Jegyző és a birtokvédelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Agy új kormányrendelet részletesen szabályozza a a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás rendjét.


A 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet  szerint birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.  A kérelem tartalmazza  a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,  annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél), a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,  a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást, a birtoksértés időpontjára történő utalást, a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

A harmadfokú eljárás megnyílását értelmezte a Kúria

A harmadfokú eljárás megnyílása az eljárási törvény pontos értelmezésén felül a bűnhalmazatra vonatkozó anyagi jogi tételek helyes alkalmazását is feltételezi – olvasható a Magyar Jogászegylet holnapján Szomora Zsolt cikkében.

2024. október 21.

Jogszabályfigyelő 2024 – 42. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/103. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.