Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közelgő 2019-es Wolters Kluwer Jogászdíj Díjátadó felvezetéseként rövid interjúkat olvashatnak az elismeréseket átadó szakemberekkel. Ezúttal az Adójog kategória díjátadója, Dr. Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke, a Szent István Egyetem Gazdasági Karának oktatója, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója válaszolt kérdéseinkre.
Sebastian Coe, kétszeres olimpiai bajnok középtávfutó egyszer azt nyilatkozta, hogy a sportolói karrierje során mindig az volt a célja, hogy jobb sportolóvá váljon, mint amilyen az adott pillanatban – akár a jövő héten, a jövő hónapban vagy a jövő évben. A fejlődés volt a cél. Az érem csupán ennek a célnak az eléréséért kapott végső jutalom volt. A Jogászdíj kapcsán is ezt a megközelítést érdemes figyelembe venni, hiszen a résztvevőket nem csak a győzelem motiválja, hanem a szakmai tökéletességre való törekvés is.
Büszkeséggel tölt el, ha személyesen gratulálhatok a győztesnek, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy most csak a pályamunkákat értékeljük. Ezek viszont nem jöhettek volna létre, ha a versenyzők nem töltöttek volna sok-sok évet tanulással és késő estig tartó munkával.
Ez egy egyedülálló kategória, hiszen itt mindig a magyar adózókért izgulunk az állami költségvetéssel szemben. Ha a trendet nézzük, akkor az adójogon belül a nemzetközi adózás vált az egyik legfontosabb szereplővé, hiszen ez a terület soha nem változott még annyit, mint az elmúlt 5 évben. Ráadásul ezzel párhuzamosan a globális adóverseny egyre kiélezettebbé vált, egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora szelethez jut hazánk az „adótortából”. Magyarország az International Tax Competitiveness Index szerint a 14. helyen áll a ranglistán. Bízom benne, hogy jövőre már olyan pályaművekkel is találkozhatunk, amely Magyarországot egy külföldi befektető szemszögéből mutatja be mint adótervezési helyszínt nemzetközi összehasonlításban. Ez egyben azt is jelentené, hogy kivételesen a hazai költségvetésnek drukkolhatunk (egy másik állammal szemben).
Richard Susskind Az ügyvédség vége? című könyvében a klasszikus ügyvédséget temette a technológiai fejlődés ravatalozójában, azonban a GDPR és a blockchain is megmutatta, hogy akadnak bőven feladatok azoknak a jogászoknak, akik a lehetőséget, nem pedig a végzetet látják a schumpeteri „teremtő rombolásban”. Ezen felül – ahogy az előző kérdésnél kiemeltem – a nemzetközi adózás is tartogat még bőven új kihívásokat a szakma részére.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!