Jogszabályfigyelő 2019 – 47. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/183–187. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban egy, a visszterhes ingatlanátruházásokhoz kapcsolódó új illetékkötelezettségről, valamint a pénzmosási törvény módosításáról olvashatnak.  

 

Tartalom:

Belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő illetékkötelezettség

Jelentős módosítás előtt áll a pénzmosási törvény

 

Belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő illetékkötelezettség

A jövő év elejétől illetékkötelezettség terhelné a belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének az átruházását a parlament előtt lévő, alábbiakban hivatkozott törvényjavaslat értelmében. Az előterjesztői indokolás szerint a belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan minősül, amelyet az eladó (átruházó) tulajdonlásának (vagyoni értékű jogosultságának) az időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Ide értendő az az eset is, ha ingatlant nem az eladó, hanem a jogelődje (ajándékozó vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén pedig a kapcsolt vállalkozás) tulajdonosi, vagyoni értékű jogosultsága fennállásának ideje alatt minősítettek át. Kizárnák azt is, hogy „több illetékmentes ügylet végrehajtásával lehessen az illeték-kötelezettséget megkerülni”. Nem minősül ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó általi megszerzést követő hatodik évben vagy azt követően minősítettek át. Mivel a módosítás a jelenlegi tervek szerint 2020. február elsején lép hatályba, az új illetékkötelezettség csak az ezt követően belterületbe vont ingatlanokat érinti.

Az illeték alapja az átruházott ingatlan forgalmi értékének és a szerzéskori forgalmi értéknek a különbözete („realizált haszon”), amely után 90 százalékos illetéket kell majd az eladónak (átruházónak) fizetni. Az illetékkötelezettség teljesítése érdekében bejelentési kötelezettség is terheli az eladót a 10 éven belüli belterületbe vonásról az adóhatóság felé.

Joganyag: T/8038. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról

Módosította:

Megjelent: parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslat

 

Jelentős módosítás előtt áll a pénzmosási törvény

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2018/843 európai parlamenti és a tanácsi irányelv értelmében a tagállamok 2020. január 10-ig kötelesek belső jogszabályi előírásaikat az irányelvben foglalt előírásoknak megfeleltetni. E tagállami kötelezettség teljesítése miatt szükséges a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény parlament előtt lévő módosításának az elfogadása. A következőkben – a törvényjavaslat általános indokolása alapján – néhány fontos változásra hívjuk fel a figyelmet.

Számos technológiai újdonság potenciális pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatot jelent, ezek kezelése érdekében a pénzmosási törvény hatálya alá kerülnek a tervezet értelmében „a virtuális fizetőeszközök, illetve a törvényes és virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatást nyújtók, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók.” Ugyancsak kiterjesztik a törvény hatályát a hárommillió forintot meghaladó értékű kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy tárolásával foglalkozó vállalkozásokra, ellenben az ingatlanok bérbeadása csak a havi félmillió forint feletti bérleti díj esetén tartozik majd a törvény hatálya alá.

Szigorítják az ügyfél-azonosítási kötelezettséget azon ügyfelek esetében, akik olyan harmadik országok állampolgárai, vállalkozásai, akiket az Európai Unió „stratégiai hiányosságokkal rendelkezőnek” tekint. Kiemelendők továbbá a tényleges tulajdonosokról vezetett központi nyilvántartással kapcsolatos új előírások. Jó hír, hogy egyszerűsödhet az alacsony kockázatú ügyfelek kezelése annak érdekében, hogy a hatóságok és szolgáltatók az erőforrásaikat a magasabb kockázatú ügyekre összpontosíthassák – derül ki a javaslat általános indokolásából. Indokolt továbbá az úgynevezett dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszer kialakítása, folyamatosan felmerülhetnek ugyanis olyan tényezők, amelyek kockázati átsorolást eredményezhetnek. A jelenleg alkalmazott egyszerűsített, normál és fokozott ügyfélátvilágítási intézkedések mellett szükség van ugyanakkor egy további speciális kategória kialakítására is.

A fent hivatkozott indokolás közzétételre kerül majd az Indokolások Tárában.

Joganyag: T/8028. számú törvényjavaslat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Módosította:

Megjelent: parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslat

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét
2019. november 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét

Alábbi cikkünkben 2019/180–182. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.