Végre van egy definíciónk a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciára
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közelgő 2019-es Wolters Kluwer Jogászdíj Díjátadó felvezetéseként rövid interjúkat olvashatnak az elismeréseket átadó szakemberekkel. Sorozatunk harmadik részében a Vitarendezés kategória díjátadója, Dr. Burai-Kovács János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Választottbíróság elnöke válaszolt kérdéseinkre.
A Jogászdíj valódi jelentősége, hogy a fiatal felnövekvő jogászgeneráció tagjai számára fórumot teremt arra, hogy kiválóságukat, egyedi, innovatív gondolkodásukat bizonyíthassák. A díj egy kiválasztás, verseny végeredménye. A verseny a gyakorló jogászok napi feladatainak kiemelt része, tanít és állandó, folyamatos fejlődést ígér az ügyfelek érdekében.
A vitarendezés kategóriájában a XXI. századi gazdasági és életviszonyok között egyre nagyobb jelentősége van az alternatív vitarendezésnek, azaz az állami bíróság eljárása mellett a békéltetésnek és a választottbírósági eljárásoknak. A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Választottbíróság elnökeként ezt a gyakorlatban egyre növekvő mértékben tapasztalom, és így örömmel tettem eleget a felkérésnek.
A vitarendezés a gazdasági-és életviszonyok elkerülhetetlen velejárója. Az igazságszolgáltatáshoz való jog megköveteli, hogy a jogkeresők számára minél gyorsabb és hatékonyabb vitarendezési eljárások működjenek, ami azt igényli, hogy az állami bírósági eljárások még gyorsabban, hatékonyabban és ügyfélközpontúbb módon működjenek. Természetesen a hatékony és koncentrált állami bírósági eljárások mellett szükséges, hogy a magánjogi vitákban mindinkább megjelenjenek a polgári per alternatívái is. Ilyet biztosít a választottbírósági eljárás, amely alapvetően a diszpozitivitásra épül és a lényege abban áll, hogy a speciális tudást igénylő jogvita kereteit a felek és a speciális felkészültségű és tudású választottbírók megbeszélik. Ezen belül a jogvita kereteit, a bizonyítás, az iratváltás rendjét maguk határozzák meg, időrendet állítanak fel. Mindezek az eljárások gyors és hatékony lezárását biztosítják.
A polgári per szigorú szabályainak törvénymódosítás útján történő enyhítésére számítok, illetve arra, hogy a választottbírósági eljárások a most már törvényi úton biztosított XXI. századi feltételeket kihasználva reális és ténylegesen versenyképes alternatívát biztosítanak majd. A növekvő ügyszám és a gyakorlat egyelőre ezt igazolja.
A természet-és társadalomtudományok fejlődése, az azon alapuló életviszonyok és gazdasági relációk rendkívül gyorsan változnak és ennek leképeződéseként azt tapasztaljuk, hogy a politikai és gazdasági élet vezető szereplői – és ezzel párhuzamosan a jogásztársadalom képviselői – mindinkább a fiatalabb generációkból kerülnek ki, legyen szó nőkről és férfiakról egyaránt. Amellett, hogy a joghallgatók és fiatal pályakezdők ebben a világban és környezetben széleskörű lehetőségeket kapnak a belföldi és külföldi szakmai, nyelvi fejlődésükhöz, az állandó változás egyúttal komoly kihívásokat is teremt számukra. A gondolkodás és a tudatosság szabályait kell egy sokszor nehezen áttekinthető rendszerben alkalmazniuk. Így, bár úgy látom, hogy a lehetőségük már korábban megnyílik az érvényesülésre, az eligazodás és az értelmes, gondolkodó válaszok megtalálása részükre bonyolultabbá válik. Az ilyen díjak és megmérettetések viszont éppen az innovatív és tudatos jogászgenerációkat segítik.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Jelen cikkünk elméleti bevezetőt ad a kísérleti alapú szabályozási eszközök hátteréhez, majd a következő részben igyekszünk az elméleti bevezetőt lefordítani a gyakorlat nyelvére és a szabályozási homokozók példáján arra keressük a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Egy német bíróság visszautasította a nagyméretű képi adatkészleteket szolgáltató, nonprofit LAION (Large-scale AI Open Network) elleni szerzői jogok megsértése miatt beadott keresetet. Az adatkészleteket olyan képgeneráló modellek használják, mint a Midjourney, a Stable Diffusion és mások, rajtuk gyakorolnak. A szolgáltató tevékenysége a jogi védelem alatt álló tudományos kutatások kategóriába tartozik – mondta ki a verdikt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!