Jogbiztonságra is különösen veszélyes jogalkotói joggal való visszaélés


Ha a Kúria Önkormányzati Tanácsa egy önkormányzati rendelkezés más jogszabályba ütközését megállapította, akkor nem lehetséges azonos jogszabályi környezet esetén az érintett önkormányzat által ugyanazon önkormányzati rendeletben a rendelkezés átfogalmazásával e jogszabálysértő rendelkezés ismételt megalkotása – a Kúria eseti döntése.


Releváns jogszabályhely: 2012. évi II. törvény 224. §; 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdés, 3. §.


Ami a tényállást illeti, az önkormányzat polgármesteri hivatala (elsőfokú hatóság) az indítványozó bírósági előtt folyó per felperesével szemben, a zöldterületek, közterületi zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használatával megvalósuló, közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt közigazgatási bírságot szabott ki, mivel megállapítása szerint két alkalommal a zöldterületen egy nagyméretű (50 kg-nál nagyobb tömegű) gépjárművel parkolt a felperes. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta, amellyel szemben a felperes keresetet nyújtott be.

A bíróság indítványa a Kúria Önkormányzati Tanácsához

A törvényszék a per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet vonatkozó részeinek Alaptörvény-ellenességének és más jogszabályba ütközésének megállapítása és e rendelkezések általános és konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának megállapítása céljából.

Álláspontja szerint az önkormányzati szabályozás sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) azon előírását, hogy a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie [2. § (1) bekezdés], valamint 3. §-át, mely szerint azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes. Az önkormányzati szabályozás – törvényi felhatalmazás hiányában – indokolatlanul párhuzamosan szabályoz hasonló életviszonyokat, mivel a szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény, Szabs.tv.) 224. §-a a Szabs.tv.-ben külön nem szabályozott szabálysértési tényállások gyűjtő-, és kerettényállása rögzíti, hogy aki a KRESZ-ben meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, szabálysértést követ el. Ide tartozik – többek között – a KRESZ 40-41. §-ai szerinti megállási, várakozási szabályok megszegése is. Az önkormányzati rendelet alkalmazása a járművel való behajtásra, megállásra vagy várakozásra vonatkozóan párhuzamos szabályozás a Szabs.tv. 224. §-ával. Az önkormányzat törvénnyel azonos társadalmi viszonyt szabályozott helyi szinten, amely következtében indokolatlan párhuzamosság keletkezett a Szabs.tv. 224. §-ával, és ezzel lényegében a közúti közlekedésre vonatkozó szabályozást, felhatalmazás nélkül, indokolatlanul többszintűvé tette.

A bíróság szerint az önkormányzat a zöldterületre, közterületi zöldfelületre gépjárművel behajtás vagy várakozás tilalmazása és szankcionálása során a vonatkozó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (Mötv.) kapott felhatalmazás keretein túlterjeszkedett, mivel törvény által is szabályozott helyi társadalmi viszonyt szabályozott.

Az önkormányzat szerint a rendelet megalkotása során a közösségi együttélés alapvető szabályainak, valamint ezek elmulasztása jogkövetkezményeinek megalkotására vonatkozó Mötv.-ben kapott felhatalmazása alapján járt el, és a rendelet nem ütközik más jogszabályba, sem alkotmányos alapjogba vagy alapelvbe, az önkormányzati rendeletalkotási joggal összhangban áll és a jogforrási hierarchiába is beültethető. Kiemelte továbbá, hogy a Kúria korábbi döntései és a rendőrség jogszabály-értelmezése miatt a zöldfelületen gépjárművel történő várakozás lényegében szankcionálhatatlanná vált. Figyelemmel arra, hogy az ilyen jellegű cselekmények rendkívüli mértékben elszaporodtak és jelentős mértékű felháborodást váltanak ki a lakosság körében, jelenleg már csak az önkormányzati rendelet tudja kezelni azt a cselekményt, ha a zöldterületet, közterületi zöldfelületet az elkövető oly módon rongálja, hogy arra nagyméretű tárgyat helyez el és azt hosszabb ideig az adott területen tartja.

A Kúria megállapításai

A Kúria rögzítette, hogy az önkormányzat e támadott rendelkezéshez hasonló szabályt már korábban is alkotott, amiről a Kúria megállapította, hogy e rendelkezés sérti a Jat. 3. §-át, mert a rendeletnek az indítvánnyal érintett közösségi együttélés alapvető szabályai körében megalkotott rendelkezése ugyancsak a megállási, illetve behajtási korlátozás megszegésére vonatkozik, mint a Szabs. tv. 224. §-ának szabálysértési tényállása. Az indokolatlanul párhuzamos, illetve többszintű jogalkotás az Alaptörvény által védett jogbiztonság elvébe is ütközik és sérti a Jat. 2. § (1) bekezdése szerinti szabályozási egyértelműség jogbiztonsági követelményét is. Önkormányzati rendelet nem előzheti meg törvény alkalmazási kötelezettségét. A jogbiztonság érdekében ugyanazon tárgyban a jogalkotó csak kifejezett felhatalmazás útján ad teret helyi jogalkotásnak.

Ennek ellenére az érintett önkormányzat változatlan jogszabályi környezet mellett ismét indokolatlanul párhuzamos rendelkezést alkotott. Ezzel tudatosan szembe helyezkedett a kúriai határozat mindenkire kötelező voltával, mely a jogbiztonságra is különösen veszélyes jogalkotói magatartást testesít meg. A joggal való visszaélés tilalmának érvénye nem szorítkozik egyetlen jogágra, hanem e tilalom – az egyes jogágak sajátosságaitól függő formában – az egész jogrendszerben érvényre jut. Az Alkotmánybíróság szerint a joggal való visszaélés tilalma egyaránt irányadó a jogalkotó szervek, a jogalkalmazó szervek, illetőleg az ügyfelek magatartására. Ha az Önkormányzati Tanács korábbi határozatában megállapította, hogy egy önkormányzati rendelkezés jogszabályba ütközik, akkor azonos jogszabályi környezet esetén az érintett önkormányzat nem alkothat ismételten a jogszabálysértő rendelkezéssel azonos szabályozást egy másik önkormányzati rendeletben vagy ugyanazon rendeletben átfogalmazva, mert azzal az önkormányzat a jogbiztonságra is különösen veszélyes jogalkotói joggal való visszaélést valósít meg.

Ennek ellenére az önkormányzat változatlan jogszabályi környezet mellett újfent jogszabályba ütköző önkormányzati rendelkezést alkotott, mellyel ugyanazon célt kívánta elérni, mint a korábbi rendelkezésekkel.

Mindezek alapján a Kúria az indítvánnyal támadott rendelkezést annak kihirdetése időpontjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5.019/2023/9.) a Kúriai Döntések 2023/12. számában 315. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek