A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelent három új kötet is bemutatkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európai Köz- és Magánjogi Tanszékéhez kötődő, immár hagyományosnak mondható Őszi könyvszüret elnevezésű rendezvényen – a tanszék nevéből eredő tematika köré szerveződve.
A november közepén immár tizennyolcadik alkalommal megtartott, a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozathoz kilencedik esztendeje csatlakozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) is, mely szervezett keretek között vesz részt az eseményen. Ebből az alkalomból az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) Európai Köz- és Magánjogi Tanszéke is megtartotta az ugyancsak hagyományosnak mondható, Őszi könyvszüret elnevezésű rendezvényét, november 24-én az Aurum Alapítvány Kávéházában. Az esemény újfent alkalmat adott arra, hogy a tanszékhez kötődő legújabb műveken keresztül a résztvevők áttekintsék a jogtudományt aktuálisan leginkább foglalkoztató európai jogi kérdéseket. A rendezvényen a szerzők és a hallgatóság körében többségében az NKE oktatói karának tagjai adtak betekintést a művekbe, de a recenzorok közt ott volt például dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is.
Megnyitó beszédében dr. Szegedi László, a szervező tanszék egyetemi adjunktusa emlékeztetett arra, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ilyenkor szokták bemutatni a tanszéki kollégák új könyveit. A mostani téma, az európai uniós és a nemzeti jogrendek, valamint a bíróságok egymáshoz való viszonya több évtizedes vita tárgya az EU-ban, illetve a tagállamokban. Elég csak utalni a legutóbbi, a lengyel alkotmánybíróság döntése nyomán kialakult hatásköri vitára, melynek nyomán a felvetődő problémák egyre relevánsabb témává válnak az unióban, melyek egyben meghatározhatják annak jövőjét is.
Az Őszi könyvszüreten mutatták be a Wolters Kluwer gondozásában megjelent három új kötetet is, így Gombos Katalin A jog érvényesülésének térsége – Az Európai Unió nemzetközi magánjogi szabályainak XXI. századi kihívásai, Strihó Krisztina Az elektronikus kereskedelem. A kereskedelem digitalizációjának alapvetései és Gombos Katalin Európai jog – Az Európai Unió közjoga címet, illetve alcímet viselő művét.
A jog érvényesülésének térsége
A jog érvényesülésének térsége – Az Európai Unió nemzetközi magánjogi szabályainak XXI. századi kihívásai című könyv szerzője dr. Gombos Katalin, a szervező tanszék egyetemi tanára. Ismertetőjében dr. Somssich Réka, az ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszékének egyetemi tanára úgy fogalmazott, a nemzetközi és az európai nemzetközi magánjog az egyik legátláthatatlanabb terület, melyekre nehéz reagálnia a nemzeti jogrendszereknek. Olyan, egymásra épülő, több rétegű szabályozásról, e jogforrások kölcsönhatásáról van szó, melyek összefésülése nagy kihívást jelent. Ezzel a problémakörrel és leágazásaival a szerzővel közösen a recenzor maga is szembesült, amikor több évig együtt dolgoztak a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottságban.
A XXI. század több kihívás elé is állítja az uniós jogalkotókat és jogalkalmazókat. A könyv külön fejezetben foglalkozik az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével, ami lényegesen befolyásolja a jog érvényesülésének térségét. De a kötet foglalkozik a modernitás által indokolt újszerű jogi megoldások kérdésével, érintve az elektronizáció, a mesterséges intelligencia uniós szintű nemzetközi magánjogi kihívásainak lehetséges kezelését, következményeit.
A könyv elsődleges erénye a hasonló témájú művekhez képest, hogy az EU-s jog tágabb kontextusába ágyazva helyezi el a jogforrásokat, bemutatja és didaktikusan elemzi a vonatkozó joghatósági előírásokat tartalmazó uniós instrumentumokat. Gombos Katalin könyve jóval több, mint egy jogterület értő bemutatása: pontos lenyomata annak, hogy a szerző egyszerre láttatja ezt a folyamatosan fejlődő jogterületet a jogalkalmazó és a tudós szemével, ettől válik a könyv különlegessé és a gyakorlatban is kiválóan használhatóvá mind a jogalkalmazók, mind az uniós jogot tanulók, mind pedig a jogkereső polgárok számára, segít az eligazodásban, különösen, hogy mindehhez bőséges esetjogot, uniós bírósági döntést vonultat fel.
A képen balról jobbra dr. Somssich Réka egyetemi tanár, dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Strihó Krisztina tudományos munkatárs, és dr. Szűcs Anikó Edit egyetemi tanársegéd (A szerző felvételei)
Dr. Somssich Réka a könyv utolsó fejezetét nevezte a legérdekesebbnek, mivel az például a többnyelvűség nehézségeit, a jogrendek átültetésnek, átjárhatóságának problémáit elemezi. Az uniós jognak vannak doktrínái, melynek elveit a szerző joggyakorlatokon – így az Európai Unió Bíróságának – döntésein keresztül mutatja be, például a helytelenül alkalmazott magánjog miatti kártérítések ismertetésében.
Az elektronikus kereskedelem
A dr. Strihó Krisztina, az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszéke tudományos munkatársa által jegyzett Az elektronikus kereskedelem. A kereskedelem digitalizációjának alapvetései című kötetet kiválóan forgathatják vállalati jogtanácsosok, ügyvédek, ügyvédjelöltek, joghallgatók és egyetemi oktatók egyaránt. A mű aktualitását idézve dr. Szirbik Miklós, a szervező NKE-tanszék egyetemi adjunktusa elmondta, az elektronikus módszerek terjedése a kereskedelemben komoly feladat elé állítja a jogalkotókat. Az internet lehetőséget biztosít arra, hogy különböző volumenű és tárgyú gazdasági ügyletet, tranzakciót bonyolítsunk le viszonylag rövid idő alatt, egyidejűleg akár több résztvevővel, akár az otthonunkban ülve.
A kötet – szerkezetileg – nyolc fejezetben, jól áttekinthetően, közérthetően ismerteti, konkrét gyakorlati példákkal szemlélteti az elemzett terület szabályozását. Tömör, lényegre törő mű, mely bemutatja a téma összes aspektusát.
A hagyományos üzletkötéssel szemben, jelentősen háttérbe szorul, vagy nem is létezik a személyes kontaktus, a „határtalansággal” esetleg nem is azonos nyelvet beszélnek a jogügylet alanyai, és úgy szerződnek, hogy esetleg különböző kultúrában, jogi környezetben élnek, tevékenykednek. A technológia-technikai háttér sokkal nagyobb lendülettel fejlődik, mint ahogy azt a jogalkotás követni tudná. Mivel a határtalanság megjelenik az elektronikus nyilatkozattételhez szükséges eszközök, módszerek, az online szerződéskötés és/vagy -ügyintézés vonatkozásában is, így a jogásztársadalomnak is folyamatos készültségben kell lennie, lévén szó az internet nemzetek feletti jelenségéről.
A szerző bemutatja az Európai Unió kereskedelempolitikáját, hangsúlyozva, hogy az EU a tisztességes kereskedelmi gyakorlat mellett teszi le a voksát, az európai uniós termelők védelmén túl a szabadkereskedelemnek is utat engedve. Az alapvetések után ismerteti a belső piac kialakulását, fő működési elveit, azzal, hogy a belső piacot meghatározó négy alapszabadság közül elsősorban az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása bír relevanciával az e-kereskedelem tekintetében.
A szerző áttekinti a digitális környezet és a digitális piac fogalmát, főbb elveit és az irányadó stratégiát. Az elektronikus kereskedelem jogi környezete című pontban az olvasó betekintést kap a jogalkotást meghatározó speciális szabályozási elvekbe, az irányadó uniós és hazai rendelkezésekbe. A szerző elhelyezi az e-kereskedelmi szerződést a jogrendszerben, részletezve a jogviszony és a szerződéskötés specifikumait. Különös figyelmet fordít a monográfia a fogyasztóvédelemre, arra, hogy a jogalkotó milyen lehetőségeket biztosít az igényérvényesítésére, a vélt/valós jogsérelmek orvoslására. Végezetül megjelöli azokat a kihívásokat, amelyekkel a jogalkalmazóknak és a jogalkotóknak is számolnunk kell.
Európai közjog
Dr. Gombos Katalin egyetemi tanár
A termékeny szerzőnek számító dr. Gombos Katalin másik kötetéről, az Európai jog – Az Európai Unió közjoga című könyvéről dr. Szűcs Anikó Edit, a szerevező tanszék egyetemi tanársegéde és dr. Strihó Krisztina is értekezett az Aurum Kávéházban összegyűlt szakmai közönségnek. Előbbi felidézte, hogy a szak- és tankönyvként is egyaránt nagy erényekkel bíró mű kilenc fejezetben, 362 oldalon, 742 lábjegyzettel ad teljes áttekintést az EU intézményrendszerének bemutatásától az uniós polgárság mibenlétén, jogi beágyazottságán át egészen a hihetetlen mennyiségű bírói gyakorlat bemutatásáig, a címben is idézett témakörben. Nemcsak ismeret- és tényanyagában, hanem számokban is elképesztően alapos kötetet tarthat kezében az olvasó, hiszen a szerző az Európai Unió Bíróságának 145, míg az Emberi Jogok Európai Bíróságának 20 döntését is elemzi.
A könyv erényeit összegezve dr. Strihó Krisztina dr. Sulyok Tamás gondolatait idézte, aki a Wolters Kluwer Kiadónál 2019-ben megjelent Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai című könyvéről az Európai Tükörben 2017-ben megjelent értekezésben úgy fogalmazott, „Gombos Katalin minuciózusan pontos hivatkozásait, a könyvének tárgyát alkotó területek fegyelmezett, teljes körű leírását akkor tudjuk igazán értékelni, ha a művet elolvasva rádöbbenünk: ő nemcsak az aprólékos leírások, a részletek mestere, hanem a nagy rendszerek tömör bemutatásának ritka képességével is rendelkezik”. Dr. Strihó Krisztina szerint ezek a gondolatok hajszál pontosan illenek a mostani műre is.
Kulcsár Anikó az Európai Unió alkotmányos berendezkedésének bemutatását emelte ki, rámutatva, a mű közérthetően magyarázza meg az időnként bonyolultnak tűnő uniós közjogi kereteket. A kötet az integrációs lépéseket követve elkalauzol bennünket a mai EU hatályos alkotmányos dokumentumaihoz, az EU jogi alapjaihoz, bemutatva a jelenleg hatályos alapító szerződéseket, az unió jogalanyiságával és felelősségével kapcsolatos kérdéseket, a közös alapértékeket és azok kikényszerítésével kapcsolatos jogi eszköztárat, közöttük a legújabb jogállamisági mechanizmust. Emellett a tagsággal kapcsolatos kérdések között a taggá válás kritériumrendszere és az Egyesült Királyság unióból való távozása folytán ma már aktivált kilépési klauzula kérdései is terítékre kerülnek.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!