Jogorvoslat a közbeszerzési eljárásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ajánlattevőként részt venni egy közbeszerzési eljárásban nem egyszerű feladat, rengeteg feltételnek kell megfelelni, de ami a legfontosabb, a legjobb árat kell kikalkulálnunk annak érdekében, hogy el is nyerjük a felhívásban szereplő megrendelést. Azonban, ha elindulunk a megmérettetésen, akkor fontos tudnunk azt is, hogy milyen irányba mehetünk, ha úgy látjuk, nem tisztességes az ajánlatkérő eljárása, vagy nem értünk egyet a döntésével. Ehhez elöljáróban érdemes tisztában lenni azzal, hogy hol találjuk az ehhez szükséges szabályokat. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) ötödik része szól azon jogorvoslatról, amelynek a közbeszerzés, a minősített beszerzés, a védelmi beszerzés és az ezekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt van helye. A minősített beszerzés alatt az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzést kell érteni, a védelmi beszerzés fogalma pedig a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzését, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelését jelenti.

A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre

A fent említett közbeszerzésre, minősített beszerzésre és védelmi beszerzésre vonatkozó eljárások tekintetében jogszabálysértés miatt indult eljárás lefolytatásán túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (a továbbiakban: Döntőbizottság) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítása vagy teljesítése miatt is jogorvoslattal lehet élni, ha azok törvénybe vagy egyéb jogszabályba ütközően valósultak meg. Ami lényeges: az ajánlattevők nem csak azon ajánlatkérők ellen léphetnek fel jogorvoslati igényükkel, akik kötelezően tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá (mint például minisztérium, állam, helyi önkormányzat és költségvetési szervek), hanem azon szervezetekkel szemben is, amelyek önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettségük vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytatnak le közbeszerzési eljárást.

A Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból is indulhat, amely utóbbit csak a Kbt.-ben meghatározott szervezetek, illetve személyek kezdeményezhetik, mint például a Közbeszerzési Hatóság elnöke, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, továbbá a Kbt. 140. §-ban felsoroltak. Azonban a minősített beszerzésre és a védelmi beszerzésre vonatkozó jogorvoslattal kapcsolatban hivatalbóli eljárásnak nincs helye.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat tekintetében a Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, és határozatát többségi szavazás alapján hozza. Az alábbiakban csak a kérelemre induló eljárásra térek ki részletesen, mivel ajánlatkérői oldalról ennek van relevanciája. A Döntőbizottság eljárására a Kbt.-n kívül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait is alkalmazni kell.

A kérelem előterjesztése

Amennyiben a közbeszerzési eljárásban, illetve a védelmi, minősített beszerzési eljárásban jogszabályba ütköző tevékenység vagy mulasztás tapasztalható, a Döntőbizottságnál kérelmet lehet benyújtani – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett – a jogorvoslati eljárás megindítására. A kérelmet az ajánlatkérő, ajánlattevő, közös ajánlattételnél bármelyik ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt is benyújthatja, utóbbi akkor, ha jogát vagy jogos érdekét a tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Ezen felül kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is, de csak a felhívás (amely lehet ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás), dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt.

Mielőtt a kérelem előterjesztése megtörténne, a törvény előírja, hogy a kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetve beszerzőt, amelyet a Döntőbizottsághoz történő bejelentésével megegyező módon tehet meg.

A kérelem benyújtására 15 nap áll rendelkezésre, mely határidő a jogsértés tudomásra jutásától számítódik. Amennyiben a kérelmező az ajánlatkérő döntését találja jogsértőnek, tíz nap határidőt ad a törvény. Azonban figyelni kell a végső határidőre is, ugyanis a jogsértés megtörténtétől számított 90 napon túl már nem lehet kérelmet előterjeszteni. A fentiektől szűkebb határidőt állapít meg a törvény azokra az esetekre, amikor a felhívás, dokumentáció vagy ezek módosítása miatt kíván valaki eljárást kezdeményezni, mivel ekkor az ajánlati, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik nap a végső határidő.

A kérelemnek vannak tartalmi követelményei, meg kell jelölni benne az alábbiakat:

– a kérelmező adatai,

– az ajánlatkérő adatai, beszerzés tárgya,

– a jogsértés időpontja, és a tudomásszerzés időpontja,

– a megsértett jogszabályi rendelkezés,

– a Döntőbizottság döntésére irányuló indítvány, és annak indokai,

– ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítvány, és annak indokai,

– a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek adatai,

– nyilatkozat arról, hogy volt-e előzetes vitarendezés, illetve annak eredménye és az ajánlatkérő válasza.

A kérelem előterjesztéséhez fontos tudni azt is, hogy eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány résztvevő fél van az eljárásban, valamint csatolni kell hozzá az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást és a képviselő meghatalmazását is. Az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmezőnek minden esetben meg kell fizetnie, és csak akkor jár vissza, ha a Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy amiatt szünteti meg az eljárást, hogy bár érdemi elutasításnak lett volna helye, az indok mégis csak az eljárás megindítása után jutott tudomásukra. Amennyiben azonban a kérelmező vonja vissza előterjesztését, a díj visszatérítésére nincs mód. A kérelem visszavonására egyébként a Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig van lehetőség.

Közbeszerzési szemle
Közbeszerzési aktualitások és jogalkalmazás, tanulmányok, szakcikkek ajánlatkérők, ajánlattevők, hivatalos közbeszerzési tanácsadók, továbbképzés-szervezők, ellenőrző szervek számára Megrendelés >>

A Döntőbizottság eljárása

A Döntőbizottság amellett, hogy köteles a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétenni a kérelem megérkezésének tényét, az eljárást is haladéktalanul – a kérelem beérkezését követő munkanapon – meg kell indítania. Amennyiben az előterjesztés nem tartalmaz minden szükséges adatot vagy csatolmányt, 8 napos határidővel hívja fel a kérelmezőt a hiányok pótlására, amely határidő elmulasztására vonatkozóan igazolásnak helye nincs. Amennyiben a hiánypótlás nem történik meg, a Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet.

Amennyiben az előterjesztés minden szükséges adatot és információt tartalmaz, a Döntőbizottság megküldi az ellenérdekű feleknek is a kérelmet, ezzel informálva őket az eljárás megindításáról, valamint felhívja az érdekelteket, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. Amennyiben tárgyalásra is sor kerül, az eljárás megindításától számított húsz napon belüli időpontban kell azt megtartani. A tárgyalás nem minden eljárásnak része, azonban fontos tudni, hogy amennyiben tárgyalás tartását rendeli el a Döntőbizottság, a felek minden nyilatkozatot és észrevételt csak a tárgyalást megelőzően tehetnek meg.

A résztvevők az eljárás megindításától számított tizenötödik napig tekinthetnek be az iratokba, ez alól csak a Közbeszerzési Hatóság tagja a kivétel, aki az eljárás során bármikor élhet iratbetekintési jogával. Az ajánlatkérőknek és ajánlattevőknek egy lehetőségük van csak arra, hogy kizárják vagy korlátozzák az iratbetekintés jogát, ez pedig az üzleti titok védelme.

A Döntőbizottságnak joga van bírságot is kiszabni az eljárás résztvevőire, amely ötvenezertől akár ötszázezer forintig terjedhet. A bírság kiszabásának alapjául szolgálhat például a hamis adatközlés, a felvilágosításra adott határidő elszalasztása, vagy az iratbetekintési jog akadályozása, valamint a nyilvánvalóan alaptalan, kizárásra irányuló bejelentés.

Az eljárás legrövidebb időtartama 15 nap, amennyiben azonban tárgyalás tartására is sor kerül, 30 nap alatt kell befejezni. Ha a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződés bizonyul jogsértőnek, 60 nap áll rendelkezésre az eljárás lefolytatására. Ezeket a határidőket a Döntőbizottság meghosszabbíthatja, előbbi esetben 10, utóbbi esetben 30 nappal.

A Döntőbizottság az eljárás lefolytatása közben dönthet ideiglenes intézkedésről is, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó jogszabályok megsértése vagy annak veszélye fennáll a közbeszerzési eljárásban. Ennek keretében elrendelheti a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve felszólíthatja az ajánlatkérőt, hogy vonja be az eljárásba a kérelmezőt. Amennyiben azonban közérdek védelme indokolja, a Döntőbizottság engedélyezheti a közbeszerzési szerződés megkötését, de csak abban az esetben, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat.

Az érdemi határozat

A Döntőbizottság a kérelemre indult eljárása befejeztével határozatában többféle megállapítást tehet. Egyrészt a kérelmet elutasítja, ha az alaptalannak bizonyul, másrészt megállapítja a jogsértés megtörténtét, vagy a megállapításon kívül alkalmazza a jogkövetkezményeket is, illetve emellé bírságot is kiszabhat, és a határozat tartalmazhatja a jogsértés megállapítása mellett az ajánlattevő eltiltását is a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.

A Döntőbizottság a következő esetekben jogosult bírságot kiszabni jogsértés megállapítása mellett a kérelemre indult eljárásokban:

– az ajánlatkérő jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást,

– a felek a szerződéskötési moratórium megsértésével kötöttek szerződést,

– hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásával kötöttek szerződést a felek úgy, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást nem alkalmazhatták volna.

Amennyiben a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő döntését, 30 napja van az ajánlatkérőnek arra, hogy új döntést hozzon, ehhez azonban minden ajánlattevőtől be kell szereznie a nyilatkozatot arról, hogy fenntartja az ajánlatát. A feleknek lehetőségük van arra is, hogy elálljanak a szerződéstől, azonban kizárólag abban az esetben, ha a Döntőbizottság megállapítja a szabályok megsértését és ez a jogsértés hatással volt az ajánlatkérő döntésre.

Jogorvoslat a Döntőbizottság döntése ellen

A Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek vagy újrafelvételi eljárásnak nincs helye, kizárólag felülvizsgálat kérhető a bíróságtól abban az esetben, ha a határozat valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. A keresetlevél benyújtására 15 nap áll rendelkezésre a határozat kézbesítésétől számítva, amelyet a Döntőbizottságnál kell előterjeszteni, amely öt napon belül köteles azt továbbítani a közigazgatási bírósághoz. A bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja, és alkalmazhatja azon jogkövetkezményt is, hogy az ajánlattevőt, illetve gazdasági szereplőket eltiltja a közbeszerzésben való részvételtől. A Döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezése is lehetséges abban az esetben, ha a jogorvoslati eljárásban olyan lényeges szabálysértés valósult meg, amely az ügy érdemére volt kihatással. A bíróság határozata elleni fellebbezésre is csak ebben az egy esetben kerülhet sor, egyébként nincs rá lehetőség.

Nagykommentár a cégtörvényhez
A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében.  További információ és megrendelés >>

Fontos különbséget tennünk a közigazgatási és a polgári bíróság előtt induló jogorvoslati eljárások között. Amennyiben a kérelmező a határozatának felülvizsgálatát, valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását (pl. az eredeti állapot helyreállítása, vagy a szerződés érvényességének kimondása) kéri, ezt kizárólag ugyanazon perben teheti meg, mely eljárást a közigazgatási bíróság folytatja le. A kérelmező felülvizsgálati kérelmén túl a Döntőbizottság is pert indít a szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt, amely esetben mindkét perben a közigazgatási bíróság jogosult eljárni.

Amennyiben a kérelmező nem terjeszt elő felülvizsgálati kérelmet és a Döntőbizottság határozata jogerőre emelkedik, a Döntőbizottságnak ebben az esetben is kötelessége megindítani a fent hivatkozott pert, amelyet azonban már a polgári bíróság bírál el.

E tekintetben fontos tudni azt, hogy polgári perben a kérelmező – mivel felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be – nem hivatkozhat a Döntőbizottság határozatának szabályellenességére, mert a polgári bíróság már kizárólag a szerződés érvényességét vizsgálhatja. A bíróság ebben az esetben dönthet a szerződés érvénytelenségéről, ha azt úgy kötötték meg a felek, hogy a közbeszerzési eljárást mellőzték, vagy indokolatlanul alkalmazták a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, illetve érvénytelenségi kategória az is, ha a szerződéskötési moratóriumot figyelmen kívül hagyva, a közbeszerzési szabályok megsértésével szerződtek és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a jogorvoslat lehetőségétől, valamint befolyásolták az ajánlattevő nyertességét a közbeszerzési eljárásban. Amennyiben a bíróság a fenti okokra hivatkozva érvénytelenné nyilvánítja a szerződést, abban az esetben a Ptk. és a Kbt. szerint alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit. A Kbt. azonban lehetőséget ad arra, hogy amennyiben kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez, a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként a bíróság érvényessé nyilváníthassa a megkötött szerződést, ebben az esetben azonban bírságot köteles kiszabni. Ebben a tekintetben közérdekre nem lehet hivatkozni olyan gazdasági érdek miatt, amelyet például a késedelmes teljesítésből, vagy az új eljárás lefolytatásából adódó megnövekedett költség jelent.

Mivel tehát a polgári bíróság már csak a fentiekben dönthet, és a Döntőbizottság határozatát – külön megtámadás hiányában – érvényesnek és szabályosnak kell elfogadnia, ezért lényeges, hogy amennyiben a kérelmező a Döntőbizottság érdemi határozatával nem ért egyet, vagy abban szabálytalanságot tapasztal, mindenképpen előterjessze felülvizsgálati kérelmét az elbírálásra illetékes közigazgatási bíróságnál, ahol előadhatja a határozattal szembeni aggályait is.

---