Jogsértő volt a Telekom adatkezelése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH 2.000.000 forint adatvédelmi bírságot szabott ki a Magyar Telekomra, mert a direkt marketing célú megkereséseiről a panaszost előzetesen nem tájékoztatta megfelelően, és a panaszos adatkezeléshez való hozzájárulása nem volt önkéntes, így a NAIH szerint jogalap nélkül kezelte az adatait.

Az alapügy

A panaszos azt követően fordult a NAIH-hoz, hogy írásban többször, eredménytelenül jelezte a Magyar Telekomnak, hogy nem kíván közvetlen üzletszerzési célú üzeneteket fogadni, illetve hogy kérése ellenére sem került törlése a Magyar Telekom marketing adatbázisából.

A NAIH hatósági eljárása keretében megállapította, hogy a Magyar Telekom 2013-ban kötött előfizetői szerződést a panaszossal, ezért az adatkezelési tevékenységet a szerződéskötés időpontjától a bejelentés időpontjáig vizsgálta.

Az előfizetői szerződésben a Magyar Telekom előre megfogalmazott hozzájáruló nyilatkozat megtételére kötelezte a panaszos az alábbi szöveggel:

„Hozzájárulok, hogy a Magyar Telekom Nyrt. az általa a hozzájárulásom alapján vagy törvényes jogcímen kezelt előfizetői személyes (azonosító, forgalmi és számlázási) adataimat – akár automata hívórendszer igénybevételével – közvetlen üzletszerzési, piackutatási célból kezelje, mely hozzájárulás kiterjed a Magyar Telekom Nyrt. szerződéses partnerei ajánlatainak a közvetítésére is. Jelen nyilatkozatot az Előfizető a Szolgáltató bármelyik ügyfélkapcsolati csatornáján sikeres ügyfél-azonosítást követően módosíthatja, illetőleg visszavonhatja.”

„A személyes adatok kezelésére vonatkozó nyilatkozatok általában az ügyfélszolgálatokon írásban, vagy telefonos ügyfélszolgálaton jelszó-azonosítással módosíthatók vagy vonhatók vissza.”

[htmlbox gdpr_komm]

A fenti hozzájárulás megtételéhez szükséges előzetes tájékoztatást azonban a Magyar Telekom nem tudta igazolni, az az előfizetői szerződésben nem szerepelt és a NAIH felhívására sem fejtette ki, hogy ezen kötelezettségének milyen módon tett eleget.

A panaszos 2015-ben létrehozta az online Telekom-fiókját. Ennek során a rendszer által előre kipipált jelölőnégyzettel fogadta el adatainak direkt marketing célból való kezelését. A Magyar Telekom előadása szerint az online felületen van egy ”módosítom” gomb, amellyel az érintett Ügyfél nyilatkozatát megváltoztathatta, a hozzájárulását visszavonhatta.

A NAIH a fenti nyilatkozat alapján megállapította, hogy a jelölő négyzet előre ki volt pipálva, azaz a Magyar Telekom minden olyan esetben marketing célból is kezelte az ügyféladatokat, amikor az ellen az érintett kifejezetten nem tiltakozott.

A Magyar Telekom azzal védekezett, hogy a regisztráció időpontjában, honlapján elérhetőek voltak a Telekom-fiók felhasználási feltételei, amelyben előzetesen tájékoztatta az érintettet az adatkezelésre, a hozzájárulásra, illetve annak visszavonására vonatkozóan.

A panaszos először 2016 novemberében e-mailben jelezte, hogy egy meghatározott hívószámról nem kíván közvetlen üzletszerzési célú hívásokat fogadni. Erre 2 napon belül e-mailben kapott választ, amelyben tájékoztatták, hogy saját kezűleg aláírt nyilatkozatával, vagy online a Telekom-fiókjában tudja a megkeresésekhez való hozzájárulását visszavonni.

A panaszos a fenti tájékoztatás alapján módosította a hozzájárulását a Telekom-fiókjában, amely módosítást a rendszer visszaigazolt, ennek ellenére SMS-ben és e-mailben továbbra is kapott ajánlatokat.

Ezt megelégelve 2016. decemberében ismét e-mailt küldött a Magyar Telekomnak, amelyben kijelentette, hogy semmilyen csatornán nem kíván közvetlen üzletszerzési célú ajánlatokat fogadni.

A válaszban a korábbi nyilatkozattal szemben azt a tájékoztatást kapta, hogy a hozzájárulást személyesen, valamint telefonos ügyfélszolgálaton keresztül lehet visszavonni.

A marketing célú megkeresések ezután sem szűntek meg, ezért a panaszos e-mailben a Magyar Telekom adatvédelmi felelőséhez fordult, azonban megkeresésre nem kapott választ.

A NAIH megállapította, hogy a panaszos 2016 novemberében letiltotta a telefonos megkereséseket, azonban a Magyar Telekom 2017 januárjában ennek ellenére telefonon közvetlen üzletszerzési célú ajánlattal kereste meg őt, illetve 2016 decemberében minden más csatornán érkező ajánlatra vonatkozó hozzájárulását is visszavonta. A Magyar Telekom azonban elismerte, hogy csak 2017. május 3. napján tett eleget a panaszos tiltakozásra vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak. A panaszos állítása szerint azonban még 2017 augusztusában is kapott közvetlen üzletszerzési célú megkereséseket.

[htmlbox karteritesi_jog]

A NAIH megállapításai

A Magyar Telekom az adatkezelés jogalapjaként a panaszos hozzájárulását jelölte meg, illetve az Infotv. és a Grtv. szerint az adatkezelésre kizárólag az adatalany előzetes, egyértelmű és kifejezetten hozzájárulásával kerülhet sor.

A panaszos vitatta a közvetlen üzletszerzési célú adatkezeléshez való hozzájárulását, illetve azt kifejezetten visszavonta. A NAIH szerint azonban a Magyar Telekom ennek hiányában nem volt jogosult az adatok kezelésére.

A panaszos hozzájárulásának önkéntesnek, előzetes és megfelelő tájékoztatáson alapulónak, illetve határozottnak és félreérthetetlennek kell lennie. A NAIH álláspontja szerint azonban a panaszos hozzájárulása nem tekinthető önkéntesnek, mivel az előfizetői szerződés fent idézett szövege alapján megállapítható, hogy az a Magyar Telekom által előre, egyoldalúan megfogalmazott, kijelentő módban írt szöveg, amely bármiféle eltérés lehetősége nélkül deklarálja a panaszos „hozzájárulását” a közvetlen üzletszerzési célú adatkezeléshez. Az alkalmazott sablonszerződés tehát nem biztosított tényleges választási lehetőséget a panaszosnak, hogy a közvetlen üzletszerzési célú adatkezeléshez megadandó hozzájárulásról a szerződés megkötésétől elkülönülő döntést hozzon.

Az érintett akaratának határozott és félreérthetetlen kinyilvánítása az adatkezelő kötelezettségévé teszi, hogy olyan rendszert hozzon létre, amelyben az érintett a hozzájáruló nyilatkozatát aktív, tevőleges magatartással tudja kinyilvánítani. A határozottság és félreérthetetlenség magában foglalja továbbá azt a követelményt is, hogy az érintett számára teljes mértékben egyértelműnek kell lennie, hogy a hozzájáruló nyilatkozata magára az adatkezelésre vonatkozik. Ezen kötelezettségeket a Magyar Telekom az általa alkalmazott gyakorlattal nem teljesítette. A NAIH kifejtette: Nem fogadható el, hogy a Telekom-fiók létrehozása során az érintett egy, a közvetlen üzletszerzési célú adatkezeléshez történő hozzájárulást kifejező, előre elhelyezett pipa útján adja meg hozzájárulását, mivel ez nem tevőleges magatartás. A félreérthetetlenség és határozottság követelménye csak abban az esetben valósulna meg maradéktalanul, ha a Kötelezett nem alkalmazott volna előre kipipált „checkboxot” az adatkezelésre vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat beszerzése során.

A NAIH megállapította, hogy a Magyar Telekom az előzetes tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget. A kezelt személyes adatok köréről, illetve azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről az előfizetői szerződésben nem megfelelően, illetve egyáltalán nem tájékoztatta megfelelően a panaszost. Ezenkívül a Magyar Telekomnak a Telekom-fiók felhasználási feltételeiben rögzített adatvédelmi rendelkezései sem feleltek meg az előzetes tájékoztatás követelményének.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

A fentiek alapján a NAIH megállapította, hogy a panaszosnak a közvetlen üzletszerzési célból történő adatkezeléshez való hozzájárulása érvénytelen, ezért az adatokat a Magyar Telekom megfelelő jogalap nélkül kezelte.

A panaszos kifogásolta az adatainak közvetlen üzletszerzési célból történő kezelését, illetve azt kifejezetten meg is tiltotta, amely az Infotörvény szerint tiltakozásnak minősül. A jogszabályi rendelkezések alapján a Magyar Telekom erről 15 napon belül köteles lett volna döntést hozni és a döntésről a panaszost tájékoztatni. A panaszos ezt követően még kétszer fejezte ki tiltakozását, azonban a Magyar Telekom ezt nem vette figyelembe és nem hagyott fel a közvetlen üzletszerzési célú megkeresésekkel. A NAIH szerint ezzel a magatartásával megsértette a panaszos tiltakozáshoz fűződő jogát.

A NAIH a bírság kiszabása során a Magyar Telekom terhére értékelte, hogy az érintettek közvetlen üzletszerzési célú adatkezeléshez történő hozzájárulásának beszerzésére vonatkozó, jogsértő tevékenysége nagyszámú érintett vonatkozásában valósult meg.

Az Magyar Telekom által alkalmazott blankettaszerződésben a hozzájárulás önkéntességének elve 1.869.991 fő tekintetében sérült. A Telekomfiók regisztrációjakor tapasztalt jogsértő gyakorlat pedig 1.213.104 természetes személyt érintett.

A NAIH a bírság kiszabása során figyelembe vette ezenkívül a Magyar Telekom gazdasági erőfölényét, illetve, hogy a jogsértő gyakorlat alkalmazásakor piacvezetőnek minősült. Szintén bírságnövelő tényezőként értékelte, hogy a jogsértő állapot huzamosabb időn keresztül fennállt. A bírságot csökkentő tényezőként értékelte azonban, hogy a Magyar Telekom az eljárás során együttműködött a NAIH-hal.

(naih.hu)

---