Jogszabályfigyelő – 19. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2016. május 9-ei hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

Új jövedékiadó-törvény a parlament előtt

A munkáltatónak kell bizonyítania a kárfelelősség alóli mentesülés feltételeinek a fennállását

Csatornadíj-fizetés csőtörés esetén a fővárosban

 

Új jövedékiadó-törvény a parlament előtt

Június elején kerülhet sor a jövedéki adó szabályait tartalmazó új törvény elfogadására. A kormány által előterjesztett javaslat a keretrendszerű szabályozás révén egyszerűbb, a korábbi törvénynél rövidebb, valamint a teljes elektronizáció megvalósítására törekszik – derül ki a törvénytervezethez fűzött általános indokolásból. További újdonságként értékelhető a biztosítéki rendszer szabályainak a módosítása, az engedélyek számának a csökkentése, a kisüzemi bortermelő kategória bevezetése. Az engedélyek kiadásának a határideje egységesen 15 nap lesz a javaslat elfogadása esetén.

A jelenlegi tervek szerint az átmeneti rendelkezések 2016. november 1-jén, míg a „lényegi rendelkezések” 2017. január 1-jén, a vámhatósági adómegállapításra vonatkozó rendelkezés pedig 2018. január 1-jén lép majd hatályba.

Joganyag: T/10539. számú törvényjavaslat a jövedéki adóról

Módosítja: –

Megjelent:

Hatályos: –

Megjegyzés: törvényjavaslat

 

A munkáltatónak kell bizonyítania a kárfelelősség alóli mentesülés feltételeinek a fennállását

Egy konkrét ügyben az orvosi vizsgálat a munkavállalónál csonttöréseket állapított meg, a társadalombiztosítási kifizetőhely határozatával a balesetet üzemi balesetként ismerte el. Ezt követően a munkavállaló a balesettel összefüggésben vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Utalt arra, hogy a munkáltató ellenőrzési körébe eső ok vezetett ugyan a balesethez, amely azonban elháríthatatlan, és előre nem látható ok volt. A felperes fellebbezése folytán eljáró törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperes a munkáltató ellenőrzési körén kívül végezte a munkáját, amelynek során balesetet szenvedett.

Ezt követően a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és a jogszabályoknak megfelelő közbenső ítélet meghozatalát kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megalapozottnak tartotta. Megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (1) és (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy azt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetve a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A fenti rendelkezésből következően tehát a munkáltató kártérítési felelőssége objektív azzal azonban, hogy lehetősége van a mentesülésre bizonyos feltételek bizonyítottsága esetén – mutatott rá a Kúria. Kiemelte ugyanakkor, hogy a felelősség megállapíthatóságának egyebek mellett az a feltétele, hogy bizonyított legyen a károkozó magatartás. A munkáltató károkozó magatartása pedig olyan, az Mt.-ben vagy egyéb jogszabályban előírt kötelezettség megszegését vagy elmulasztását jelenti, amely a károsodás közvetlen kiváltó oka lehet. Ilyen például a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény megsértése is. Ezt azonban nem a munkavállaló köteles bizonyítani, az Mt. 166. § (1) bekezdése a felelősség feltételeként ugyanis csak a munkaviszonnyal fennálló összefüggést rögzíti – emeli ki a szóban forgó határozat. A munkáltatónak kell tehát bizonyítania, hogy a kár az „ellenőrzési körén kívül eső körülmény miatt következett be, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy elhárítsa, illetve hogy a baleset oka kizárólag a munkavállaló magatartásában keresendő.”

A fentiekre tekintettel az adott ügyben további bizonyítási eljárás lefolytatására volt szükség, így a Kúria e körben a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította

Joganyag: EBH2016. M.9.

Módosítja: –

Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2016/4. szám

Hatályos: –

Megjegyzés: elvi iránymutatás

 

Csatornadíj-fizetés csőtörés esetén a fővárosban

Az ivóvízvezeték meghibásodásából eredő szivárgás miatt elfolyt vízmennyiség nem számítható be a csatornadíj alapjába – állapította meg a Kúria Önkormányzati Tanácsa egyik közelmúltban napvilágot látott határozatában. Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú vízi-közmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás további feltételeiről szóló 4/1995. (II. 13.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (a továbbiakban: 4/1995. Föv.Kgyr.) 2. § (2) bekezdés második mondatát – tekintettel arra, hogy az más jogszabállyal ellentétes – a Kúria megsemmisítette.

Eljárására egy konkrét ügyben, az adott perben eljáró bíróság indítványa folytán került sor. A perben az alperes arra hivatkozott, hogy a felperesnek azért nem tartozik, mert csőtörés miatt szivárgott a víz a környezetbe. Álláspontja szerint a csőtörést megelőző időszakra csupán átalányfizetési kötelezettség terheli, ugyanis a fent hivatkozott önkormányzati rendelet alapján az ivóvízdíj fizetésének alapjául szolgáló ivóvíz mennyiséget vízmérővel, vízmérő hiányában átalánnyal kell meghatározni. Ellenben a csatornadíj számításának alapját képező, mért szennyvízmennyiség szivárgás, elfolyás miatt a hivatkozott jogszabály értelmében nem csökkenthető.

A fenti tényállásra és jogszabályi előírásokra tekintettel az eljáró bíróság az eljárást felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult. Álláspontja szerint az a rendeleti előírás, amely szerint a csatornadíj nem csökkenthető szivárgás, vagy elfolyás miatt ellentétes a per elbírálásakor hatályos, (egyezően az indítvány megtételekor is hatályos) kormányrendelet előírásainak.

Fővárosi Önkormányzat álláspontja szerint a 4/1995. (II. 13.) Fővárosi Közgyűlési rendeletet az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény felhatalmazás alapján alkották meg, amelynek 2011. december 31-étől hatályos módosítása folytán azonban „az önkormányzatnak már nincs felhatalmazása e tárgykörben rendeletalkotásra, mivel ennek a szolgáltatásnak a hatósági ármegállapítási joga a vízi-közmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 65. § (1) bekezdése értelmében miniszteri hatáskörbe került. A törvény rendelkezése több módosításon is átesett, melynek következtében 2013. május 10-étől az a szabály az irányadó, mely szerint a vonatkozó miniszteri rendelet hatálybalépéséig a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a vízi-közmű szolgáltató a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjakat alkalmazhatja.” A miniszteri rendelet hiányában azonban az önkormányzati álláspont szerint a 4/1995. Föv.Kgyr.-t a mindaddig hatályban kell tartani, amíg a felsőbb szintű jogszabályok ezeket a kérdéseket nem rendezik.

A Kúria az indítványban megjelölt rendelkezést annak jogszabállyal [már nem hatályos, de az adott a perben alkalmazandó, a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelettel és a jelenleg hatályos vízi-közmű szolgáltatásokról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelettel] ellentétes volta miatt megsemmisítette. Megállapította továbbá, hogy nem alkalmazható az indítvány alapját képező ügyben, valamint a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. A döntés elvi tartalmát akként rögzítették, hogy: „az ivóvízvezeték meghibásodásából eredő szivárgás miatt elfolyt vízmennyiség nem számítható be a csatornadíj alapjába.”

Joganyag: Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5065/2015/4. számú határozata

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/66. (V. 10.)

Hatályos: 2016.05.10.

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

---