Jogszabályfigyelő 2017 – 32. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/125–128. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.


E heti összeállításunkban a hitelbiztosítéki nyilvántartással kapcsolatos részletszabályok módosulásáról, valamint a jövedékiadó-törvény szerinti készpénzfizetési tilalom adóhatósági értelmezéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

A hitelbiztosítéki nyilvántartás módosuló részletszabályai

Változott a jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő átvezetésének a díja

A jövedékiadó-törvény szerinti készpénzfizetési tilalom fogalmának az értelmezése

 

Hitelbiztosítéki nyilvántartás módosuló részletszabályai

Változnak a hitelbiztosítéki nyilvántartással kapcsolatos részletszabályok az igazságügyi miniszter napokban kihirdetett, az alábbiakban hivatkozott rendelete értelmében. Bővül a rendszerbe bejegyezhető nyilatkozatok, a megtehető hozzájáruló nyilatkozatok köre. Külön alcímmel egészül ki a jogszabály, amely a jogutódlás átvezetéséről szóló módosító nyilatkozattal kapcsolatos végrehajtási előírásokat tartalmazza.

Joganyag: 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról

Módosítja: 10/2017. (VIII. 11.) IM rendelet

Megjelent: MK 2017/128. (VIII. 11.)

Hatályos: 2017. 08. 12.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Változott a jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő átvezetésének a díja

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 24/A. §-a szerinti eljárásért (a zálogjogosult, zálogkötelezett személyében bekövetkező jogutódlás átvezetése) fizetendő díjat (közjegyzői munkadíj és költségtérítés) 20 000 forint összegben határozza meg a 2017. augusztus 12-étől hatályos, alábbiakban hivatkozott rendeletmódosítás.

Korábban bejegyzésenként több mint 10 000 forint összegű díjat kellett fizetni, amely az olyan szervezetek esetében, amelyek „jellemzően többtízezer hitelbiztosítéki bejegyzésben szerepelnek – akár többszázezer forint összegű munkadíj kifizetését jelenti” – áll a módosítással kapcsolatos előterjesztésben. Az új előírás ehhez képest „a kérelmező szervezetek oldalán akár többszázezres nagyságrendű megtakarítást eredményezhet”.

Joganyag: 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról

Módosítja: 10/2017. (VIII. 11.) IM rendelet

Megjelent: MK 2017/128. (VIII. 11.)

Hatályos: 2017. 08. 12.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A jövedékiadó-törvény szerinti készpénzfizetési tilalom fogalmának az értelmezése

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 67. § (5) bekezdése szerint a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet (kivételt képez a magánszemély részére történő értékesítés). A Jöt. 68. § (3) bekezdése értelmében pedig a jövedéki kiskereskedő sem szerezhet be jövedéki terméket készpénzfizetéssel (kivéve adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől legfeljebb 200 ezer forint értékű jövedéki termék beszerzését).

A fenti előírások alkalmazása, tilalmak betartása kapcsán kérdésként merült fel a készpénzfizetés fogalmának az értelmezése, amellyel kapcsolatban a NAV július közepén felhívást tett közzé a honlapján, amelyet így utólag is érdemesnek tartunk kiemelni.

A NAV álláspontja értelmében nem tekinthető készpénzfizetésnek a bankkártyás fizetés, a kereskedő bankszámlájára történő befizetés, a banki átutalás, a postai csekkes befizetés, illetve a számla ellenértékének kiegyenlítése harmadik fél bevonásával, azaz összefoglalóan, valamennyi olyan fizetési mód megengedett, amikor nem kerül sor bankjegyek, pénzérmék átadására, hanem a fizetés a „kereskedő bankszámlájának a közbeiktatásával” történik.

A NAV felhívását itt olvashatja el.

Joganyag: –

Módosítja:

Megjelent: www.nav.gov.hu

Hatályos:

Megjegyzés: adóhatósági jogszabály-értelmezés


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]