Jogszabályfigyelő 2018 – 30. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/116–120. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a jövő évi költségvetés megalapozása és az adómódosítások mellett foglalkozunk az infotörvény uniós adatvédelmi reformmal összefüggő módosításával, de olvashatnak a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanításról és arról is, hogy a hitelezők a csődbűncselekmény sértettjeinek tekinthetők-e.

Tartalom:

  • A hitelező nem tekinthető a csődbűncselekmény sértettjének
  • Büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítás
  • Infotörvény-módosítás
  • A 2019-es költségvetés megalapozása
  • Adómódosítások és a bevándorlási különadó

A hitelező nem tekinthető a csődbűncselekmény sértettjének

A legfőbb ügyész által kezdeményezett eljárás megindítására azért került sor, mert az indítvány szerint az ítélkezési gyakorlat nem egységes abban a kérdésben, hogy a hitelező sértettnek tekinthető-e a csődbűncselekmény vonatkozásában, illetőleg, hogy joga van-e polgári jogi igény előterjesztésére, pótmagánvádlóként történő fellépésre.

A Kúria a vonatkozó jogszabályok értelmezése, előírásainak részletes elemzése és hosszas okfejtés, illetve a joggyakorlat áttekintése után arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy „a hitelező, illetve hitelezők érdekeit a csődbűncselekmény csupán közvetetten sérti, ezért a hitelező eljárásjogi értelemben nem sértett.” […..] „Az ítélkezési gyakorlat töretlen abban, hogy a csődbűncselekmény különböző elkövetési magatartásainak kifejtése az azonos jogtárgysérelem és az azonos sértett folytán egység, a bűncselekmény rendbeliségét a csőd vagy felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek száma határozza meg, és ez is azt az álláspontot erősíti, hogy a cselekmény sértettje a gazdálkodó szervezet. A Btk. a „hitelezők” kifejezés használatával egyébiránt is arra utal, hogy a bűncselekmény következménye akár egy, akár többi hitelezői igény meghiúsítása is lehet, ez a rendbeliséget nem érinti.”

A jogegységi határozat értelmében tehát a csődbűncselekmény esetében sértett kizárólag a felszámolás vagy csődeljárás alatt álló gazdálkodó szervezet lehet, hiszen „a hitelező vagyoni érdeksérelme csupán közvetett, a jogsérelem áttételesen következik be”. A fenti értelmezés azzal a következménnyel jár, hogy a hitelező a büntetőeljárásban sem sértett, így pótmagánvádló nem lehet.

Joganyag: 6/2018. BJE határozat

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/120. (VII. 27.)

Hatályos:

Megjegyzés: kúriai jogegységi határozat

Büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítás

Két héttel ezelőtti számunkban részletesen ismertettük az egyszerűsített kártalanítási eljárásról szóló, alábbiakban hivatkozott rendelet tervezetét, amelyet a napokban hirdettek ki a Magyar Közlöny 2018/119. számában, és amely a büntetőeljárásról szóló törvény 2017. évi XC. törvény 851–852. §-ában rögzített előírásokhoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat állapítja meg.

Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, a most kihirdetett kormányrendeletben meghatározottak (napi 7000 forint, bűnügyi felügyelet esetén napi 3500 forint) összegű kártalanítást igényelhet a rendelet mellékletében szereplő nyomtatvány szerinti kérelem előterjesztésével. A kérelem megalapozottsága esetén a kártalanítást igénylő és az igazságügyi miniszter között – meghatározott eljárásrend betartása mellett, a további igényérvényesítést kizáró – megállapodás jön létre.

A kormányrendelet előírásai a kihirdetést követő napon léptek hatályba.

Joganyag: 138/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/119. (VII. 26.)

Hatályos: 2018. 07. 27.

Megjegyzés: új jogszabály

Infotörvény-módosítás

Az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggésben módosult az infotörvény számos rendelkezése. A megváltozott előírások döntő többsége a módosítás kihirdetésének a napján lépett hatályba.

Változtak egyebek között a törvény hatályára vonatkozó szabályok, az értelmező rendelkezések, az adatkezelési alapelvek és az adatkezelés általános feltételei, az adattovábbítási feltételek, az érintett jogai, az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségei, az adatbiztonság szabályai, az adatvédelmi incidensek kezelésére vonatkozó előírások és az adatvédelmi hatósági eljárás szabályai is.

Joganyag: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Módosítja: 2018. évi XXXVIII. törvény

Megjelent: MK 2018/117. (VII. 25.)

Hatályos: 2018. 07. 26., 2018. 08. 25.

Megjegyzés: jelentős terjedelmű módosítás

A 2019-es költségvetés megalapozása

Több más törvény mellett a foglalkoztatási törvénynek (NFA szabályai), a csődtörvénynek (hitelező alapján indított felszámolási eljárás megszüntetése), az építési törvénynek (rendeltetésmódosítási engedély), a nyugdíjtörvénynek, a szakképzési hozzájárulás szabályainak, a földforgalmi törvénynek (felszámolási, adósságrendezési eljárásban árverési vevő tulajdonszerzésének megtagadása), a közigazgatási perrendtartásnak (közigazgatási szervvel szembeni teljesítési bírság) és az ügyvédi törvénynek (óradíj) a kisebb terjedelmű módosítását is szerepel a 2019. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényben.

Joganyag: 2018. évi XL. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/117. (VII. 25.)

Hatályos: 2018. 07. 26., 2018. 08. 01., 2018. 07. 30., 2018. 08. 02., 2018. 08. 10., 2018. 09. 01., 2018. 10. 01., 2019. 01. 01.

Megjegyzés: 42 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

Adómódosítások és a bevándorlási különadó

Harminchárom törvény módosítását tartalmazza az Országgyűlés július 20-ai ülésnapján elfogadott, döntően a jövő évi adózási szabályok változásáról szóló, alábbiakban hivatkozott törvény, amelynek bizonyos rendelkezései már az idei év folyamán hatályba lépnek.

Módosul egyebek mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a társaságiadó-törvény, az eva-törvény, az ekho-törvény (kis terjedelemben), a különadóról szóló törvény, a kata és a kiva szabályozása, az áfaszabályok, a jövedéki adóról szóló törvény, a regisztrációs adóról szóló törvény, a helyi adóról szóló törvény, a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, a biztosítási adóról szóló törvény, a reklámadó-törvény, az illetéktörvény, a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény, az eho és a szocho szabályozása. Ezen felül változik az idén januárban hatályba lépett adózás rendjéről szóló törvény, adóigazgatási eljárásról szóló törvény és adóhatóság által foganatosított végrehajtásokról szóló törvény is. A csomag érinti továbbá a számviteli előírásokat, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó rendelkezéseket és szerencsejáték-törvényt, valamint annak X. fejezete szól a bevándorlási különadó bevezetéséről.

Részletesen olvashatnak az adóváltozásokról a megújult www.ado.hu honlapon.

Joganyag: 2018. évi XLI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/117. (VII. 25.)

Hatályos: 2018. 07. 26., 2018. 08. 01., 2018. 08. 09., 2018. 08. 25., 2018. 09. 01., 2018. 12. 01., 2018. 12. 21., 2019. 01. 01., 2019. 07. 01., 2021. 01. 01., 2022. 07. 01. – kivétellel.

Megjegyzés: 33 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag


Kapcsolódó cikkek

2021. november 29.

Adatvédelmi jogsértés a hírműsorban

A NAIH 5.000.000,- Ft adatvédelmi bírságot szabott ki egy műsorszolgáltatóra, mert egy balesetről készült beszámolójában a balesetet elszenvedő kiskorú azonosítható volt.

2021. november 26.

E-roller közterületi bérbeadásának korlátozása közösségi együttélésre hivatkozással

Önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az azonos vagy hasonló életviszonyokra vonatkozó szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A szabályozás horizontális széttagolása ugyancsak ellentétes a jogalkotási törvénnyel. A normavilágosság követelményébe beletartozik továbbá, hogy a rendelet szabályozástechnikailag se legyen hibás – a Kúria eseti döntése.