Jogszabályfigyelő 2018 – 36. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/133–135. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a házi kutak létesítésével kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről és az adatkezelési eljárási díjakról olvashatnak.

Tartalom:

Alaptörvény-ellenesnek minősítette az AB az engedély nélküli kútfúrás előírását

Adatkezelési engedélyezés eljárások díja

Alaptörvény-ellenesnek minősítette az AB az engedély nélküli kútfúrás előírását

A köztársasági elnök által indított előzetes normakontroll eljárásban az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) megállapította, hogy a 2018. július 20-án elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenes. A szóban forgó rendelkezések lehetővé tették volna ugyanis „a felszín alatti vizekből történő engedély és bejelentés nélküli vízkivétel”-t sértve a „visszalépés tilalmának elvét, és ezáltal az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését és XXI. cikk (1) bekezdését” – derül ki az AB határozatából. Az alaptörvény-ellenesség megállapítására tekintettel a törvénymódosítás nem hirdethető ki.

Az alkotmánybírósági eljárást kezdeményező köztársasági elnök rámutatott arra, hogy a törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint a fenti módosítás lehetővé tenné olyan szabályozás kialakítását, amely szerint 80 méteres kútmélységig engedély és bejelentés nélkül létesíthető lenne házi vízigény biztosítására kút.

Az AB a vonatkozó jogi szabályozás részletes történeti áttekintését követően megállapította, hogy „a fúrt kutak létesítése már 1960-tól kezdődően folyamatosan engedélyhez kötött tevékenységnek minősül, a hatályos szabályozás pedig még az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó esetekben is meghatározza (egyebek között) a kút kivitelezőjének képesítését, illetőleg a létesítendő kút műszaki adatait. Azáltal, hogy a kút létesítése engedélyhez kötött, biztosított a felszín alatti vizek mennyiségi védelme ……”.

Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott határozatában kiemelte, hogy a jelenleg hatályos Vgtv. 29. § (4) bekezdése értelmében „az engedély nélkül létrehozott kutak esetében az építmény értéke 80%-áig, de természetes személy esetén legfeljebb 300 ezer forintig terjedő vízgazdálkodási bírság szabható ki. A Vgtv. 29. § (7) bekezdése értelmében ugyanakkor mentesül a bírság megfizetése alól a létesítő, ha 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, és a fennmaradási engedélyt 2018. december 31. napjáig kérelmezi, amennyiben az engedély megadásának feltételei fennállnak.” Tehát a korábban engedély nélkül létesített kutak esetében a jelenleg hatályos szabályozás is lehetőséget biztosít a „fennálló helyzet legalizálására” Ráadásul a törvénymódosításnak a köztársasági elnök által nem támadott rendelkezése ezt a határidőt 2028. december 31. napjáig kitolja.

Az AB a határozatában kiemelte azt is, hogy „a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek és csak korlátozottan képesek a megújulásra, ezért felelős vízkészlet-gazdálkodás nélkül a vízkészletek fenntarthatósága is veszélybe kerül.”

A köztársasági elnök által támadott módosító rendelkezések alaptörvény-ellenességének a megállapítására a visszalépés tilalmának sérelme, és ezáltal az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdés és XXI. cikk (1) bekezdés sérelme miatt került sor.

Joganyag: 13/2018. (IX. 4.) AB határozat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/134. (IX. 04.)

Hatályos:

Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás

Adatkezelési engedélyezés eljárások díja

Az igazságügyi miniszter alábbiakban hivatkozott rendelete állapítja meg a 2018. szeptember 4-étől hatályos adatkezelési engedélyezési eljárási díjakat, amelyeket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számlájára kell megfizetni. Egyidejűleg a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 20/2015. (VIII. 31.) IM rendelet a hatályát veszti.

Joganyag: 25/2018. (IX. 3.) IM rendelet az adatkezelési engedélyezési eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/133. (IX. 03.)

Hatályos:

Megjegyzés: új jogszabály

 

Kapcsolódó cikkek:


Túlzott költségtérítést kért a NIF
2019. szeptember 20.

Túlzott költségtérítést kért a NIF

Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság
2019. szeptember 20.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság

Az önkormányzati választással foglalkozó cikksorozatunkban most az egyik legfontosabb választási szerv, a választás tisztaságát biztosítani hivatott, és a szavazás eredményét megállapító szavazatszámláló bizottság munkáját mutatjuk be.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész
2019. szeptember 19.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 18.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.