Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. szeptember 17.
Címkék: , , ,
Rovat:
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Tartalom:

Őszi törvényalkotási menetrend

A szerzői jogi törvény módosítása – fogyatékosok számára végzett szabad felhasználás

Őszi törvényalkotási menetrend

Szeptember 17-én kezdi meg a Parlament a 2018. évi őszi ülésszakát, amely december 11-éig tarthat az Országgyűlés elnökének napokban közzétett munkarendi javaslata szerint. A Kormány júniusban kelt törvényalkotási programja értelmében, az őszi ülésszakban egyebek között sor kerül a szerzői jogi törvény módosítására, amelynek általános vitája már a jövő héten megkezdődik (erről részletesebben az alábbiakban írunk), kisebb terjedelemben módosulhat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény a vonatkozó uniós szabályozásnak való megfelelés érdekében.

„Koherencia-szempontú” módosítást igényel az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény, amelyre a jelenlegi tervek szerint novemberben kerülhet sor.

Közepes terjedelmű szabályozásként szerepel az őszi törvényalkotási programban a bírósági eljárások elhúzódása miatti igényérvényesítésről szóló törvényjavaslat, amelynek célja egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2015-ben hozott ítéletben feltárt hiányosságok orvoslása, a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódásából eredő jogsérelmek „hatékony orvoslásának megteremtése”.

Közepes terjedelmű módosítás érintheti a foglalkoztatási tárgyú törvényeket az általános közigazgatási rendtartással és az adóhatósági végrehajtási törvénnyel való összhang még teljesebb megteremtése érdekében, de változhatnak a munkavédelmi törvénynek a távmunkára vonatkozó rendelkezései és a munka törvénykönyve egyes szabályai is.

Novemberben kerül sor jelenlegi tervek szerint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény közepes terjedelmű módosítására az Alaptörvény Hetedik módosításával, valamint az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataival összefüggésben.

Az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével összefüggésben további, alapvetően technikai jellegű törvénymódosításokra kerülhet sor, illetőleg adóigazgatási tárgyú törvénymódosításokra is számíthatunk (egységes közigazgatási számla bevezetése, végrehajtási eljárások szabályainak pontosítása, új adóeljárási törvények szabályozási problémáinak a korrigálása) még az idei évben.

A 2018. évi őszi törvényalkotási program itt érhető el.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: parlamenti anyagok

  

A szerzői jogi törvény módosítása – fogyatékosok számára végzett szabad felhasználás

Az ún. Marrákesi Szerződést, amely a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szól, az Európai Unió 2014-ben írta alá. Ezzel összefüggésben 2017-ben került sor a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására, illetőleg a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására.

A fent hivatkozott irányelv alapvető célja, hogy a „kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt” vezessen be, azaz „ahol jelenleg csak a szerzői jogi jogosultak engedélye ellenében van mód szerzői jogi tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítására és az így előállt fizikai vagy digitális példányoknak a kedvezményezett személyek részére történő terjesztésére”, ott ez az engedélykötelezettség az irányelv átültetést követően megszűnik.

Ezzel szemben a rendelet célja, hogy a bármely uniós tagállamban előállított hozzáférhető formátumú példánynak a Marrákesi Szerződéshez csatlakozott többi, EU-n kívüli országba történő exportját, illetőleg az onnan érkező importot is lehetővé tegye – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött általános előterjesztői indokolásból.

A szerzői jogi törvény eddig is lehetőséget biztosított a fogyatékos személyek számára történő szabad felhasználásra, de az uniós irányelvi rendelkezésekkel összefüggésben szükség van a hazai szabályozás pontosítására. Az indokolás szerint a törvénymódosítás elfogadását követően kerülhet sor az olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól szóló kormányrendelet megalkotására.

A tervezet teljes szövege elérhető itt.

 Joganyag: T/1358. számú törvényjavaslat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: törvénymódosítási javaslat

Kapcsolódó cikkek:


Teljességi záradék és joglemondás
2019. augusztus 16.

Teljességi záradék és joglemondás

A teljességi záradékban az összes szerződő fél azon szándékát kell kifejezésre juttatni, hogy az írásba foglalt szerződésen kívül semmilyen egyéb nyilatkozat, kötelezettségvállalás nem képezi a szerződés tárgyát, még akkor sem, ha arra korábban konszenzus jött létre. Nem lehetséges csak egy kiragadott feltételre „teljesítési szerződés” kötése, de a megtett nyilatkozat a tartalma alapján még tartalmazhat joglemondást – a Kúria eseti döntése.

Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában
2019. augusztus 15.

Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában

A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat a közbeszerzés iránt érdeklődőket és a szakmai közösséget kívánja segíteni tudományos igényességgel, egyben kifejezetten a gyakorlat igényeire figyelemmel. A szakfolyóirat célja, hogy a tág értelemben vett közbeszerzés és határterületeinek izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazása során felmerülő problémákat és lehetséges megoldásukat, a joggyakorlat fejlődését egyaránt bemutassa európai, illetve nemzetközi kitekintéssel. A periodika rovatai – tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, valamint az előző két hónap döntvényeivel és egyéb aktualitásokkal – ezt a célt szolgálják. Interjú az online szakfolyóirat főszerkesztőjével, dr. Németh Anitával.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész
2019. augusztus 15.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában IV. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész
2019. augusztus 13.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában III. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.