Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Tartalom:

Őszi törvényalkotási menetrend

A szerzői jogi törvény módosítása – fogyatékosok számára végzett szabad felhasználás

Őszi törvényalkotási menetrend

Szeptember 17-én kezdi meg a Parlament a 2018. évi őszi ülésszakát, amely december 11-éig tarthat az Országgyűlés elnökének napokban közzétett munkarendi javaslata szerint. A Kormány júniusban kelt törvényalkotási programja értelmében, az őszi ülésszakban egyebek között sor kerül a szerzői jogi törvény módosítására, amelynek általános vitája már a jövő héten megkezdődik (erről részletesebben az alábbiakban írunk), kisebb terjedelemben módosulhat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény a vonatkozó uniós szabályozásnak való megfelelés érdekében.

„Koherencia-szempontú” módosítást igényel az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény, amelyre a jelenlegi tervek szerint novemberben kerülhet sor.

Közepes terjedelmű szabályozásként szerepel az őszi törvényalkotási programban a bírósági eljárások elhúzódása miatti igényérvényesítésről szóló törvényjavaslat, amelynek célja egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2015-ben hozott ítéletben feltárt hiányosságok orvoslása, a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódásából eredő jogsérelmek „hatékony orvoslásának megteremtése”.

Közepes terjedelmű módosítás érintheti a foglalkoztatási tárgyú törvényeket az általános közigazgatási rendtartással és az adóhatósági végrehajtási törvénnyel való összhang még teljesebb megteremtése érdekében, de változhatnak a munkavédelmi törvénynek a távmunkára vonatkozó rendelkezései és a munka törvénykönyve egyes szabályai is.

Novemberben kerül sor jelenlegi tervek szerint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény közepes terjedelmű módosítására az Alaptörvény Hetedik módosításával, valamint az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataival összefüggésben.

Az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével összefüggésben további, alapvetően technikai jellegű törvénymódosításokra kerülhet sor, illetőleg adóigazgatási tárgyú törvénymódosításokra is számíthatunk (egységes közigazgatási számla bevezetése, végrehajtási eljárások szabályainak pontosítása, új adóeljárási törvények szabályozási problémáinak a korrigálása) még az idei évben.

A 2018. évi őszi törvényalkotási program itt érhető el.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: parlamenti anyagok

  

A szerzői jogi törvény módosítása – fogyatékosok számára végzett szabad felhasználás

Az ún. Marrákesi Szerződést, amely a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szól, az Európai Unió 2014-ben írta alá. Ezzel összefüggésben 2017-ben került sor a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására, illetőleg a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására.

A fent hivatkozott irányelv alapvető célja, hogy a „kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt” vezessen be, azaz „ahol jelenleg csak a szerzői jogi jogosultak engedélye ellenében van mód szerzői jogi tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítására és az így előállt fizikai vagy digitális példányoknak a kedvezményezett személyek részére történő terjesztésére”, ott ez az engedélykötelezettség az irányelv átültetést követően megszűnik.

Ezzel szemben a rendelet célja, hogy a bármely uniós tagállamban előállított hozzáférhető formátumú példánynak a Marrákesi Szerződéshez csatlakozott többi, EU-n kívüli országba történő exportját, illetőleg az onnan érkező importot is lehetővé tegye – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött általános előterjesztői indokolásból.

A szerzői jogi törvény eddig is lehetőséget biztosított a fogyatékos személyek számára történő szabad felhasználásra, de az uniós irányelvi rendelkezésekkel összefüggésben szükség van a hazai szabályozás pontosítására. Az indokolás szerint a törvénymódosítás elfogadását követően kerülhet sor az olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól szóló kormányrendelet megalkotására.

A tervezet teljes szövege elérhető itt.

 Joganyag: T/1358. számú törvényjavaslat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: törvénymódosítási javaslat

Kapcsolódó cikkek:


Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?
2020. október 20.

Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?

A belföldi kikapcsolódásaink során érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, sportlétesítmények és hasonló intézmények hogyan felelnek az általunk elszenvedett kárért.

Összefoglaló a MÜK küldöttgyűléséről
2020. október 19.

Összefoglaló a MÜK küldöttgyűléséről

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése 2020. szeptember 14-i ülését a járványhelyzetre tekintettel sajnos el kellett halasztani. A napirenden szereplő kérdések azonban részben olyanok voltak, amelyek nem tűrtek halasztást, és mert a küldöttgyűlés ülésére 2020. szeptember 1. napján kiküldött napirendek tekintetében előzetesen egyetlen érdemi észrevétel sem érkezett, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége 33 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy az előterjesztéseket – a szabályzattervezetek ismételt, e-mailes egyeztetésre bocsátását követően – a Küldöttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalára utalja.

Az egyszerű okiratok bizonyító ereje
2020. október 16.

Az egyszerű okiratok bizonyító ereje

Az egyszerű okiratnak törvényben meghatározott alaki bizonyító ereje nincs, anyagi bizonyító ereje a bíróság mérlegelésétől függ. Ha az eredeti okirat az annak becsatolására köteles fél érdekkörében megsemmisült, annak hiányát a bizonyító fél terhére kell értékelni – a Kúria eseti döntése.