Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. szeptember 17.
Címkék: , , ,
Rovat:
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Tartalom:

Őszi törvényalkotási menetrend

A szerzői jogi törvény módosítása – fogyatékosok számára végzett szabad felhasználás

Őszi törvényalkotási menetrend

Szeptember 17-én kezdi meg a Parlament a 2018. évi őszi ülésszakát, amely december 11-éig tarthat az Országgyűlés elnökének napokban közzétett munkarendi javaslata szerint. A Kormány júniusban kelt törvényalkotási programja értelmében, az őszi ülésszakban egyebek között sor kerül a szerzői jogi törvény módosítására, amelynek általános vitája már a jövő héten megkezdődik (erről részletesebben az alábbiakban írunk), kisebb terjedelemben módosulhat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény a vonatkozó uniós szabályozásnak való megfelelés érdekében.

„Koherencia-szempontú” módosítást igényel az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény, amelyre a jelenlegi tervek szerint novemberben kerülhet sor.

Közepes terjedelmű szabályozásként szerepel az őszi törvényalkotási programban a bírósági eljárások elhúzódása miatti igényérvényesítésről szóló törvényjavaslat, amelynek célja egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2015-ben hozott ítéletben feltárt hiányosságok orvoslása, a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódásából eredő jogsérelmek „hatékony orvoslásának megteremtése”.

Közepes terjedelmű módosítás érintheti a foglalkoztatási tárgyú törvényeket az általános közigazgatási rendtartással és az adóhatósági végrehajtási törvénnyel való összhang még teljesebb megteremtése érdekében, de változhatnak a munkavédelmi törvénynek a távmunkára vonatkozó rendelkezései és a munka törvénykönyve egyes szabályai is.

Novemberben kerül sor jelenlegi tervek szerint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény közepes terjedelmű módosítására az Alaptörvény Hetedik módosításával, valamint az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataival összefüggésben.

Az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével összefüggésben további, alapvetően technikai jellegű törvénymódosításokra kerülhet sor, illetőleg adóigazgatási tárgyú törvénymódosításokra is számíthatunk (egységes közigazgatási számla bevezetése, végrehajtási eljárások szabályainak pontosítása, új adóeljárási törvények szabályozási problémáinak a korrigálása) még az idei évben.

A 2018. évi őszi törvényalkotási program itt érhető el.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: parlamenti anyagok

  

A szerzői jogi törvény módosítása – fogyatékosok számára végzett szabad felhasználás

Az ún. Marrákesi Szerződést, amely a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szól, az Európai Unió 2014-ben írta alá. Ezzel összefüggésben 2017-ben került sor a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására, illetőleg a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes művek és más teljesítmények hozzáférhető formátumú példányainak a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló, határokon átnyúló, az Unió és harmadik országok közötti cseréjéről szóló 2017/1563 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására.

A fent hivatkozott irányelv alapvető célja, hogy a „kedvezményezett személy és az ő érdekeiket nonprofit alapon szolgáló ún. jogosított szervezet javára a szerzői jog alóli kötelező és harmonizált kivételt” vezessen be, azaz „ahol jelenleg csak a szerzői jogi jogosultak engedélye ellenében van mód szerzői jogi tartalmak hozzáférhető formátumba történő átalakítására és az így előállt fizikai vagy digitális példányoknak a kedvezményezett személyek részére történő terjesztésére”, ott ez az engedélykötelezettség az irányelv átültetést követően megszűnik.

Ezzel szemben a rendelet célja, hogy a bármely uniós tagállamban előállított hozzáférhető formátumú példánynak a Marrákesi Szerződéshez csatlakozott többi, EU-n kívüli országba történő exportját, illetőleg az onnan érkező importot is lehetővé tegye – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött általános előterjesztői indokolásból.

A szerzői jogi törvény eddig is lehetőséget biztosított a fogyatékos személyek számára történő szabad felhasználásra, de az uniós irányelvi rendelkezésekkel összefüggésben szükség van a hazai szabályozás pontosítására. Az indokolás szerint a törvénymódosítás elfogadását követően kerülhet sor az olvasási képességet érintő fogyatékossággal élő kedvezményezett személyek javára végezhető szabad felhasználás részletes szabályairól szóló kormányrendelet megalkotására.

A tervezet teljes szövege elérhető itt.

 Joganyag: T/1358. számú törvényjavaslat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: törvénymódosítási javaslat

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét
2019. március 25.

Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét

E heti összeállításunkban egy kölcsönszerződésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről ész új bírósági nyomtatványokról olvashatnak.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére
2019. március 25.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására
2019. március 22.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására

A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ezért a becsületsértés vétségét követi el, mert nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a miniszterelnök kutyáinak nevezi és anyjukat szidja – a Kúria eseti döntése.

„A börtön ablakába…”
2019. március 20.

„A börtön ablakába…”

A minap megjelent kecskeméti „luxusbörtönnel” kapcsolatban, cikkünkben áttekintjük a Bvtv. végrehajtási fokozatokra és kedvezményekre vonatkozó szabályrendszerét, illetve reintegrációs szempontból is megvizsgáljuk a büntetés-végrehajtás rendszerét.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme
2019. március 19.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Kormányrendelet 9. § (4) bekezdését.