Jogszabályfigyelő 2019 – 27. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/114–118. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a közelmúltban megjelent kúriai döntések közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a közigazgatási bírósági rendszer alkotmánybírósági vizsgálatáról és a földforgalmi törvény értelmezéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

Döntést hozott az Alkotmánybíróság a közigazgatási bíráskodásról

Helyben lakói minőség vizsgálata földtulajdonok cseréje esetén

 

Döntést hozott az Alkotmánybíróság a közigazgatási bíráskodásról

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alábbiakban hivatkozott határozatában a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egyes rendelkezései, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egésze és egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, illetve visszautasította. Az ötven parlamenti képviselő által jegyzett indítványban az indítványozók „a kellő felkészülési idő, a hatalommegosztás, illetve az ítélkező bírók pártatlansága és befolyástól mentes döntéshozatala követelményének sérelmét állították”.

Az AB határozatának az indokolásából az alábbiakat emelnénk ki. Az alaptörvényből eredően „nagyfokú jogalkotói szabadság érvényesül azzal kapcsolatban, hogy mely [igazgatási] modellt alkalmazza, és abban mely szerveket milyen feladatok ellátására jogosítja fel a jogalkotó. Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget. [….] Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre, vagyis az ítélkező tevékenységre nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg.”

Joganyag: 22/2019. (VII. 5.) AB határozat a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egyes rendelkezései és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egésze, valamint egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról, illetve visszautasításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/118. (VII. 5.)

Hatályos:

Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról, illetve visszautasításáról

 

 

Helyben lakói minőség vizsgálata földtulajdonok cseréje esetén

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti földművesnek minősülő két ingatlantulajdonos csereszerződést kötött egymással. Az egyik cserepartner akként nyilatkozott a jogügylet kapcsán, hogy helyben lakónak minősül. A mezőgazdasági igazgatási szerv a csereszerződés jóváhagyását a törvényi feltételek hiányára hivatkozva, arra alapítottan tagadta meg, hogy „a szerződő felek nem minősülnek helyben lakónak, mert egyiküknek sincs életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen, amelynek közigazgatási területén a csereszerződés tárgyát képező föld fekszik.”

A perré alakult eljárásban a felperesi keresetet, amely a fent hivatkozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányult, az elsőfokú bíróság az ítéletével elutasította. Az elsőfokú ítéletet a másodfok helybenhagyta. Erre tekintettel a felperesi cserepartner felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megállapította, hogy a perbeli esetben alkalmazandó, a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján alapján a föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és a cserepartnerek egyike helyben lakónak minősül, vagy egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A Kúria rögzítette továbbá, hogy a jogvita tárgyát az képezte, hogy miként kell értelmezni a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés ba) alpontját, vagyis azt, hogy a „cserepartnerek egyike helyben lakónak minősül”.

A mezőgazdasági igazgatási hatóság szerint a helyben lakói minőségnek, mint követelménynek az adott földtulajdon megszerzője tekintetében kell fennállnia, míg a felperes arra hivatkozott, elegendő, ha az egyik szerződő fél helybe lakó.

A Kúria döntésében, amelyben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, rámutatott arra, hogy „a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés ba) pontjának értelmezése során nem csak a nyelvtani, hanem a logikai, rendszertani és teleologikus értelmezés is alkalmazandó. Nem vitás, hogy az értelmezendő jogszabályhely nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a helyben lakói státusznak a föld megszerzőjéhez kapcsolódóan kell megvalósulnia. Ugyanakkor a Földforgalmi tv. egészét áttekintve egyértelműen megállapítható az a jogalkotói szándék, hogy a helyben lakói minőségnek a föld megszerzőjének vonatkozásában kell fennállnia, mert – ahogy ezt a törvényszék helyesen kifejtette – ellenkező esetben a termőföldet csereszerződésre alapítottan nem helyben lakó is megszerezhetné anélkül, hogy esetében a helyben lakóknak az elővásárlási joga érvényesülhetne. A Földforgalmi tv. logikai és rendszertani értelmezése is ezt az érvelést támasztja alá, valamint ez felel meg a törvény céljának is.”

Joganyag: BH2019. 186.

Módosította:

Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2019/6

Hatályos:

Megjegyzés: jogértelmezést segítő kúriai döntés

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 25. hét
2019. június 24.

Jogszabályfigyelő 2019 – 25. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/102–104. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.