Jogszabályfigyelő 2019 – 29. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/123–126. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban ügyintézési egyszerűsítésekről és a közhatalmat gyakorlók képmáshoz fűződő jogainak a terjedelmével kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről olvashatnak.

 

Tartalom:

Az ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvény végrehajtása

A bírósági tárgyalásról szóló tudósításban sem kell felismerhetetlenné tenni a közhatalmat gyakorlók arcát

 

Az ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvény végrehajtása

Egy tucatnál is több kormányrendelet módosítására került sor az alábbiakban hivatkozott jogszabály hatálybalépésével, a júniusban elfogadott, az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló 2019. évi LV. törvény végrehajtása érdekében. Változtak egyebek mellett a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény végrehajtási rendelkezései, a külföldre utazásról, a szabad mozgás jogával rendelkezők és a harmadik országból érkezők beutazásáról szóló törvények végrehajtási rendelkezései, de a kéményseprő-ipari tevékenység részletszabályai is.

Joganyag: 176/2019. (VII. 18.) Korm. rendelet az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/126. (VII. 18.)

Hatályos: 2019. 08. 17., 2019.09. 01., 2019. 09. 30., 2020. 01. 01.

Megjegyzés: jogszabálymódosító-csomag

 

A bírósági tárgyalásról szóló tudósításban sem kell felismerhetetlenné tenni a közhatalmat gyakorlók arcát

Az adott ügyben az Alkotmánybíróságnak (a továbbiakban: AB) arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy „közzétehető-e a közhatalmat gyakorló személy bírósági tárgyaláson készült képmása, azaz hozzáférhetővé tehető-e olyan médiatartalom, amelyen egy bírósági tárgyaláson jelen lévő, közhatalmat gyakorló személy felismerhető”.

Az alábbiakban hivatkozott határozat szerint: „Az Alkotmánybíróság gyakorlatából az tűnik ki, hogy ha valamilyen médiatartalomban egy közhatalmat gyakorló személy e minőségében felismerhetővé válik, akkor önmagában a képmás védelme nem alapozza meg a sajtószabadság korlátozását. [……] a sajtó oldaláról megfogalmazva [ez] azt jelenti, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére hivatkozással főszabály szerint szabadon közzétehetik közhatalmat gyakorló személy képmását a közhatalom gyakorlása során.”

Az ismertetett gyakorlat ún. nyilvános közéleti eseményekre, közterületen tartott rendezvényekre vonatkozóan alakult ki. Ezzel szemben a jelen AB határozat alapjául szolgáló ügyben az képezte a vita tárgyát, hogy egy nyilvános bírósági tárgyalásról készített tudósításban felismerhetővé vált a vádlottat kísérő büntetés-végrehajtási dolgozó.

Az AB ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a „fénykép- és videófelvétel készítése tekintetében a szólás- és sajtószabadság gyakorlásának mércéi eltérnek egyfelől a bírósági tárgyalóterem és tárgyalás, másfelől az egyéb helyszínek (jellemzően nyilvános közterületek) és ott zajló közéleti események kontextusában”. Kiemelte továbbá, hogy: „A tárgyalás nyilvánossága nem jelent sajtónyilvánosságot”. Ugyanakkor a szóban forgó tárgyalásról „nem zárták ki a nyilvánosságot (és ezzel a sajtót), és a per tárgya közérdeklődésre számot adó ügy volt, így […] a sajtó szabadon közzéteheti a közhatalmat gyakorló személyek képmását” – mondta ki a legfőbb taláros testület, feltéve, hogy a közzététel nem sérti az emberi méltóságot.

Az Alkotmánybíróság az ismertetett jogvita tekintetében akként foglalt állást, hogy a: „közhatalmat gyakorló személy e minőségében folytatott tevékenységének képi bemutatása csak akkor ütközik akadályba, ha ennek külön alkotmányos indoka van. Az igazságszolgáltatás rendje és a bíróság függetlensége igazolhatja a sajtószabadság korlátozását a tárgyalóteremben, de önmagában a felismerhetővé válás nem ilyen ok. A közhatalmat gyakorló személy [….] a bírósági tárgyaláson sem hivatkozhat az emberi méltóság védelmére amiatt, mert egy médiatartalomban felismerhetővé válik.”

Joganyag: 23/2019. (VII. 18.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.009/2018/4/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosította:

Megjelent: MK 2019/126. (VII. 18.)

Hatályos:

Megjegyzés: ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 28. hét
2019. július 15.

Jogszabályfigyelő 2019 – 28. hét

E heti összeállításunkban egy kúriai jogegységi döntésről, a jövő évi költségvetés (esetenként már idei évtől hatályos) megalapozásáról és a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztásáról olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 27. hét
2019. július 8.

Jogszabályfigyelő 2019 – 27. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/114–118. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a közelmúltban megjelent kúriai döntések közül válogattunk.