Jogszabályfigyelő 2019 – 48. hét

Alábbi cikkünkben 2019/188–193. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az illetékelőleg visszatérítésével kapcsolatos korábbi szabályozás alaptörvény-ellenességéről, valamint két törvénymódosító csomagról olvashatnak.

 

Tartalom:

Illetékelőleg visszatérítése ügyében döntött az Alkotmánybíróság

Törvényszéki végrehajtással kapcsolatos módosítások

Ingatlan-nyilvántartási, illetve közigazgatási hatósági eljárásokat érintő módosítások

 

Illetékelőleg visszatérítése ügyében döntött az alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) egy magánszemély indítványozó alkotmányjogi panasza alapján indult eljárásban megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 79. § (2) bekezdés 2012. december 31. napjáig hatályos, „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvény-ellenes volt, erre tekintettel a szóban forgó rendelkezés egyetlenegy, bármely bíróság előtt folyamatban lévő illetékelőleg-visszatérítési ügyben sem alkalmazható.

Az AB eljárásának alapjául szolgáló tényállás lényege a következő: az indítványozó vevőként tulajdonjog-fenntartással adásvételi szerződést kötött egy ingatlan megvásárlására. A korábban hatályos illetékszabályok alapján az illetékhivatal illetékelőleg megfizetésére kötelezte a vevőt, aki e kötelezettségét a törvényes határidőben teljesítette. Az eladó gazdasági társasággal szemben ezt követően felszámolási eljárás indult, amelynek során – közel öt évvel az illetékelőleg-fizetés időpontját követően – sor került az eladó cégjegyzéktől történő törlésére, majd az ingatlan új tulajdonosa és az indítványozó között létrejött megállapodás alapján a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének az ingatlan-nyilvántartási törlésére is. A vevő (indítványozó), tekintettel arra, hogy sosem szerzett tulajdont, kérelmet terjesztett elő az általa megfizetett illetékelőleg-visszatérítése iránti, amelyet mind az adóhatóság, mind pedig a vevő keresetindítása folytán eljáró bíróságok elévülésre hivatkozással elutasítottak.

Ezt követően a vevő diszkrimináció tilalmába ütköző szabályozásra hivatkozással alkotmányjogi panaszt terjesztett elő egyebek között az Itv. 79. § (2) bekezdés korábban hatályos rendelkezése alaptörvény-ellenességének a megállapítása iránt.

Az AB az eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy: „A már hatálytalan szabály tehát azért lépte túl a jogalkotó számára mindig is nyitva álló széles mérlegelési mozgásteret, mert egyszerre volt megállapítható, hogy a határidő az igénylési lehetőség megnyílta előtt vette kezdetét; figyelmen kívül hagyta az illetékjogviszony lényeges sajátosságát; megbontotta e jogviszony felei közti egyensúlyt; mindeközben a kiszabott illetékelőleg visszatérítésére jogosult alany hatókörén kívül állt a felszámolási eljárás befejezésének időpontja. Ezek miatt a támadott rendelkezés szélsőséges volt. […..] a törvényhozó az illetékelőleg-visszatérítésre jogosult homogén személyi kör egy részét hátrányosabb helyzetbe hozta, mint a másikat, és ennek nincs a tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indoka.”

Joganyag: 34/2019. (XI. 29.) AB határozat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 79. § (2) bekezdés korábban hatályos rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapításáról, és bármely bíróság előtt folyamatban lévő illetékelőleg visszatérítésével kapcsolatos ügyben való alkalmazásának kizárásáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/193. (XI. 29.)

Hatályos:

Megjegyzés: hatályon kívül helyezett rendelkezés alaptörvény-ellenességének a megállapítása

  

Törvényszéki végrehajtással kapcsolatos módosítások

Közel két tucat törvény módosítását tartalmazza a törvényszéki végrehajtással összefüggő salátatörvény. Mint arról korábban, a Jogszabályfigyelő 2019 – 44. számában már írtunk, 2020 január elsejét követően az államot megillető, illetve az igazságügyi követelések behajtása iránti végrehajtási eljárásokat kizárólag a NAV foganatosítja majd, így a törvényszéki végrehajtás feladata „kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik”. Mindezekre tekintettel számos törvény előírásainak a módosítására volt szükség.

Joganyag: 2019. évi LXXXI. törvény a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/191. (XI. 28.)

Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 01. 31.

Megjegyzés: 20 törvény módosítását tartalmazó javaslat

Ingatlan-nyilvántartási, illetve közigazgatási hatósági eljárásokat érintő módosítások

Az illetéktörvény kis terjedelmű módosítása mellett például a földmérési és a térképészeti tevékenységről szóló törvény, és az általános közigazgatási rendtartás módosítását, továbbá az ún. szankciótörvény (a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény) hatálybalépés előtti módosítását is tartalmazza az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag. A jogszabály a szankciótörvény hatálybalépését újabb egy évvel, 2021. január elsejére halasztja el.

Joganyag: 2019. évi LXXXII. törvény az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/191. (XI. 28.)

Hatályos: 2019. 12. 06., 2020. 01. 01., 2020. 01. 02., 2021. 01. 01., 2022. 01. 01.,

Megjegyzés: 9 törvény módosítását tartalmazó javaslat

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 47. hét
2019. november 25.

Jogszabályfigyelő 2019 – 47. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/183–187. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét
2019. november 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét

Alábbi cikkünkben 2019/180–182. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.