Jogszabályfigyelő 2020 – 26. hét

Alábbi cikkünkben a 2020/148–153. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban egy új szerzői jogi nyilvántartásról, a Gazdaságvédelmi Operatív Törzsről, az örökbefogadást érintő szabályozás módosításáról, az illetékmentes vagyonszerzések körének a bővítéséről, valamint egy ügyeleti díjjal kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről olvashatnak.

 

Tartalom:

Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás

Gazdaságvédelmi Operatív Törzs felállítása

Az örökbefogadások elősegítése

Illetékmentessé vált a testvértől történő ingyenes vagyonszerzés

Alkotmánybírósági döntés az ügyeleti díjról 

Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által kiadott rendelettel létrehozott Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás az építészeti-műszaki dokumentációkhoz, valamint az azok alapján megépült építményekhez (a továbbiakban együtt: építészeti alkotás) fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat tartalmazza az építtető és a vele szerződő tervező közös nyilatkozata vagy – a rendeletben meghatározott esetben – a szerzői jogi jogosult önkéntes nyilatkozata alapján. A rendelet hatálybalépését követően létrejött tervezési szerződések esetében az építészeti alkotásokat illetően kötelező nyilatkozatot tenni a nyilvántartás részére, míg a rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött építészeti alkotás esetében bármely szerzői jogi jogosult önkéntesen nyilatkozhat a szerzői vagyoni jogi jogosultságáról, valamint arról, hogy tudomása szerint más személynek a művön ilyen jogosultsága fennáll. A jogszabály külön címben szabályozza egyebek között a vita esetén követendő eljárásra és a – 2021. január elsejétől elektronikusan használható – nyilvántartás adataihoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket.

Joganyag: 8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/153. (VI. 26.)

Hatályos: 2020. 07. 08.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Gazdaságvédelmi Operatív Törzs felállítása

Kormány a koronavírus-járvány hátrányos gazdasági hatásainak az enyhítése, illetve elhárítása érdekében ún. Gazdaságvédelmi Operatív Törzs felállításáról döntött a pénzügyminiszter vezetésével, amely figyelemmel kíséri a gazdaságvédelmi intézkedéseket, és azok végrehajtását, javaslatot tesz a Kormány részére a gazdaságot érintő szabályozásra, az európai uniós és hazai források kihelyezését könnyítő intézkedésekre, továbbá „véleményezi a magyar gazdaság védelme szempontjából releváns kezdeményezéseket, és javaslatot fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra.”

Joganyag: 297/2020. (VI. 24.) Korm. rendelet a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs felállításáról és feladatairól

Módosította:

Megjelent: MK 2020/151. (VI. 24.)

Hatályos: 2020. 06. 24. 22 óra

Megjegyzés: új jogszabály 

 

Az örökbefogadások elősegítése

Több mint egy tucat törvény szabályainak a viszonylag kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza az Országgyűlés 2020. június 16-ai ülésnapján elfogadott, alábbiakban hivatkozott törvénycsomag, amelynek célja az örökbefogadások elősegítése. 

Joganyag: 2020. évi LXV. törvény egyes törvényeknek az örökbefogadások elősegítésével összefüggő módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/150. (VI. 23.)

Hatályos: 2020. 09. 01.

Megjegyzés: 13 törvényt módosítását tartalmazó törvénycsomag 

 

Illetékmentessé vált a testvértől történő ingyenes vagyonszerzés

A jövőben illetékmentessé válik az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész és az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék. Az illetékmentes vagyonszerzésekről bejelentést sem kell tenni az adóhatóság részére. Az új előírásokat a módosítás hatálybalépése napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. 

Joganyag: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Módosította: 2020. évi LXVI. törvény

Megjelent: MK 2020/150. (VI. 23.)

Hatályos: 2020. 07. 08.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás 

 

Alkotmánybírósági döntés az ügyeleti díjról

Az Alkotmánybíróság eljárását megindító panasz értelmében a Kúria alábbiakban hivatkozott ítélete sérti a napi és heti pihenőidőhöz való jogot, mert „lehetővé teszi, hogy a munkaadó összevonva adja ki a munkavállalót megillető napi és heti pihenőidőt, illetve a többletdíjazást”.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben nem adható ki, mivel az Alaptörvényből következően „a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat”. A Kúria értelmezése ezzel szemben „az egészségügyi dolgozók számára biztosított napi és heti pihenőidő jogalkotó által szándékolt terjedelmét oly mértékben leszűkítette,” amely sérti az Alaptörvény vonatkozó rendelkezését. A szóban forgó ítéletet a fentiekre tekintettel megsemmisítették. 

Joganyag: 12/2020. (VI. 22.) AB határozat a Kúria ügyeleti díj megfizetése tárgyában hozott Mfv.II.10.279/2018/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosította:

Megjelent: MK 2020/148. (VI. 22.)

Hatályos:

Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

Kapcsolódó cikkek: