Jogszabályfigyelő 2020 – 49. hét


Alábbi cikkünkben a 2020/264–269. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Egyenlő Bánásmód hatóság megszüntetése mellett egy adójogi témájú alkotmánybírósági döntésről, több mezőgazdasági tárgyú jogszabályról, valamint a bizalmi szolgáltatók ügyfélazonosításának új előírásairól olvashatnak.

 

Tartalom:

Egyenlő Bánásmód hatóság megszüntetése

Januártól mégsem nyújtható be a közös tulajdonú földek megosztására kérelem irányuló kérelem

Bizalmi szolgáltatás – ügyfélazonosítás személyes jelentlét nélkül

Hivatalból kell mérlegelni az adóbírság mérséklésének, mellőzésének a lehetőségét

Megszületett a családi gazdaságokról szóló törvény

Egyenlő Bánásmód hatóság megszüntetése

2020. január 1-jétől az egyenlő bánásmód követelményeinek az érvényesítése érdekében hatóságként az alapvető jogok biztosa jár el, a döntéseivel szemben indított közigazgatási per – amelyben a jogi képviselet kötelező – a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékességi körébe tartozik. Ezzel egyidejűleg egyebek mellett pontosították a hatóság hatáskörébe tartozó ügyek körét is, és hatályon kívül helyezték az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénynek az Egyenlő Bánásmód Hatóságról szóló V/A Fejezetét.

A fent említett módosítás folytán szükség volt számos egyéb törvény, így különösen az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítására is, amely az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti eljárások részletszabályait illetően egy új fejezettel bővült. Ezen felül a jogszabálymódosítás rögzíti az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába való, beolvadással történő 2021. január 1-jei megszűnését is.

Joganyag: 2020. évi CXXVII. törvény egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/268. (XII. 3.)

Hatályos: 2021. 01. 01.

Megjegyzés: 7 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

  

Januártól mégsem nyújtható be a közös tulajdonú földek megosztására kérelem irányuló kérelem

A koronavírus világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvény szerinti felhatalmazás alapján a Kormány úgy döntött, hogy 2021. január elsejével, annak ellenére hogy az erről szóló, az alábbiakban hivatkozott törvény e napon lép hatályba „a földnek minősülő ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan megosztásával történő megszüntetése iránt a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 2. alcíme szerinti eljárás lefolytatásával összefüggő, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem nem nyújtható be az ingatlanügyi hatósághoz.”

Joganyag: 547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló kérelmek benyújthatóságának elhalasztásáról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/267. (XII. 2.)

Hatályos: 2021. 01. 01., 2021. 01. 03.

Megjegyzés: új jogszabály

Bizalmi szolgáltatás – ügyfélazonosítás személyes jelentlét nélkül

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti bizalmi szolgáltató a jövőben az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet értelemében személyes jelentlét nélkül, videotechnológia segítségével, illetőleg a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás (KASZ) használatával is jogosult az ügyfelét azonosítani. 

Joganyag: 541/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszerekről

Módosította:

Megjelent: MK 2020/266. (XII. 2.)

Hatályos: 2020. 12. 04., 2021. 02. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

Hivatalból kell mérlegelni az adóbírság mérséklésének, mellőzésének a lehetőségét

Az Alkotmánybíróság egy gazdasági társaság által benyújtott alkotmányjogi panasz folytán lefolytatott eljárása eredményeképpen alkotmányos követelményként rögzítette, hogy az adóhatóságnak az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát (és agy az adóbírság mérséklésének, mellőzésének a lehetőségét). Ha azt állapítja meg az adóhatóság, hogy az elsőfokú határozatát a törvényi határidőt túllépve, észszerűtlenül hosszú időt követően hozta meg, akkor „az adózónak okozott sérelemmel arányos mértékben mérsékelni köteles az adóbírság mértékét, vagy különösen indokolt esetben mellőzheti annak kiszabását, és e mérlegelésről számot kell adnia döntése indokolásában.”

Joganyag: 25/2020. (XII. 2.) AB határozat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 219. §-ára vonatkozó alkotmányos követelmény megállapítása

Módosította:

Megjelent: MK 2020/266. (XII. 2.)

Hatályos:

Megjegyzés: alkotmányos követelmény megállapítása

Megszületett a családi gazdaságokról szóló törvény

A mezőgazdasági őstermelői tevékenységre és az őstermelők családi gazdaságára, valamint a családi mezőgazdasági társaságra vonatkozó szabályokat tartalmazza a családi gazdaságokról. szóló 2020. évi CXXIII. törvény, amelyet az Országgyűlés a 2020. november 30-ai ülésnapján fogadott el. Az új jogszabály elsődleges célja, hogy rendezze és egyszerűsítse a mezőgazdasági őstermelők, illetve családi gazdálkodók működésének jogszabályi hátterét, továbbá, hogy „hozzájáruljon a gazdaság kifehérítéséhez, az adminisztrációs terhek csökkentéséhez, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci alkupozícióját, javítsa a versenyképességet” – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött általános indokolásból.

A törvény értelmében a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelői családi gazdaság tagjaként végezheti. Fontos tovább, hogy az őstermelő e tevékenysége tekintetében nem lehet egyéni vállalkozó. A főszabály alól kivételt jelent, ha a kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele meghaladja az őstermelői tevékenységéből származó éves bevételének negyedét, mert ebben az esetben a kiegészítő tevékenysége kikerül az őstermelői tevékenysége köréből – mutat rá az indokolás. A mezőgazdasági őstermelők nyilvántartását a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara végzi.

Az őstermelők családi gazdasága – a törvény szerint – olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik. Az őstermelők családi gazdaságára az alábbiakban hivatkozott törvényben nem szabályozott kérdésekben a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazandók azzal, hogy egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet a tagja. A családi gazdaságok nyilvántartását ugyancsak az Agrárkamara végzi.

A törvényjavaslat indokolása a családi mezőgazdasági társaságot egy speciális társaságként jellemzi, azzal, hogy „amelyként olyan, legalább kéttaggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással és amely kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. Egy személy nem lehet tag egynél több családi mezőgazdasági társaságban. Jogi személy a családi mezőgazdasági társaságnak nem lehet tagja kivéve, ha megszerzi saját üzletrészét, illetve részvényét.” A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásba vételéről szintént az Agrárkamara dönt, és azokról külön nyilvántartást is vezet.

A családi gazdaságok új szabályaival összefüggésben az alábbiakban hivatkozott törvény VII. fejezete számos egyéb törvény szabályait (például az illeték- és a helyi adókról szóló törvény, az szja-törvény, a földforgalmi törvény, illetve tb-törvény rendelkezéseit) is módosítja.

A törvényjavaslat indokolása itt érhető el.

Joganyag: 2020. évi CXXIII. törvény a családi gazdaságokról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/264. (XI. 30.)

Hatályos: 2021. 01. 01., 2021. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály


Kapcsolódó cikkek