Januártól jön a dróntörvény


Januártól szigorú szabályozások jönnek a drónok használatával kapcsolatban.

Lassan a végéhez közeledik a Parlament előtt a T/13666 törvényjavaslat, a magyar dróntörvény tárgyalása. 2018-ig az európai szabályozás szerint a 150 kg üzemi tömeg feletti pilóta nélküli légijárművek uniós, míg az ezen tömeghatár alatti drónok tagállami szabályozási hatáskörbe tartoztak. A 2018. szeptember 11-étől ezt felváltó szabályozás a korábbi paradigmával ellentétben már a pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumát közös, összeurópai szabályozási körbe vonja. Az ezzel kapcsolatos uniós rendeletek 2019. július 1-jétől hatályosak, azonban a végrehajtási rendelet csak másfél évvel később, 2020. december 31-től lesz alkalmazható. Így amellett, hogy a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó üzembentartási szabályok pontos keretét megadja, nemzeti döntési jogkört enged a pilóta nélküli légijárművek nyilvántartásba vételére vonatkozóan. A pilóta nélküli légijárművekről és a pilóta nélküli légjárművek üzembentartóiról vezetett nyilvántartást érintően törvényi szintű szabályt kell alkotni a feladat- és hatáskörök megnevezése, az adatkezelési felhatalmazások megteremtése, a pilóta nélküli légijármű tulajdonosát és üzembentartóját terhelő kötelezettségek deklarálása érdekében.

A pilóta nélküli légi járműnek

Pilóta nélküli légi járműnek (UA) minősül bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes. Fontos meghatározás, hogy pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS) a pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés, a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzemben tartója (UAS-üzembentartó) pedig olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy vagy több UAS-t üzemben tart vagy üzemben tartani szándékozik. A távoli pilóta olyan természetes személy, aki az UA biztonságos repüléséért felel azáltal, hogy a repülésvezérlő szerveket manuálisan kezeli, vagy – ha az UA automatikusan repül – folyamatos figyelemmel kíséri annak pályáját, és bármikor képes beavatkozni és az UA pályát módosítani.

A repülési tilalom vagy korlátozás alá eső területek

Tagállami hatáskörbe utalja az uniós szabályozás az olyan földrajzi területek kijelölését, amelyek fölött tiltani vagy korlátozni lehet a drónok megjelenését, illetve a tagállamok meghatározhatják azokat a területeket, ahol a drónok használatát különböző feltételekhez kötik. A pilóta nélküli légijárművek légtérhasználatának szabályozása érdekében a közlekedésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve meghatározott esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a légtérnek azt a részét ahol pilóta nélküli légijárművek, valamint pilóta nélküli állami légijárművek használata, a légtérrel érintett területen található létesítmény jellege vagy az ott folytatott tevékenység jellege miatt tilos, továbbá azt a részét, amely a pilóta nélküli légijárművek használatára korlátozottan vehető igénybe.

Repülés az eseti és ellenőrzött légtérben

A magánélethez való alapvető jog védelme érdekében korlátozza a törvény a pilóta nélküli légijárművek használatát: lakott terület felett a pilóta nélküli játék légijármű kivételével eseti légtérben lehet pilóta nélküli légijárművet használni. Az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárást a katonai légügyi hatóság folytatja le. A szabályozás értelmében alkalmanként maximum hét napra jelölhető ki eseti légtér. Az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárás biztosítja, hogy ellenőrizhető keretek között történjen lakott területen a drónhasználat.

Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez főszabályként légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Pilóta nélküli légijárművel, valamint pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott, ellenőrzött légtérben történő UAS művelet esetén a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendelet a feltételek meghatározása mellett felmentést adhat a légiforgalmi irányítói engedély megkérése alól.

Beavatkozás a drón irányításába

A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend, a repülésbiztonság és a közbiztonság érdekében, az arra jogosított szervezetek a pilóta nélküli légijárműveket detektálhatják, leszállásra szólíthatják fel, feltartóztathatják és jogszabályban meghatározott esetben elektronikai úton zavarhatják, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthetik. A feltartóztatott pilóta nélküli légijárműnek a leszállásra való felszólítást, jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő pilóta nélküli légijárművet földre lehet kényszeríteni.

Adatkezelés és légiközlekedési bírság

A légiközlekedési hatóság, vagy a katonai légügyi hatóság a pilóta nélküli légijárművel és a pilóta nélküli állami légijárművel kapcsolatos hatósági hatásköreinek gyakorlása során kezeli a kérelmező és az eljárás egyéb résztvevője, a pilóta nélküli légijármű tulajdonosa és üzembentartója, valamint a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekben közreműködő szakszemélyzet személyes adatait.

A pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése esetén légiközlekedési bírság kiszabását rendeli a törvény. Ha a pilóta nélküli légijárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt igazolja, akkor a légiközlekedési bírságot a pilóta nélküli légijárművet használatra átvevő személlyel szemben kell kiszabni. A pilóta nélküli légjármű használatba adását magánokirattal lehet igazolni. Az üzemben tartó mentesül a kiszabott légiközlekedési bírság megfizetése alól, ha a pilóta nélküli légijármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását. A használatba vevő hasonló módon mentesül a kiszabott légiközlekedési bírság megfizetése alól. A törvény értelmében a magánokiratban szereplő személyes adatokat az eljáró hatóság az eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása, a döntés meghozatala, a jogorvoslati eljárások lefolytatása érdekében a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indult eljárás kezdetétől a döntés véglegessé válásától számított öt évig kezeli.

A játék drónokat nem kell nyilvántartásba venni

A törvény kimondja, hogy a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli játék légijármű kivételével a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint pilóta nélküli légijárműrendszer üzembentartókról. Pilóta nélküli játék légijárműnek minősül a játéknak minősülő és 120 g maximális felszálló tömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt pilóta nélküli légijármű, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes.

A pilóta nélküli játék légijármű kivételével a repülőeszköz és pilóta nélküli légijármű-rendszer akkor veheti igénybe a magyar légteret, ha a légiközlekedési hatóság nyilvántartásba vette. A nyilvántartásba vétel közigazgatási hatósági aktusnak minősül, ezért a pilóta nélküli légijárművekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokhoz igazgatási szolgáltatási díjat rendel a jogalkotó. Bérelt pilóta nélküli légijárműrendszer és repülőeszköz nyilvántartásba vétele esetén a tulajdonos hozzájárulása szükséges a nyilvántartásba vételhez.

Légtérinformációs honlap és mobilalkalmazás

Meghatározásra kerülnek a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett, a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használatra vonatkozó alapvető szabályok.

A törvény a pilóta nélküli légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repülés esetére kötelezővé teszi a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás igénybevételét. A mobilalkalmazás használata során tájékozódhat a távoli pilóta az elrendelt műveleti korlátozásokról, a pilóta nélküli légijárművek számára korlátozott, vagy tiltott területekről. Minderre repülésbiztonsági okokból van szükség. Amennyiben az alkalmazás bármilyen ok miatt nem használható, akkor a magyar légtérben UAS művelet nem végezhető.

A mobilalkalmazásba történő bejelentkezés alkalmával megadott adatok kezeléséhez a HungaroControl Zrt. kap törvényi szintű adatkezelési felhatalmazást. A mobilalkalmazás használatát kiskorú személy számára a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, kiskorú személy esetén a mobilalkalmazásba történő bejelentkezéshez a törvényes képviselő közreműködése szükséges.

Szabálysértés és titkos adatszerzés

Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák, a (2) bekezdés pedig külön kiemeli, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. A személyiségi jogok elsődlegesen és általánosan polgári jogi védelem alatt állnak, de a súlyosabb jogsértések szabálysértési (pl. magánlaksértés, becsületsértés szabálysértési alakzata), míg a legsúlyosabb jogellenes magatartások (pl. személyes adattal visszaélés, tiltott adatszerzés) büntetőjogi jogkövetkezményt vonnak maguk után. A törvény kiemeli, hogy a drónok nyújtotta technikai lehetőség olyan mértékben változtatta meg a magánszféra megismerésének lehetőségét, amely vonatkozásában a magánterület, a magánlakás, a magánszféra védelme hétköznapi eszközökkel már nem biztosítható.

A pilóta nélküli légi jármű lakott terület feletti jogosulatlan használata már önmagában is felvetheti a magánélet, az otthon nyugalmának megzavarását, ugyanis ebben az esetben az elkövető fizikai valójában jellemzően nem látható, így a jogellenes cselekmény észlelésekor nem lehet vele szemben fellépni, a cselekmény abbahagyására felszólítani. Amennyiben a jogellenes használathoz további magatartások is kapcsolódnak (pl. felvétel készítése, annak nyilvánosságra hozatala), az már olyan fokú jogsérelmet jelent, amellyel szemben szükségesnek tűnik a szigorúbb állami fellépés lehetőségének megteremtése.

A törvény a szabálysértési törvény módosításával büntetni rendeli a jogosulatlan használatot, és kimondja, hogy aki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, szabálysértést követel. Vagyis a szabályok értelmében a jogosulatlan használat önmagában szankcionálandó (ha nem készül felvétel), továbbá akkor is, ha készül ugyan felvétel, de azon lakás, egyéb helyiség, stb. nem szerepel. Ha viszont a drón olyan felvételt készít, amelyen más lakása, egyéb helyisége, az azokhoz tartozó bekerített helye, vagy az ott tartózkodók láthatóak, a pilóta magánlaksértés szabálysértése miatt vonható felelősségre. Természetszerűleg nem minősül jogosulatlannak a felvétel készítése, ha az érintett ahhoz hozzájárult.

A Büntető Törvénykönyvben, a tiltott adatszerzés alcím alatt rendeli büntetni azt, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti. Ez, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. Súlyosabban rendeli büntetni, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, azt, aki a megfigyelés során készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi (feltéve, hogy ha más bűncselekmény nem valósul meg). Mindezek csak magánindítványra büntethetőek.


Kapcsolódó cikkek

2020. november 16.

Kilencedszerre is módosul az Alaptörvény

Lassan 9 éves pályafutása során kilencedik alkalommal készül az Országgyűlés módosítani az Alaptörvényt. November 10-én Varga Judit igazságügyi miniszter T/13647. törvényjavaslat számon a Parlament elé terjesztette az Alaptörvény kilencedik módosítását.