Jogszabályfigyelő 2020 – 52. hét Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2020/283–290. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az év végi jogalkotási dömping keretében született fontosabb jogszabályváltozásokról olvashatnak, amelyek túlnyomó többségben függetlenek a koronavírus-világjárvány miatti veszélyhelyzettől.

 

Tartalom:

Keresőképtelenség igazolása

Közterületi szeszesital-fogyasztási tilalom

Földek osztatlan közös tulajdonának a felszámolása

Új nyomtatványok a polgári perekben és a közigazgatási bírósági eljárásokban

A helyi iparűzési adó járványhelyzettel összefüggő szabályai

Alaptörvény kilencedik módosítása

Adminisztratív terheket tartalmazó törvények módosítása

Igazságügyi tárgyú törvénymódosítás

Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítése és elektronizálása

A szankciótörvény hatálybalépésével összefüggő módosítások

A jogi szakvizsga veszélyhelyzeti szabályai

 

 

Keresőképtelenség igazolása

A veszélyhelyzet ideje alatt a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolást az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére, aki ugyanezen a módon juttathatja el a nyomtatványt a foglalkoztatójának. A foglalkoztató ugyanakkor a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Joganyag: 657/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásának és igazolásának egyes kérdéseiről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/290. (XII. 24.)

Hatályos: 2020. 12. 25., 2021. 01 08.

Megjegyzés: új jogszabály 

 

Közterületi szeszesital-fogyasztási tilalom

Az év végi ünnepek ideje alatt, azaz 2020. december 24-étől 2021. január 3-áig egységesen, valamennyi közterületet érintően megtiltotta a Kormány a szeszesital fogyasztást.

Joganyag: 656/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet a közterületen történő szeszesital fogyasztás év végi korlátozásáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/289. (XII. 23.)

Hatályos: 2020. 12. 24.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Földek osztatlan közös tulajdonának a felszámolása

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény végrehajtási szabályait tartalmazza az alábbiakban hivatkozott, 2021. január 1-jétől hatályos kormányrendelet.

A folyamatban lévő megosztás tényének a feljegyzésére irányuló eljárást illetően kiemelendő, hogy a tényfeljegyzésre irányuló kérelem a földrészletet érintő megosztási folyamat megkezdéséről szóló hirdetmény közzététele iránti kérelemnek is egyben. A hirdetményt a magyarorszag.hu kormányzati honlapon teszik közzé az ingatlanügyi hatóság intézkedése alapján.

Fontos továbbá, hogy az ún. osztóprogramot a kérelmező a saját személyre szóló kormányzati ügyfélkapu azonosító adataival és az ügyazonosítóval együtt tudja használni. A jogszabály az osztóprogram egyéb szabályai mellett rendelkezik egyebek között az egyezségi megállapodás megkötésének, a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének, az egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vételnek a részletszabályairól is.

Felhívjuk a figyelmet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló kérelmek benyújthatóságának az elhalasztásáról szóló 547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet szabályaira is, amelyről részletesebben a Jogszabályfigyelő 2020. – 49. heti számában írtunk.

Joganyag: 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/288. (XII. 23.)

Hatályos: 2021. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Új nyomtatványok a polgári perekben és a közigazgatási bírósági eljárásokban

Az igazságügyi miniszter 2021. január 1-jétől 21 darab új bírósági nyomtatványt vezetett be az alábbiakban hivatkozott rendeletével. A jogi képviselő nélkül eljáró felek által alkalmazandó nyomtatványok az IM rendelet mellékleteiben találhatók meg. A nyomtatványokat a bíróságok központi internetes honlapján letölthető és szerkeszthető formában is közzéteszik hamarosan. A papíralapú nyomtatványok addig is díjmentesen beszerezhetők a bíróságok kezelő-, tájékoztatási vagy ügyfélszolgálati irodáin.

A rendelet szabályait a hatálybalépését (2021. január 1.) követően benyújtandó beadványok tekintetében kell alkalmazni. Az OBH-nak ugyanakkor legkésőbb 2021. március 31. napjáig kell előkészítenie a letölthető és kitölthető e-nyomtatványokat. Éppen ezért az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet lehetővé teszi, hogy 2021. március 31. napjáig hátrányos jogkövetkezmények nélkül használhatóak a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet szerinti nyomtatványok is, ha azoknak a kitöltött tartalma megfelel a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltaknak. 2021. január 1-jével ugyanakkor hatályát veszti a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet.

Joganyag: 17/2020. (XII. 23.) IM rendelet a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/288. (XII. 23.)

Hatályos: 2021. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A helyi iparűzési adó járványhelyzettel összefüggő szabályai

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről címet viseli az az alábbiakban hivatkozott korányrendelet, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó mértékét 1 százalékban állapítja meg a 2021. évben végződő adóév tekintetében.

Joganyag: 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/287. (XII. 22.)

Hatályos: 2020. 12. 23., 2021. 01. 06.

Megjegyzés: új jogszabály

Alaptörvény kilencedik módosítása

Az Országgyűlés a 2020. december 15-ei ülésnapján fogadta el az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely a házasságot, gyermekeket, közfeladatot ellátó közérdekű alapítványt érintő szabályok mellett megállapítja a közpénz fogalmát és a különleges jogrend szabályait is. A módosítások két lépcsőben, a kihirdetést követő napon, illetve 2023. július 1-jén lépnek hatályba.

A kilencedik módosítás hatálybalépését követően az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét is haladéktalanul közzéteszik a hivatalos lapban.

Joganyag: Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása (2020. december 22.)

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/285. (XII. 22.)

Hatályos: 2020. 12. 23., 2023. 07. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás 

 

Adminisztratív terheket tartalmazó törvények módosítása

Több mint negyven törvény rendelkezéseit érinti az ügyfelek adminisztratív terheit csökkentő jogszabálycsomag, amely: […] „többek között informatikai fejlesztésekhez, informatikai változásokhoz kötődő módosításokat előirányoz, elősegítve ezzel a hatósági eljárások gyorsítását, illetve a jelenleg kötelező adatszolgáltatások kiváltását, automatizálását. Ilyen intézkedésnek minősül a Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósuló projektek alapján kialakításra kerülő elektronikus űrlapok több területen történő alkalmazásának bevezetése, továbbá egyes bejelentésre kötelezett adatok automatikus továbbításának előírása más érintett szervezetek felé” – olvasható a javaslat általános indokolásában.

Joganyag: 2020. évi CLXIV. törvény az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/285. (XII. 22.)

Hatályos: 2020. 12. 23., 2021. 01. 01., 2021. 02. 01., 2021. 07. 01., 2022. 01. 01., 2022. 07. 01., 2023. 01. 01.

Megjegyzés: 42 törvény szabályait érintő törvénycsomag

 

Igazságügyi tárgyú törvénymódosítás

Huszonhárom törvény, köztük a Polgári Törvénykönyv, a választottbírósági törvény, a bírák jogállásáról szóló törvény, a bíróságok szervezetéről szóló törvény, a csődtörvény és a közjegyzői törvény szabályait is módosítja az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag.

Joganyag: 2020. évi CLXV. törvény az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/285. (XII. 22.)

Hatályos: 2020. 12. 23., 2021. 01. 01., 2021. 03. 01., 2021. 04. 01., 2022. 01. 01., 2023. 01. 01.

Megjegyzés: 23 törvény szabályait érintő törvénycsomag

 

Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítése és elektronizálása

Döntően az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott törvény, de találunk változást a jogszabályban a Polgári Törvénykönyv névviselésre vonatkozó szabályait illetően is.

Az elektronikus anyakönyv 2014. július 1-jei bevezetését követően az elektronikus ügyintézés kibővítését szolgálja a most elfogadott módosítás, amely az előterjesztői indoklás értelmében „széles körben törekszik megteremteni a kérelemre induló eljárások elektronikus formában történő kezdeményezésének jogszabályi kereteit. […] elsősorban a hatásköri szabályok és az eljárási szabályok módosításával egyszerűsíti, továbbá gyorsítja az anyakönyvi eljárásokat, egyúttal a jogértelmezést segítő, valamint a jogalkalmazás egységességét szolgáló módosításokkal elősegíti a jogalkalmazók hatékonyabb feladatellátását. […] Számos anyakönyvi eljárás esetében lehetőség lesz elektronikus azonosítást követően a kérelem elektronikus kapcsolattartás útján történő előterjesztésére. […] Az anyakönyvi okiratok elektronikus kérelmezésén túl a jövőben a Ptk. névviselési formáinak megfelelő házassági névviselési forma módosítása, a nemzetiségi névviselés kérelmezése, az új eljárásként bevezetésre kerülő utónév módosítása, valamint a kizárólag a kérelmezőre, illetve a nevét viselő házastársára kiterjedő hatályú névváltoztatási ügyek esetében lesz lehetőség elektronikus ügyintézésre.”

Érdekességként említendő, hogy a Ptk. 2022-től hatályos új szabálya a -né toldatos házassági névviselési formák vonatkozásában bővíti a választható házassági névviselési formákat.

Joganyag: 2020. évi CLXVI. törvény az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/285. (XII. 22.)

Hatályos: 2021. 02. 01., 2021. 03. 01., 2021. 07. 01., 2021. 10. 01., 2022. 01. 01.

Megjegyzés: 4 törvény szabályait érintő törvénycsomag

 

A szankciótörvény hatálybalépésével összefüggő módosítások

Közel száz jogszabály rendelkezéseit módosítja a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény hatálybalépésével összefüggésben a szóban forgó törvénycsomag, amely megteremti a szankciótörvény és az ágazati törvények koherenciáját az általános közigazgatási rendtartás szabályaira is figyelemmel.

Joganyag: 2020. évi CLXVIII. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/285. (XII. 22.)

Hatályos: 2020. 12. 23., 2021. 01. 01., 2021. 01. 07., 2021. 06. 16.

Megjegyzés: 88 jogszabály szabályait érintő törvénycsomag

A jogi szakvizsga veszélyhelyzeti szabályai

A jogi szakvizsga veszélyhelyzet ideje alatti eltérő rendelkezéseit állapítja meg az alább jelzett rendeletmódosítás.

Joganyag: 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet jogi szakvizsgáról

Módosította: 16/2020. (XII. 21.) IM rendelet

Megjelent: MK 2020/283. (XII. 21.)

Hatályos: 2020. 12. 22., 2020. 12. 29.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

---