Jogszabályfigyelő 2021 – 13. hét Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2021/53–57. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a veszélyhelyzettel kapcsolatos néhány eljárásjogi szabály módosításáról és a devizahiteles szerződések érvényességét érintő kúriai jogegységi határozatról olvashatnak.   

 

Tartalom:

1. Veszélyhelyzeti eljárásjogi rendelkezések
2. Az együttes aláírási jog átruházása – a devizahiteles szerződés egy személy aláírásával is érvényesen létrejön

  

Veszélyhelyzeti eljárásjogi rendelkezések

A veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet kiegészítése értelmében, ha polgári vagy közigazgatási perben, ideértve a perorvoslati eljárásokat is, a bíróság tárgyalást tart a szigorított védekezés megszűnését követően, a tárgyalást – ha annak a feltételei fennállnak – a járványügyi intézkedések betartása mellett személyes jelenléttel is megtarthatja.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során a veszélyhelyzet idején érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 154/2021. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása értelmében a rendelet szerinti speciális előírások 2021. április 19-éig alkalmazhatók.

• Joganyag: 160/2021. (IV. 1.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során a veszélyhelyzet idején érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 154/2021. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/56. (IV. 1.)
• Hatályos: 2021. 04. 02.
• Megjegyzés: 2 jogszabályt módosító rendeletcsomag

Az együttes aláírási jog átruházása – a devizahiteles szerződés egy személy aláírásával is érvényesen létrejön

A jogegységi eljárás alapjául szolgáló indítványban foglaltak szerint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: 1996-os Hpt.) szerint kötött ún. devizahiteles ügyek körében nem alapozhatja meg a kölcsönszerződés semmisségét az 1996-os Hpt. 47. § (2) bekezdésének nem megfelelő, ugyanakkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) szabályainak megfelelő eljárás. (Az 1996-os Hpt. hivatkozott rendelkezése kimondja, hogy az együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható.)

Az indítványozó álláspontja szerint az 1996-os Hpt. rendelkezése szerint: „[…] a hitelintézet nevében pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségvállalásra jogosult két együttesen aláíró személy e jogát átruházhatja, akik nincsenek elzárva attól, hogy együttes aláírásukkal egy harmadik személynek adják meg az ügyleti képviseletre szóló meghatalmazást. Erre figyelemmel a megfelelő meghatalmazással rendelkező ügyleti képviselő egyedüli aláírása nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét a régi [1959-es] Ptk. 217. § (1) bekezdése szerinti alaki szabály megsértése okán. Az indítvány szerint így foglalt állást a Kúria a Pfv VII.21.707/2015/9. számú ítéletében. Az indítványozó álláspontja szerint meghatalmazás esetén nem érvényesül az a korlát, hogy csak két személy együttesen képviselheti a hitelintézetet.”

A Kúria a fenti kérdésben akként döntött, hogy az 1996-os Hpt. 47. § (2) bekezdése szerinti aláírási jog együttes átruházására vonatkozó rendelkezés nem irányadó, ha a 47. § (1) bekezdése szerinti együttes cégjegyzésre jogosultak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 222. §-a alapján meghatalmazást adnak a hitelintézet képviseletére a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körében meghatározott szerződéstípusok tekintetében.

Ez azt jelenti, hogy: „[…] bár a régi [1996-os] Hpt. rendelkezései hitelintézet esetén két személy együttes eljárásához kötik a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szerződés létrejöttét, ez azonban nem csak akként valósulhat meg, hogy a hitelintézet részéről a cégjegyzékbe bejegyzett képviseleti joggal rendelkező két személy vagy a belső szabályzat szerint együttes átruházott aláírási joggal rendelkező személyek írják alá a szerződést. A szerződés létrejöhet a fent írtakon túl úgy is, hogy a régi [1959-es] Ptk. 222. § (1) bekezdése alapján az egyik együttes képviseletre jogosult a másik együttes képviseletre jogosultnak ad meghatalmazást, másrészről azonban úgy is, hogy a két együttes képviseletre jogosult egy harmadik személynek ad meghatalmazást. Ez utóbbi esetben a hitelintézet által kötött szerződés egy személy aláírásával is érvényesen létrejön. Eljárása nem álképviselői eljárás, amelyre figyelemmel nincs szükség sem ráutaló magatartással, sem kifejezett nyilatkozattal történő utólagos jóváhagyásra.”

• Joganyag: 1/2021. PJE határozat az együttes aláírási jog átruházásáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/55. (III. 31.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

---