Jogszabályfigyelő 2022 – 37. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2022/147-150. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények kapcsán bevezetendő új eljárási mechanizmusról olvashatnak.

Tartalom:

1. A büntetőeljárás szabályainak módosítása az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében

A büntetőeljárás szabályainak módosítása az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében

2022. szeptember 12-én az Országgyűlés elnöke a részletes vita lefolytatására illetékes bizottságként kijelölte az Igazságügyi Bizottságot a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítását tartalmazó, T/706. szám alatt tárgysorozatba vett javaslat tekintetében.

A Kormány nevében eljáró Igazságügyi Miniszter előterjesztői indokolása szerint az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás érdekében szükség van egy teljesen új, a büntetőeljárásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmus bevezetésére, amelynek a lényege a következőképpen foglalható össze.

Az eljárási kódexbe a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén ún. külön eljárásként szabályozva eltérő rendelkezéseket állapítanának meg a nyomozásra, a bírói jogorvoslatra és a vádemelésre nézve. Az eljárás szempontjából úgymond kulcsszereplő a „[…] teljesen kívülálló, de az érintett bűncselekményekre tekintettel közvetlen magánérdekkel nem rendelkező, a köz érdekében fellépni kívánó személy, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy az egyébként közvádas bűncselekmények miatt – tehát a nyomozó hatóság vagy ügyészség által – folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal érdekében bírói utat igénybe véve fellépjen”. A közpénzek elköltésével kapcsolatos visszásságok felderítése és a korrupció elleni küzdelem érdekében egyrészt egy „vádkikényszerítési eljárást”, másrészt pedig a pótmagánvádas eljáráshoz hasonló rendszert vezetnének be vádindítvány tételének a lehetőségével.

A fentiekkel összefüggésben a javaslat meghatározza a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények körét, melyek: korrupciós bűncselekmények, hivatali visszaélés, nemzeti vagyonnal kapcsolatos vagyon elleni bűncselekmények, költségvetési csalás, versenykorlátozó megállapodások, az előzőekhez kapcsolódó bűnszervezetben való részvétel, valamint a pénzmosás.

„A Javaslat szerinti eljárásban kiemelt szerepe van a jogi szakértelemnek, [ezért] kötelező jogi képviseletet ír[nak] elő a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető határozata ellen fellépni kívánó személynek” azonban mindezt költségkedvezmény (párfogó ügyvéd) kizárásával és kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján történő joggyakorlással.

Az eljárás megindításának a lehetőségét egy a személyes adatokat tiszteletben tartó, anonim kivonat közzététele biztosítja, amelyből a polgárok értesülhetnek arról, „[…] hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyészség közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménnyel kapcsolatban feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkezett. […] A kivonatot – a hirdetményi kézbesítés jogintézményével lényegében azonos módon – elektronikus formában kell közzétenni tizenöt napig az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen. […] a kivonat közzétételét követően a fellépni kívánó személy a kivonatban megjelölt ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kérheti a kivonattal érintett határozat, illetve az ügyiratjegyzék megismerését.” Az iratokat ugyancsak anonim formában kell a kérelmező rendelkezésére bocsátani. „A felülbírálatról a nyomozási bíró hoz döntést [a Fővárosi Törvényszék nyomozási bírói kizárólagos illetékességének a kikötésével], így valósul meg a feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető határozat eddig nem létező bírói felülvizsgálatának a lehetősége.”

• Joganyag: T/706. számú törvényjavaslat az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: parlament.hu
• Hatályos: –
• Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvényjavaslat