Jogszabályfigyelő 2023 – 40. hét Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2023/140–143. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a veszélyhelyzettel összefüggő előírások mellett a reprezentatív szakszervezetek jogosítványairól, valamint a végrehajtójelöltek kötelező továbbképzéséről is olvashatnak.

 

Tartalom:

1. A vendégmunkás törvény alkalmazásának felfüggesztése
2. A kollektív szerződés módosításának szabályairól döntött az Alkotmánybíróság
3. A közigazgatási hatósági eljárások és ellenőrzések veszélyhelyzeti szabályainak hatályon kívül helyezése
4. Módosulnak a végrehajtói szakvizsga szabályai

  

A vendégmunkás törvény alkalmazásának felfüggesztése

Az ukrajnai fegyveres konfliktus miatti veszélyhelyzet ideje alatt nem alkalmazható a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló, az Országgyűlés által 2023 júniusában elfogadott 2023. évi L. törvény – derül ki az alábbiakban hivatkozott kormányrendeletből.

A vendégmunkás törvényhez fűzött végső előterjesztői indokolás általános része szerint: „Annak érdekében, hogy a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása átlátható szabályozási keretek között valósuljon meg, a hatályos foglalkoztatási szabályok és kedvezmények figyelembevételével olyan jogszabályi környezet kialakítására van szükség, amely a munkavállalás engedélyezésének szempontjából kedvezményes helyzetben lévő foglalkoztatók számára is egyértelművé teszi, hogy vendégmunkást milyen feltételekkel és eljárásjogi szempontok figyelembevételével tudnak Magyarország területén, huzamosabb időtartamban foglalkoztatni.”

Az új foglalkoztatási környezet a 2023. évi L. törvény 2023. november 1-jei hatálybalépése folytán alakult volna ki. A most kihirdetett veszélyhelyzeti szabályozás gyakorlatilag e törvény hatálybalépésének az elhalasztását jelenti.

• Joganyag: 462/2023. (X. 5.) Korm. rendelet Magyarország munkaerőpiacának és lakosságának védelmét szolgáló veszélyhelyzeti intézkedésekről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/142. IX. 5.)
• Hatályos: 2023. 11. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

  

A kollektív szerződés módosításának szabályairól döntött az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) bírói kezdeményezés folytán megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 276. § (8) bekezdésének szövegében alaptörvény-ellenes az a kitétel, amely a kollektív szerződés módosítását illetően csupán tanácskozási jogot biztosít annak a szakszervezetnek, amely a kollektívszerződés-kötési képességét (ún. reprezentativitási kritériumot) a kollektív szerződés megkötését követően szerezte meg. Az AB döntése következtében az Mt. 276. § (8) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban: „Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a[z Mt. 276. §] (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson részt venni.”

A döntés indokolásában egyebek mellett az AB kifejtette: „Megállapítható, hogy az Mt. 276.  § (8) bekezdése értelmében az adott munkáltatónál utóbb reprezentatívvá vált szakszervezet(ek)et az ún. közreműködői jogok közül csak tanácskozási jog illeti meg a korábban létrehozott kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalások során, szemben azon szakszervezetekkel, akik az Mt. egyéb rendelkezései alapján – a kúriai gyakorlat szerint adott esetben még reprezentativitásuk elvesztése esetén is – evidensen részt vehetnek a döntésben. Ez a helyzet megkülönböztetést valósít meg. A tanácskozási jog révén az utóbb reprezentatívvá vált szakszervezet megismerheti a tárgyaláson kifejtett álláspontokat, illetve érveivel maga is gazdagíthatja a vitát, de ez a döntési képességhez képest egyértelműen gyengébb jogosítványt jelent. Ennek alapján az Mt. 276. § (8) bekezdése által megvalósított különbségtétel egyértelműen hátrányként azonosítható.”

• Joganyag: 22/2023. (X. 4.) AB határozat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § (8) bekezdés „– tanácskozási joggal –” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/141. (IX. 4.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

  

A közigazgatási hatósági eljárások és ellenőrzések veszélyhelyzeti szabályainak hatályon kívül helyezése

2023. október 4-án hatályát vesztette a veszélyhelyzet ideje alatt egyes közigazgatási hatósági eljárásokra és hatósági ellenőrzésekre vonatkozó eltérő közlési szabályokról szóló 87/2023. (III. 22.) Korm. rendelet, amely a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit érintette.

• Joganyag: 446/2023. (X. 3.) Korm. rendelet veszélyhelyzeti kormányrendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/140. IX. 3.)
• Hatályos: 2023. 10. 04.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Módosulnak a végrehajtói szakvizsga szabályai

A díjak változása mellett kötelező, 2 évenként teljesítendő továbbképzést ír elő a szakvizsga felkészítést teljesítő végrehajtójelöltek számára az alábbiakban hivatkozott módosítás.

• Joganyag: 13/2021. (XI. 16.) IM rendelet a bírósági végrehajtói és a bírósági végrehajtási ügyintézői szakvizsgáról
• Módosította: 14/2023. (X. 3.) IM rendelet
• Megjelent: MK 2023/140. IX. 3.)
• Hatályos: 2023. 11. 03.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

---