Jogszabályfigyelő 2024 – 25. hét


Alábbi cikkünkben a 2024/65–67. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az összbüntetési eljárásról, az állam működését érintő módosításokat tartalmazó törvénycsomagról és az online szálláshely-közvetítés új szabályairól olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. Jogegységi határozat az összbüntetési eljárásról
  2. Az állam működését érintő törvénymódosítások
  3. Változnak az online szálláshely-közvetítők tevékenységének a szabályai

 

Jogegységi határozat az összbüntetési eljárásról

A Kúria 6/2024. JEH határozata kimondja, hogy az összbüntetési eljárásban a bíróságnak az indítványról – függetlenül attól, hogy azt mely jogosult terjesztette elő – egységesen, valamennyi abban szereplő szabadságvesztésről egy határozatot kell hoznia. Ez azt jelenti, ha a törvényi feltételek fennállnak, akkor valamennyi, az indítványban megjelölt szabadságvesztést hiánytalanul összbüntetésbe kell foglalni. Az indítványtól eltérően azonban nem lehet összbüntetésbe foglalni a szabadságvesztéseket.

A Kúria jogegységi határozata rögzíti továbbá, hogy a törvényi feltételek hiányában az indítványt valamennyi szabadságvesztésre kiterjedően el kell utasítani. Utóbbi esetben nincs lehetőség arra, hogy a bíróság felhívja az indítványozót – így az elítéltet sem – arra, hogy az indítványtól eltérő összbüntetésbe foglalásra vonatkozóan hozzájárulást adhat. Ha pedig az összbüntetésbe foglalás feltételei egyes szabadságvesztésekre nézve fennállnak, akkor a fentiek szerinti, alaptalan összbüntetési eljárás iránti indítvány elutasítását követően az összbüntetési eljárást hivatalból is lefolytatható, ha ehhez az elítélt hozzájárul.

„Mindezekből – értelemszerűen – az is következik, hogy az indítványra indult összbüntetési eljárásban a terhelti nyilatkozat beszerzésének elmaradása nem vezethet a Be. 609. § (1) és (2) bekezdés b) pontja szerinti okból az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására.” {6/2024. JEH határozat, Indokolás [60] bekezdés.}

Az eljárásra a legfőbb ügyész előzetes döntéshozatali indítványa adott okot, amely szerint nem egységes az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy: „[…] miként bírálandó el az elítélt indítványa abban az esetben, ha az összbüntetésbe foglalás feltételei nem valamennyi, hanem csak az indítvánnyal érintett egyes szabadságvesztések tekintetében állnak fenn.” {6/2024. JEH határozat, Indokolás [2] bekezdés.}

A Kúria az előzetes döntéshozatali indítvány vizsgálata körében kifejtette, hogy: “A Be. 839. § (5) bekezdése alapján a bíróságnak az összbüntetésbe foglalás iránti joghatályos indítványról kell döntenie, és vagy az összbüntetésbe foglalást ítélettel, vagy az arra irányuló indítvány elutasítását végzéssel kell kimondania. A törvény egységes, az indítvány egészéről rendelkező határozathozatali kötelezettséget ír elő, amit nem köt további feltételhez. Ekként az összbüntetésbe foglalhatóság érdekében nem határoz meg a bíróság számára az indítványozó irányába fennálló, az indítvánnyal kapcsolatos felvilágosítási vagy tájékoztatási kötelezettséget, így erre vonatkozóan nem teszi lehetővé az indítványozó vagy az elítélt hozzájárulásának a beszerzését sem. Az indítványra induló összbüntetési eljárás esetén a törvény a bíróság számára kizárólag az indítványról való döntést írja elő, amiből következően az abban foglaltaktól nem térhet el, azaz a saját szempontja és meglátása szerint nem írhatja felül az indítványozói akaratot. Ekként helytálló az indítványozónak az ilyen esetre nézve kifejtett álláspontja annyiban, miszerint törvénysértő az az összbüntetési ítélet, amelyben a bíróság az elítélt indítványától eltérően foglalja összbüntetésbe az abban megjelölt szabadságvesztéseket.” {6/2024. JEH határozat, Indokolás [52]–[53] bekezdés.}

„Az, hogy a bíró bármely indítványozót – az ügyészt a védőt vagy az elítéltet – előzetesen felvilágosítsa az indítvánnyal kapcsolatos álláspontjáról és tájékoztassa a lehetséges elbírálási eshetőségeiről, majd ennek ismeretében nyilatkoztassa az indítvány módosításáról, nem egyeztethető össze a funkciómegosztás büntetőeljárásbeli követelményével. Ez azt is jelenti, hogy a bíróság Be. 39. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettsége az összbüntetési eljárásban előterjesztett indítvány tartalmának alakítását érintően nem áll fenn.” {6/2024. JEH határozat, Indokolás [56] bekezdés.}

„Mindemellett megjegyzi a Kúria, hogy az összbüntetési eljárás iránti indítványt elutasító határozat szükségszerűen számot ad az indokolásában arról, hogy az összbüntetésbe foglalás feltételei mely szabadságvesztés vagy szabadságvesztések esetén nem teljesülnek. Ez azonban azzal is járhat, hogy a bíróság egyúttal rögzíti azt is, miszerint valamely szabadságvesztésre vagy szabadságvesztésekre nézve viszont fennállni látszanak a törvényi feltételek. Az indokolásban elhelyezett ilyen tartalmú tényszerű megállapítás továbbra is megengedett a jelen jogegységi határozat alapján. Az elutasító határozat indokolásának ismeretében pedig – értelemszerűen – az indítványozók számára újból megnyílik az indítványozás lehetősége, illetve, ha hivatalból, vagy más indítványára indulna az eljárás, úgy az elítélt számára az, hogy hozzájárul-e annak lefolytatásához.” {6/2024. JEH határozat, Indokolás [57] bekezdés.}

Végezetül a Kúria azt is rögzítette, hogy a 6/2024. JEH határozatban foglaltak összhangban állnak a BH2022. 259. számú eseti döntés elvi tartalmával.

  • Joganyag: 6/2024. JEH határozat (Jpe.III.60.047/2023/5. szám) az összbüntetési eljárásról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/67. (VI. 20.)
  • Hatályos: a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
  • Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

  

Az állam működését érintő törvénymódosítások

Az Országgyűlés a 2024. június 11-i ülésnapján fogadta el az alábbiakban hivatkozott törvénycsomagot, amely számos egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási és idegenrendészeti tárgyú módosítás mellett érinti egyebek között az online szálláshely-közvetítők kötelezettségeit is, de az új ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybalépésének az elhalasztásáról (2025. január 15-ére) és az ahhoz kapcsolódó törvények módosításáról (így az e-ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokról, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem határidejéről) is rendelkezik – derül ki a végső előterjesztői indokolásból.

A törvénycsomagban az örökbefogadással kapcsolatos szabályozással összefüggésben megbújik egy Ptk. módosítás is.

  • Joganyag: 2024. évi XXIX. törvény az állam működését érintő egyes törvények módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/66. (VI. 18.)
  • Hatályos: 2024. 06. 19., 2024. 06. 26., 2024. 07. 01., 2024. 07. 02., 2024. 07. 03., 2024. 07. 18., 2024. 08. 01., 2024. 09. 01., 2024. 10. 01., 2024. 10. 18., 2025. 01. 01., 2025. 01. 15., 2025. 01. 17., 2025. 07. 01., 2026. 01. 01.
  • Megjegyzés: 69 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

Változnak az online szálláshely-közvetítők tevékenységének a szabályai

Az alábbiakban hivatkozott törvénymódosítás módosítás célja „[…] a fogyasztók, valamint a vállalkozások számára magyarországi gazdasági tevékenységük védelme érdekében jogszabályi garanciák biztosítása az online szálláshely-közvetítőkkel szemben az elektronikus kereskedelem területén az Európai Unió vonatkozó szabályaival összhangban” – derül ki az Ekertv. alábbiakban hivatkozott módosításához fűzött végső előterjesztői indokolásból.

Az új előírások értelmében az online szálláshely-közvetítő magyar nyelvű, élőhangos ügyintézést lehetővé tevő telefonos vagy emberi közreműködéssel működő, elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálatot és panaszkezelési mechanizmust köteles működtetni, ha a szolgáltatása Magyarországon legalább három vármegye területére irányul. A módosítás rögzíti a szálláshely-közvetítő és a szálláshely-szolgáltó között a tisztességtelen szerződési feltételek kikötésének a tilalmát és meghatározza a tisztességtelen szerződési feltételek legfontosabb esetköreit is.

  • Joganyag: 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
  • Módosította: 2024. évi XXXI. törvény
  • Megjelent: MK 2024/66. (VI. 18.)
  • Hatályos: 2024. 07. 01.
  • Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Kapcsolódó cikkek

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.