Jogszabályfigyelő 2024 – 45. hét

E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Év végi igazgatási szünet
2. Digitális Állam – megvalósításhoz kapcsolódó szervezetek kijelölése
3. A digitális állampolgárság részletszabályai
4. Digitális állam és DÁP – műszaki feltételek
5. A helyi földbizottság állásfoglalásának vizsgálata földforgalmi ügyletekben
6. Alaptörvény egységes szerkezetben

 

 Év végi igazgatási szünet

A Kormány az alábbiakban hivatkozott, 2025-től alkalmazandó rendeletével minden évben az év decemberének 26. napját követő első munkanaptól az azt követő naptári év első munkanapját megelőző nap végéig tartó igazgatási szünetet rendelt el.

• Joganyag: 316/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet az igazgatási szünet elrendeléséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/111. (XI. 6.)
• Hatályos: 2024. 11. 07.
• Megjegyzés: új jogszabály

  

Digitális Állam – megvalósításhoz kapcsolódó szervezetek kijelölése

A tavaly év végén elfogadott, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) idén júliusban lépett hatályba. Ugyanakkor az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet végső előterjesztői indokolása szerint: „[…] az irányadó általános keretszabályozást ebben az időszakban továbbra is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és annak végrehajtási rendeletei adták, a digitális állampolgársághoz kapcsolódó egyes kiegészítő rendelkezésekkel. 2024. szeptember 1-jével azonban hatályon kívül helyezésre került az E-ügyintézési tv.; ezen időponttól kezdődően a hazai kormányzati digitális szolgáltatások és az elektronikus ügyintézés általános szabályrendszerét a Dáptv. adja. Az új törvényi szabályozáshoz kapcsolódó végrehajtási rendeleti szintű szabályrendszer eltérő megközelítésben rendezi a digitális állampolgársághoz kapcsolódó végrehajtási jellegű rendelkezéseket.  […] A digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet ennek megfelelően – az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet helyébe lépve – a Dáptv. és egyéb, a digitális állam megvalósításához kapcsolódó kijelöléseket, így többek között a digitális állampolgárság szolgáltató, a keretszolgáltatások, a nemzeti digitális irattárca, valamint a támogató szolgáltatások szolgáltatói kijelölését tartalmazza.”

A fentieknek megfelelően digitális állampolgárság szolgáltatóként az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.) került kijelölésre azzal, hogy az eAláírás szolgáltatást a NISZ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) bevonásával nyújtja. A digitális szolgáltatások felügyeleté a Digitális Magyarország Ügynökség látja el.

Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatói között az IdomSoft Zrt. és a NISZ Zrt. mellett a papíralapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása kapcsán és az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás vonatkozásában a Magyar Posta Zrt.-t is megtaláljuk.

A rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szervei: a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által irányított szervezeti egység, az okmányirodák, a kormányablakok, országos telefonos ügyfélszolgálat és a NAV. Az országos telefonos ügyfélszolgálatot ugyanakkor a NISZ Zrt. működteti.

• Joganyag: 320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/111. (XI. 6.)
• Hatályos: 2024. 11. 07.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

 A digitális állampolgárság részletszabályai

Ahogy arra fentebb már utaltunk, 2024. szeptember 1-jével az E-ügyintézési tv.-t a Dáptv. váltotta fel. „Az új szabályozási megközelítésben a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza az állampolgárokat alapvetően érintő rendelkezéseket […].” (Lásd: Végső előterjesztői indokolás a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelethez.)

Ennek főbb elemei a végső előterjesztői indokolás és a jogszabályszöveg szerint:

– a digitális állampolgárság regisztráció és felhasználói profil kezelés;

– keretalkalmazás, irattárca és keretalkalmazás-szolgáltatások (ezek alatt az irattárca funkció, a keretalkalmazás igénybevétele, a mobiltelefon-regisztráció, és az elérhető szolgáltatások értendők);

– keretszolgáltatások, úgymint eAzonosítás, eAláírás, majd a későbbi bevezetendő ePosta, eDokumentumkezelés és eFizetés (mivel utóbbi szolgáltatásokat fokozatosan „élesítik”, addig „a meglévő támogató szolgáltatások biztosítják a zökkenőmentes átmenetet”);

– a felhasználói profilok aktiválása, inaktiválása;

– az elektronikus ügyintézési folyamatok, mobilalkalmazással való ügyintézés, országos telefonos ügyfélszolgálat;

– az interaktív űrlapok (a hagyományos elektronikus űrlapok helyett) „különösen mobilalkalmazásokban vagy egyedileg kialakított felhasználói adatbeviteli felületeken, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy az egyszerű elektronikus űrlapok manuális kitöltése helyett jognyilatkozataikat (így kérelmeket, bevallásokat, egyéb beadványokat) interaktívan tegyék meg […];”

– videotechnológia és hangkapcsolat alkalmazása;

– képviseleti jogok és elektronikus azonosítás;

– elektronikus dokumentumok hitelesítése, papír alapú dokumentumokról e-másolat készítése, illetve e-dokumentumokról hiteles papír alapú másolat készítése;

– életesemény-alapú szolgáltatásokhoz kapcsolódó rendelkezések [a konkrét életesemény-alapú szolgáltatásokat (ún. életesemény-kataszter) részletes szabályai külön kormányrendeletbe kerülnek];

– digitális szolgáltatások felügyelete.

• Joganyag: 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet a digitális állampolgárság egyes szabályairól
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/111. (XI. 6.)
• Hatályos: 2024. 11. 07., 2025. 06. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Digitális állam és DÁP – műszaki feltételek

„Az új szabályozási megközelítésben a műszaki jellegű szabályozást, valamint a felügyeleti eljárások részletszabályozását egy külön, a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló kormányrendelet tartalmazza. Mivel e követelmények jelenleg számos rendeletben elszórtan jelennek meg, így az új szabályozás megkezdi e jogszabályok konszolidációját. Így a rendelet nemcsak a jelenlegi elektronikus ügyintézési rendelkezéseket váltja ki, de magába olvasztja a központi címregiszterre, a kormányzati adattrezorra vonatkozó szabályozást, megjeleníti a kormányzati adatközpont igénybevételére vonatkozó kötelezéseket, valamint tartalmazza az elektronikus ügyintézési célú elektronikus aláírások és bélyegzők követelményeit is. […]  A rendelet központi tárgya a digitális szolgáltatások tervezése és megvalósítása. Szabályozásra kerül a törvény által már körvonalazott »ügyintézési piramis«: a digitális szolgáltatásokat elsődlegesen mobiltelefonra vagy más hordozható eszközökre kell optimalizálni, és amennyiben ez nem lehetséges, úgy az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatáson vagy harmadlagosan e-Papíron keresztül kell biztosítani az ügyintézést. […] Fontos garanciális elem továbbá, hogy a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv mobiltelefonra vagy más hordozható eszközre fejlesztett applikációját a digitális állampolgárság szolgáltató helyezi el a nagy szolgáltatók letöltésre szolgáló alkalmazásboltjában.” [Végső előterjesztői indokolás a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelethez.]

• Joganyag: 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/111. (XI. 6.)
• Hatályos: 2024. 11. 07., 2024. 11. 22., 2025. 06. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

  

A helyi földbizottság állásfoglalásának vizsgálata földforgalmi ügyletekben

A Kúria legújabb jogegységi határozatának rendelkező része rögzíti, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben (adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadása) a helyi földbizottság alkotmányos követelményeknek, törvényi előírásoknak megfelelően kiadott állásfoglalása birtokában hozhat határozatot.

Kimondja továbbá, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles megvizsgálni, hogy az állásfoglalás tényekkel, adatokkal alátámasztott-e, okszerűen, ellentmondásoktól mentesen, részletesen indokolt-e. Ugyanakkor, ha azt állapítja meg, hogy az állásfoglalás az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak nem felel meg, nincs lehetősége azt megváltoztatni vagy mellőzni. Köteles – adott esetben több alkalommal is – a helyi földbizottságot a jogszerű állásfoglalás kiadása céljából felhívni.

Jogegységi határozat rögzíti továbbá, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kfv.37.502/2022/7.  számú döntés a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozható.

A jogegységi határozat meghozatalára a Kúria ítélkező tanácsának indítványára került sor, amely azt a kérdést tette fel, hogy a helyi földbizottság formai hiányosságokkal és/vagy tartalmi ellentmondásokkal terhelt állásfoglalása köti-e a mezőgazdasági igazgatási szervet az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadása tekintetében.

„Sem az Fftv.-ben, sem a  Fétv.-ben [2013. évi CCXII. törvény] nem szabályozott annak lehetősége, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak meg nem felelő állásfoglalás birtokában, azt figyelmen kívül hagyva dönthetne. A hatóságnak, amennyiben megállapítja a helyi földbizottsági állásfoglalás ténybeli

alapjának hibáit, okszerűségének ellentmondásait, az értékelés törvényességének hiányát, az érdemi döntésének meghozatala érdekében a helyi földbizottság felé – jogszerű állásfoglalás kiadása céljából – nyilatkozatra felhívási kötelezettsége van, de rá irányuló jogi szabályozás nélkül, önhatalmúlag nincs lehetősége az állásfoglalás mellőzésével döntéshozatalra. A közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem változtathatja meg Fftv. 30. § (5) bekezdés. Abban az esetben tehát, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv határozata jogsértő, azt hatályon kívül helyezi és a hatóságot új eljárásra kötelezi […]. Mindez megtörténhet ugyanabban az ügyben több alkalommal is. A mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság állásfoglalásának vizsgálatát követően, ha azt állapítja meg, hogy a helyi földbizottság állásfoglalásában egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adásvételi szerződés jóváhagyását, míg csereszerződés esetén bármelyik szerződő féllel nem támogatja a csereszerződés jóváhagyását, és az állásfoglalás az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak nem felel meg, azt nem változtathatja meg. Köteles – adott esetben több alkalommal is – a helyi földbizottságot a jogszerű állásfoglalás kiadása céljából felhívni. A jogszerűség, egyértelműség és aggálytalanság érdekében a felhívásban törvényi rendelkezésekre alapítottan, részletesen és közérthetően meg kell határoznia a hibákat, hiányosságokat, ellentmondásokat. A mezőgazdasági igazgatási szerv felhívásában foglaltakra is figyelemmel kell a helyi földbizottságnak állásfoglalását kiadnia.” {11/2024. JEH határozat Indokolás [51]-[53] bekezdések.}

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy: „Az indítványozó tanács részéről előterjesztett indítványnak – alapul szolgáló tényállás hiányában is – nincsen olyan része, ami arra keresné a választ, hogy mi annak a jogkövetkezménye, ha a helyi földbizottság állásfoglalása tényekkel,

adatokkal alátámasztott, okszerű, ellentmondásoktól mentes, részletesen indokolt, azonban annak tartalmával a mezőgazdasági igazgatási szerv nem ért egyet, ezért e kérdést a Jogegységi Panasz Tanács nem vizsgálta.” {11/2024. JEH határozat Indokolás [27] bekezdés.} 

• Joganyag: 11/2024. JEH határozat (Jpe.III.60.035/2023/14. szám) a közigazgatási eljárásban a helyi földbizottság állásfoglalásának vizsgálatáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/111. (XI. 6.)
• Hatályos: A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

  

Alaptörvény egységes szerkezetben

Megjelent az Alaptörvény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2024. november 1-jén hatályos szövege.

• Joganyag: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/109. (XI. 4.)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: Alaptörvény egységes szerkezetű szövege

---