Jogszabályfigyelő – 26. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 91-94. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

Igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatása

Egyenlő esélyű hozzáférés a fogyatékos személyeknek a pénzügyi szolgáltatásokhoz

A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelése

A 2016/2017. évi tanév rendje

Kihirdették a jövő évi költségvetést

Létrejött a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

 

Igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatása

Az igazságügyi szakértők a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adatokat kötelesek megküldeni a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának. A statisztikai adatszolgáltatást a Szakértői törvényben meghatározott időszakonként, a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig elektronikus formában kell a Kamara honlapján közzétett adatlapon megküldeni.

A Kamara minden év február 15-éig éves összesítésben, elektronikusan megküldi a névjegyzéket vezető hatóságnak a szakértők által a megelőző évben a statisztikai adatszolgáltatás keretében megküldött adatokat.

Jogszabály meghatározza a kamarai költségátalány mértékét is: 1000 forint díjjegyzékenként, amelyet a díjjegyzékben külön tételként kell feltüntetni. A szakértőnek a neki megfizetett kamarai költségátalányt egy összegben kell készpénzben megfizetnie az ügyfélszolgálati ponton vagy a Kamarának a 10900035-00000008-07710018 fizetési számlájára átutalnia.

Joganyag: 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról

Megjelent: MK 2016/94. (VI. 29.)

Hatályos: 2016. 06. 30.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Egyenlő esélyű hozzáférés a fogyatékos személyeknek a pénzügyi szolgáltatásokhoz

A hitelintézeteknek a fogyatékos személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségének elősegítését megteremtő stratégiát kell készíteniük. A stratégia elválaszthatatlan részét képezi a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által elfogadott, a fogyatékos személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésre vonatkozó hitelintézeti szabályzat.

A hitelintézet a pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megelőzően köteles felhívni az ügyfél figyelmét, hogy kérés esetén tájékoztatást nyújt szóban vagy írásban a vonatkozó szabályzatban rögzített, a fogyatékos ügyfeleknek egyenlő esélyű hozzáférést biztosító szolgáltatások köréről és a hozzáférés módjáról.

A stratégia egy általános tartalmú dokumentum, a szabályzat a stratégia végrehajtási és részletszabályait tartalmazza. Mindkét dokumentumot legkésőbb szeptember 15-ig kell elkészíteniük a hitelintézeteknek.

A hitelintézetnek 2016. október 1-től kezdődően a fogyatékos ügyfelek tájékoztatása érdekében a honlapján – elkülönített, jól látható helyen, akadálymentes módon – nyilvánosságra kell hoznia legalább a következő információkat:

• a fogyatékos ügyfelek igényei és száma alapján készített szolgáltatási térképet,
• a fogyatékos ügyfelek számára nyújtott, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését biztosító szolgáltatások körét és a hozzáférés módját bankfiókok szerinti bontásban,
• a fentieknek megfelelő bankfiókok elérhetőségeit.

Joganyag: 22/2016. (VI. 29.) NGM rendelet a hitelintézetekben a fogyatékos személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését előíró szabályokról

Megjelent: MK 2016/94. (VI. 29.)

Hatályos: 2016. 06. 30.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelése

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-án fogadta el a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló 2014/26/EU irányelvet (KJK-irányelv). Az irányelv magyar jogba történő átültetésének határideje 2016. április 10. volt, a most kihirdetett törvény a KJK-irányelv magyar jogba történő átültetését jelenti.

A törvény indokolása szerint a KJK-irányelv két fő szabályozási területet foglal magában: egyrészt minimum-követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, abból a célból, hogy fejlessze e szervezetek működésének demokratizmusát és átláthatóságát. Másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit.

A közös jogkezelés részletes szabályait Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) XII. fejezete határozza meg. A közös jogkezelő szervezetek feladata, hogy az általuk képviselt jogosultak műveinek vagy teljesítményeinek felhasználását engedélyezzék, a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeit meghatározzák, figyelemmel kísérjék a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, a jogdíjakat beszedjék, felosszák vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadják, továbbá, hogy fellépjenek a szerzői vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben.

Az új törvény számos rendelkezése az Szjt. szabályait veszi át, vagy pontosítja azokat. Lényeges változás, hogy a törvény alapján már nem minden esetben elvárás a közös jogkezelő szervezetekkel szemben a reprezentativitás, vagyis annak a feltételnek való megfelelés, hogy a tevékenységükkel érintett jogosultak jelentős részétől rendelkezzenek megbízással a közös jogkezelésre. A többletkövetelménynek megfelelő, reprezentatív tagsággal, illetve megbízói körrel rendelkező szervezeteket a közös jogkezelő szervezeteken belüli speciális kategóriaként nevesíti a jogszabály (reprezentatív közös jogkezelő szervezetek).

A jövőben már nem minden esetben lesz szükséges konstitutív hatályú nyilvántartásba vétel a közös jogkezelési tevékenység végzéséhez. A törvény az ilyen típusú előzetes engedélyezési rendszert – az általuk végzett közös jogkezelési tevékenység kiemelkedő társadalmi jelentőségére tekintettel – a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett tevékenységre korlátozza.

A reprezentatív közös jogkezelő szervezeteken kívüli egyéb közös jogkezelő szervezetek egy egyszerű bejelentés megtételét követően, külön engedély nélkül is végezhetik tevékenységüket. Az ilyen közös jogkezelés azonban nem lehet kiterjesztett hatályú, kizárólag a jogkezelésre megbízást adó jogosultak vonatkozásában történhet.

A törvény részletesen szabályozza többek között a közös jogkezelési tevékenység jogalapjára, a közös jogkezelő szervezetek alapítására, szervezetére, működésére, gazdálkodására, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat, amelyek nagy része a KJK-irányelv átültetésének célját szolgálja.

Új szervezeti típusként jelennek meg az úgynevezett független jogkezelő szervezetek. Ezek a szervezetek a közös jogkezelő szervezetektől eltérően a jogosultaktól szervezetileg elkülönülnek, továbbá a tevékenységükkel összefüggő, saját vállalkozási tevékenységet is végezhetnek, amely például a közvetített felhasználási engedélyek után befolyó jogdíjak után járó jutalék formájában jelentkezhet.

Az új törvény az általános előírásokon túlmenően különleges követelményeket állapít meg az olyan belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezetekre, amelyek a zeneművek szerzői képviseletében a zeneművek online felhasználására egynél több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyeket adhatnak.

Az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok szerkezetileg elkülönülnek a jogszabályban, amely önálló fejezeteket szentel a közös jogkezelő szervezetek, illetve független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenységével kapcsolatos eljárások szabályainak, ideértve az engedélyezéssel, bejelentéssel, nyilvántartással, felügyelettel, valamint a díjszabások jóváhagyásával összefüggő eljárásokat.

Joganyag: 2016. évi XCIII. törvény a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről

Megjelent: MK 2016/92. (VI. 27.)

Hatályos: 2016. 07. 05., 2016. 07. 28., 2017. 10. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

A 2016/2017. évi tanév rendje

A rendelet szerint a 2016/2017. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2016. szeptember 1. (csütörtök) és utolsó tanítási napja 2017. június 15. (csütörtök).

A tanítási év első féléve 2017. január 20-ig tart. Az iskolák 2017. január 27-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hat, a szakgimnáziumban hét munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel.

Az őszi szünet 2016. november 2-ától 2016. november 4-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. november 7. (hétfő).

(2) A téli szünet 2016. december 22-től 2017. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2017. január 3. (kedd).

A tavaszi szünet 2017. április 13-tól 2017. április 18-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2017. április 19. (szerda).

Joganyag: 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet a 2016/2017. tanév rendjéről

Megjelent: MK 2016/92. (VI. 27.)

Hatályos: 2016. 09. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Kihirdették a jövő évi költségvetést

Az elfogadott és kihirdetett 2017. évi költségvetés alapvető törekvéseit már számos törvénybe (például  a jövő évi az adótörvényekbe) is építették.

A törvény általános indokolása szerint a jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat. Oktatásra 270 milliárd forint, egészségügyre 167 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A rendvédelem 114 milliárd forinttal, az önkormányzati szektor 6 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságügyre, Igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövőre a magyar állam. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot tervez a 2017-es költségvetés fejlesztésekre.

A jövő évi költségvetés új szerkezetben készült el, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lett; a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17.431 milliárd 347,9 millió forintban, kiadási főösszegét 18.597 milliárd 705 millió forintban, hiányát 1.166 milliárd 357,1 millió forintba állapította meg.

Egyes fontosabb intézkedések:

• Csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa: 2017-ben 5%-ra csökken a legfontosabb élelmiszerek, így a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsa és alacsonyabb, 18 %-os lesz az internet-hozzáférés, valamint az éttermi szolgáltatások áfakulcsa.
• Tovább bővülnek a családi adókedvezmények: 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege.
• Bevezetik az első házasok adókedvezményét, amely alapján 2017-ben is a házaspár, vagy döntésük szerint egyikük, év közben az összevont adóalapját havonta 33.335 forinttal csökkentheti. Ez a kedvezmény ezentúl a gyermek születése esetén is két évig jár.
• Tovább folytatódik a családi otthonteremtési program. Ennek egyik legfontosabb eleme a családi otthonteremtési kedvezmény, amely jövőre is igénybe vehető. Az otthonteremtést segíti az új lakások építésére vonatkozó áfa csökkentése is, amelynek mértéke továbbra is 5% lesz a korábbi 27% helyett.
• Folytatódnak az életpályaprogramok:
• a pedagógusok fizetése jövőre nemcsak a 2013-ban indult életpályamodellben foglaltak szerint nő, hanem a 2015-től fokozatosan kiteljesedő minősítési rendszernek köszönhetően magasabb illetményt biztosító fizetési kategóriába is kerülhetnek;
• a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók számára 2016-ban 15%-os, majd 2017-ben és 2018-ban további 5-5%-os bérrendezést valósít meg a Kormány;
• a hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 2015. július 1-jétől átlagosan 30%-os illetményemelésben részesültek, majd ezt követően 2019-ig évente további 5-5%-os, tehát összesen 50%-os átlagos illetményemelésben részesülnek;
• az állami tisztviselői életpályamodellnek köszönhetően 2016. július 1-jétől a járási kormányhivatalokban, míg 2017-től a megyei szinten dolgozók bérrendezése valósul meg;
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak a bére is emelkedik;
• az egyéb, alapvető közszolgáltatásokat biztosító ágazatokban dolgozó közalkalmazottak esetében megvalósuló egyes bérintézkedések fedezetét is tartalmazza a költségvetés.
• 2017-ben tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és megszűnik a hitelintézeti járadék is. A vállalkozásokat terhelő adók szabályozásának jövő évi változásait a kis- és középvállalkozások terheinek könnyítése és a nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítása jellemzi.

Joganyag: 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről

Megjelent: MK 2016/91. (VI. 24.)

Hatályos: 2016. 11. 01., 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Létrejött a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Külön törvény rendelkezik a mezőhegyesi ménesbirtokról. Az új jogszabály célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása, fejlesztése, valamint a hagyományokra épülő, de a korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítése állami szerepvállalással. A fejlesztés iránya a honos lófajták fenntartása, egységes, és létszámában jelentős ménesállomány kialakításán, az oktatás, valamint a turisztika fellendítésén keresztül a térség fejlesztése.

Emellett a térség rendelkezik a legjobb genetikai állományú szarvasmarha telepével. A szarvasmarha tartás mellett fontos az őshonos juh, kecske, sertés és baromfiállomány fenntartása is.

A megfelelő klimatikus viszonyok, a térségben fellelhető geotermikus energia megfelelő körülményeket biztosít kertészet létrehozásához is.

A törvény rögzíti, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaság. A Ménesbirtok állami mintagazdaság, amely feladatait, mint állami közfeladatokat látja el, részvényeinek száz százaléka az állam tulajdonában van. A részvények elidegenítése, megterhelése, biztosítékul adása semmis.

Joganyag: 2016. évi XCI. törvény a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról

Megjelent: MK 2016/91. (VI. 24.)

Hatályos: 2016. 06. 25.

Megjegyzés: új jogszabály

---