Jogszabályfigyelő – 32. hét

Szakma

2016. augusztus 8. Jogászvilág

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 113-115. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Hetvenéves a forint

A Magyar Nemzeti Bank a forint bevezetésének hetvenedik évfordulója alkalmából 50 forintos címletű érmét, valamint „Hetvenéves a forint” megnevezéssel 10 000 forintos címletű ezüst emlékérmét és 2000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsátott ki.

Joganyag: 28/2016. (VII. 29.) MNB rendelet a forint bevezetésének hetvenedik évfordulója alkalmából 50 forintos címletű érme kibocsátásáról, 29/2016. (VII. 29.) MNB rendelet a „Hetvenéves a forint” ezüst emlékérme kibocsátásáról, 30/2016. (VII. 29.) MNB rendelet a „Hetvenéves a forint” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról.

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/113. (VII. 29.)

Hatályos: 2016. 08. 01.

Megjegyzés: új jogszabályok

Folytatódik a közigazgatási bürokrácia-csökkentés

A Kormány az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében folytatni kívánja a közigazgatási bürokráciacsökkentést, ennek érdekében az érintett miniszterek számára előírta, hogy 2016. augusztus 15-éig készítsék elő a jogszabály-módosítási javaslataikat. Szeptember 30-ai határidővel írta elő a Miniszterelnökséget vezető miniszter számára, hogy a kormányhivataloktól érkezett, illetve a miniszterektől kapott javaslatok, valamint a lakossági konzultáció eredményei alapján készítsen egységes előterjesztést.

Joganyag: 1404/2016. (VII. 29.) Korm. határozat a bürokratikus terhek további egyszerűsítésének intézkedési tervéről

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/113. (VII. 29.)

Hatályos: 2016. 07. 29.

Megjegyzés: kormányzati intézkedési terv

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.