Jogszabályfigyelő 36. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. szeptember 12.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 134-136. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

A közös jogkezelő szervezeteknek fizetendő díjak

Étel- és italautomaták összekötése a NAV-al

Digitális Gyermekvédelmi Stratégiát fogadott el a Kormány

 

A közös jogkezelő szervezeteknek fizetendő díjak

A rendelet értelmében a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet jogkezelési tevékenységének bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50 000 Ft.

A változás bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 25 000 Ft.

A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja

  • ha a kérelem legfeljebb három vagyoni jog tekintetében végzett közös jogkezelési tevékenységre vonatkozik, függetlenül a kérelemben igényelt engedélyek számától: 850 000 Ft,
  • ha a kérelem háromnál több vagyoni jog tekintetében végzett közös jogkezelési tevékenységre vonatkozik, akkor a fenti díjon felül minden egyes további érintett vagyoni jog tekintetében 425 000 Ft.

Az igazgatási szolgáltatási díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) a kincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással vagy készpénz-átutalási megbízás útján kell befizetni, az azonosítási adatok – a közös jogkezelő szervezet, független jogkezelő szervezet vagy reprezentatív közös jogkezelő szervezet neve, címe és a jogcím – feltüntetésével.

Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése a bejelentés vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg esedékes; a díj megfizetését a bejelentéskor vagy a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

Joganyag:

19/2016. (IX. 5.) IM rendelet  a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenységének bejelentésével, valamint a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésével kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokról

Megjelent:

MK 2016/135. (IX. 5.)

Hatályos:

2016. 10. 06.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Étel- és italautomaták összekötése a NAV-al

A 2017. január 1-től hatályos rendelet célja, hogy az ital- és ételautomaták értékesítési adatai online eljussanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az automaták felügyeletét egy hatóságilag vizsgált és engedélyezett műszaki berendezés, az automata felügyeleti egység látja el, amelyet a berendezések vezérlőpaneljéhez elválaszthatatlanul kapcsolódva kell beépíteni.

A NAV-nak így pontos adatai lesznek a gépek forgalmáról. Az információkat összevetheti az adózótól érkező bevallási adatokkal, ami segíti az esetlegesen eltitkolt bevételek feltárását és a gazdaság fehérítését. A NAV a felügyeleti szolgáltatón keresztül kapja meg az automata értékesítési adatait. A felügyeleti szolgáltatót a fővárosi kormányhivatal metrológiai hatósága veszi nyilvántartásba.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek azok a berendezések, amelyekről a felügyeleti szolgáltató úgy nyilatkozik, hogy fizikailag nem láthatóak el automata felügyeleti egységgel.

Joganyag: 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról

Megjelent: MK 2016/134. (IX. 2.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Digitális Gyermekvédelmi Stratégiát fogadott el a Kormány

A Digitális Jólét Program részeként elkészült és a Kormány elfogadta a „Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját”, amelyet közzé tettek a Kormányzati Portálon.

A Kormány a magyarországi internetszolgáltatókkal kötött megállapodás keretében kívánja megteremteni a Gyermekek Számára Biztonságos Internetszolgáltatás új feltételeit.

Emellett a kormányhatározat szól:

  • ingyenesen hozzáférhető, magyar nyelvű, korszerű gyermekvédelmi szűrőszoftverek kifejlesztéséről,
  • a gyermekek számára biztonságos, értékteremtő és gazdag online tartalmak minél egyszerűbb elérése érdekében a gyermekek számára biztonságos tartalmakat, valamint az online gyermekvédelemmel kapcsolatos fontos információkat összegyűjtő és bemutató honlap létrehozásáról és működtetéséről,
  • átfogó tájékoztatási programok indításáról a gyermekek online térben történő megóvását célzó jogszabályi rendelkezések és a gyermekeket a digitális világban érő sérelmekkel szembeni fellépési lehetőségek széles körű megismertetése érdekében,
  • átfogó és ingyenes képzési és továbbképzési programok indításáról az online zaklatások, megfélemlítések megelőzésére és kezelésére, a gyermekek, a szülők, a pedagógusok és gyermekekkel foglalkozó más szakemberek médiaműveltségének fejlesztésére.

Joganyag: 1488/2016. (IX. 2.) Korm. határozat a Gyermekek Számára Biztonságos Internetszolgáltatás megteremtéséről, a tudatos és értékteremtő internethasználatról és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájáról

Megjelent: MK 2016/134. (IX. 2.)

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét
2019. március 25.

Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét

E heti összeállításunkban egy kölcsönszerződésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről ész új bírósági nyomtatványokról olvashatnak.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére
2019. március 25.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására
2019. március 22.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására

A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ezért a becsületsértés vétségét követi el, mert nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a miniszterelnök kutyáinak nevezi és anyjukat szidja – a Kúria eseti döntése.

„A börtön ablakába…”
2019. március 20.

„A börtön ablakába…”

A minap megjelent kecskeméti „luxusbörtönnel” kapcsolatban, cikkünkben áttekintjük a Bvtv. végrehajtási fokozatokra és kedvezményekre vonatkozó szabályrendszerét, illetve reintegrációs szempontból is megvizsgáljuk a büntetés-végrehajtás rendszerét.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme
2019. március 19.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Kormányrendelet 9. § (4) bekezdését.