Jogszabályfigyelő 39. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 145-149. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

Parlament előtt a közigazgatási rendtartás és a közigazgatási perrendtartás

Közérdekű adat-szolgáltás költségtérítése

Online pénztárgépek – határidő hosszabbítás

 

Parlament előtt a közigazgatási rendtartás és a közigazgatási perrendtartás

Szeptember 23-án került a parlament elé az általános közigazgatási rendtartásról szóló T/12233. és a közigazgatási perrendtartásról szóló T/12234. számú törvényjavaslat. Mindkét jogszabály elfogadására még ebben az évben sor kerül a jelenlegi tervek szerint, a hatálybalépés tervezett dátuma pedig egységesen 2018. január elseje.

A felgyorsult társadalmi és technológiai fejlődés, valamint az egymást váltó kormányok eltérő szemlélete miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) nem tudott a hatósági eljárások kiérlelődött törvényi alapjává válni, a koherenciája meggyengült, és végül valamiféle „ügyintézői kézikönyvvé” vált. Ezzel párhuzamosan egyre több eljárás kikerült a Ket. hatálya alól, gyakorlattá vált az ún. „mögöttes” jogszabályként való alkalmazása, ami megkérdőjelezte a Ket. átfogóan általános jellegét. Emellett a közigazgatási szervezetrendszer átalakításának folyamata és az uniós követelményeknek való megfelelés folytán is szükségessé vált egy közigazgatási rendtartás megalkotása – derül ki a törvénytervezet miniszteri indokolásából.

Jelentős újításként fogható fel, hogy a „Javaslat terjedelmében jóval rövidebb, mint az utóbbi években jelentősen felduzzadt Ket. szabályrendszere, és kifejezetten az egyszerűségre, közérthetőségre és tömörségre törekszik”. Csak a közös, minden eljárásban alkalmazandó eljárási szabályokat tartalmazza majd, a „különbségek” meghatározása az ágazati eljárási jogszabályok feladata lesz. A szabálysértési eljárás, a választási eljárás, a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint az állampolgársági eljárás, továbbá az adóigazgatási eljárás kerül ki csupán a közigazgatási rendtartás hatálya alól.

Jogpolitikai szempontból jelentős újításnak tekinti a javaslat előterjesztője a sommás és az automatikus döntéshozatali eljárást, illetve olyan speciális eljárásforma bevezetését, amely a tényleges egyablakos eljárási metódust segítené elő, egy „fő” hatóság kijelölésével, amely az egyéb, érintett további hatóságoktól beszerzi vagy elősegíti az ügyfél kérelmének teljesítéséhez szükséges hatósági döntéseket – olvasható a miniszteri indokolásban. Az általános 60 napos ügyintézési határidő alatt pedig „minden határidő-számítási mód esetén” el kell jutni a döntésig.

A közigazgatási bíráskodás új rendszerére tekintettel jelentősen módosulna a jogorvoslati rendszer. Ezt jelenti, hogy a javaslat „főszabállyá teszi a bírósághoz való közvetlen fordulás lehetőségét (kizárva a fellebbezést), és kivételes esetekben teszi lehetővé a perlést megelőzően a fellebbezést magasabb szintű közigazgatási hatósághoz.” A keresetlevél alapján ugyanakkor az érintett hatóság maga is „orvosolhatja a törvénysértő döntést”.

A tervezet a közigazgatási végrehajtás gyakorlati tapasztalatai alapján nem tartalmaz részletes végrehajtási szabályokat, a bírósági végrehajtásról szóló törvényt tekinti háttérjogszabálynak. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az állami adóhatóság lesz az általános, végrehajtást foganatosító szerv.

Jelentős média-érdeklődés övezte a másik szóban forgó javaslatnak, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénynek ez előkészítését. A javaslatot előterjesztő Igazságügyi Minisztérium általános indokolásban szereplő álláspontja  szerint a jogrendszer a közigazgatási pert csupán egy különös polgári pernek tekintette annak ellenére, hogy az európai országok többségének van közigazgatási perjogi törvénye. Az egyik legfontosabb változásként értékeli az előterjesztő a bírói út kiszélesítését a közigazgatási jogorvoslati rendszer fentiekben említett átalakítása keretében, illetőleg azzal együtt. Újításnak tekintendő továbbá, hogy a közigazgatási nemperes eljárások helyett a perrendtartás megalkotja az egyszerűsített perek, illetve egyéb különös bírósági eljárások szabályait, továbbá a jelentősebb, bonyolultabb ügyeket magasabb szintű bíróságokhoz telepíti első fokon és általánossá válik a tanácsban történő bíráskodás. Kiemelendő az is, hogy a közigazgatási peres ügyekben ugyancsak megújul a jogorvoslati rendszer, a fellebbezés mellett perújításra, felülvizsgálati eljárásra és alkotmányjogi panasz előterjesztésére is sor kerülhet, így főszabályként háromfokú, kivételesen pedig négyfokú lesz az eljárás a közigazgatási rendtartásban biztosított jogorvoslati lehetőségek függvényében.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Közérdekű adat-szolgáltás költségtérítése

A közérdekű adat szolgáltatása iránti igény teljesítésével kapcsolatban az adathordozó költségét, az adathordozó kézbesítésének a költségét, továbbá az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét kell megtéríteni az erről szóló alábbi kormányrendelet szerinti mértékben.

Joganyag: 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről

Módosítja: –

Megjelent: MK. 2016/149. (IX. 30.)

Hatályos: 2016. 10. 15.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Online pénztárgépek – határidő hosszabbítás

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosítása következtében 2017. január 1-jét követően kizárólag a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet által megállapított követelményeknek megfelelő pénztárgép helyezhető üzembe.

Ez azt jelenti, hogy a korábbi szeptember végi időpont helyett egységesen 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online pénztárgépek használata – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóanyagából, a pénztárgép használatára újonnan kötelezettek köre azonban nem változik.

Joganyag: pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet

Módosítja: 36/2016. (IX. 27.) NGM rendelet

Megjelent: MK. 2016/146. (IX. 27.)

Hatályos: 2016.09.28., 2017. 01. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

---