Jogszabályfigyelő 42. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 157-159. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

A bűnügyi együttműködés szabályai és a büntetőszabályok jogharmonizációs módosítása

AB által megsemmisített földforgalmi rendelkezés

Változtak az adótitok szabályai

 

A bűnügyi együttműködés szabályai és a büntetőszabályok jogharmonizációs módosítása

A Parlament által elfogadott salátatörvény számos jogszabály rendelkezéseit érinti, így többek között módosítja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.), a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény szabályait.

A bírósági végrehajtást illetően a módosítás rögzíti, hogy melyek azok az uniós, illetve nemzetközi büntetőeljárásban született bírósági értesítések, amelyek alapján sor kerülhet Magyarországon a végrehajtási eljárás lefolytatására. Megállapítja továbbá a fenti esetekben érvényesülő speciális eljárási szabályokat.

[multibox]

A nemzetközi bűnügyi jogsegély kapcsán változtak egyebek mellett a kiadatást érintő szabályok, a nemzetközi elfogatóparanccsal kapcsolatos rendelkezések, a külföldi ítélet érvényének az elismerésére vonatkozó előírások, valamint a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás, meghallgatás szabályai is. Új fejezetként került a törvénybe az ún. átmenő átszállítás, azaz a nem magyar állampolgárok, illetve a kettős (többes) állampolgárok Magyarországon történő rendőrségi átszállítása.

A Be. módosításai közül kiemelendők az elfogatóparanccsal, nemzetközi elfogatóparanccsal kapcsolatos megváltozott szabályok. A Btk. tekintetében módosultak a vagyonelkobzással kapcsolatos előírások, illetve pontosították a közösség elleni uszítás és a bennfentes kereskedelem törvényi tényállását, illetve új bűncselekményként került a kódexbe a bennfentes információ jogosulatlan közzététele. A tőkebefektetési csalás törvényi tényállása helyébe pedig a tiltott piacbefolyásolás lépett.

Az uniós bűnügyi együttműködés kapcsán más rendelkezések mellett módosultak az erről szóló törvény első fejezetében szereplő, Magyarországról történő átadás előírásai, de változott az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos és a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatással, meghallgatással kapcsolatos szabályozás is, akárcsak a fentiekben említettek szerint a nemzetközi bűnügyi jogsegély esetében. A végrehajtás átvétele iránti eljárás kapcsán a módosítás rögzíti, hogy amennyiben ezzel egyidejűleg a tagállami határozat érvényének elismerése is folyamatban van, a Fővárosi Törvényszék az előzőek szerinti folyamatban lévő eljárást a végrehajtás átvételével kapcsolatos eljáráshoz egyesíti és egységesen bírálja el. A törvénymódosítás ezen túlmenően számos ponton érinti az átvétellel kapcsolatos eljárás részletszabályait, valamint jó néhány egyéb változást is tartalmaz.

Fontos tudni, hogy a salátatörvény előírásainak a túlnyomó többsége 2017. január elsején lép hatályba.

(A törvénymódosítás tervezetéről a Jogszabályfigyelő 27. heti számában írtunk részletesen: https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/jogszabalyfigyelo-27-het)

Joganyag: 2016. évi CIII. törvény az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2016/159. (X. 20.)

Hatályos: 2016. 10. 28., 2017. 01. 01., 2017. 05. 01.

Megjegyzés: salátatörvény

 

AB által megsemmisített földforgalmi rendelkezés

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) egyik korlátozó rendelkezését. Ennek értelmében a jövőben valamennyi érdekeltet értesíteni kell az elővásárlással kapcsolatos képviselő-testületi döntésről (földbizottsági állásfoglalással szembeni kifogást elbíráló döntés) annak érdekében, hogy az esetleges jogsérelmet okozó döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhessen.

A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlanokon fennálló tulajdoni hányad értékesítette a konkrét ügyben az eladó. A szerződést az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztették és arra nézve az egyik elővásárlási jogosult elfogadó nyilatkozatot tett. A mezőgazdasági igazgatási szerv a törvényi előírásoknak megfelelően megkereste a helyi földbizottságot állásfoglalás beszerzése céljából. A helyi földbizottság helyett eljáró Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Területi Szervezete állásfoglalásában az elővásárlásra jogosult, továbbá a szerződés szerinti vevő tekintetében is támogatta a szerződés jóváhagyását. A mezgazdasági igazgatási szerv ezt követően a szerződés szerinti vevő vonatkozásában megtagadta, míg az elővásárlásra jogosult vonatkozásában jóváhagyta az adásvételi szerződést. Időközben a vevő a fent hivatkozott állásfoglalás ellen kifogást nyújtott be, amit a helyi önkormányzat képviselő-testülete bírált el. A képviselő-testület az állásfoglalást megváltoztatva az elővásárlásra jogosult tekintetében nem támogatta a szerződés jóváhagyását. A képviselő-testület a határozatát a helyi földbizottsággal, a kifogást benyújtó vevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel közölte a vonatkozó törvényi előírás szerint, az elővásárlásra jogosulttal szemben azonban nem volt ilyen kötelezettsége. A képviselő-testület határozatára tekintettel a mezőgazdasági igazgatási szerv a korábbi határozatát módosította és a szerződés szerinti vevő vonatkozásában hagyta jóvá az adásvételi szerződést. Ezt követően indított bírósági eljárást az elővásárlásra jogosult a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatának a felülvizsgálata iránt. A perben eljáró bíró fordult az Alkotmánybírósághoz a Fétv.) egyik korlátozó rendelkezésének a megsemmisítése érdekében.

A jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát – mutatott rá az Alkotmánybíróság. Erre tekintettel megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint a képviselő-testület kifogással kapcsolatos határozatát csak a helyi földbizottsággal, a kifogást benyújtóval és a mezőgazdasági igazgatási szervvel kell közölni, az egyéb érdekelttel (aki a konkrét esetben az elővásárlásra jogosult volt) azonban nem. Így biztosítható tehát, hogy az egyéb érdekelt is értesüljön a kifogás elbírálásának az eredményéről és azzal szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhessen.

 

Változtak az adótitok szabályai

Az adózás rendjéről szóló törvény legutóbbi módosítása értelmében adótitoknak minősül a költségvetés terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás, az adózó által meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, felajánló adózónak a megnevezése, az igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg, de a támogatott megnevezése, a támogatottnak juttatott összeg is. Nyilvános ugyanakkor a támogatott által kapott támogatás, részére feljánlott összeg összesített mértéke.

Joganyag: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

Módosítja: 2016. évi C. törvény

Megjelent: MK 2016/158. (X. 19.)

Hatályos: 2016. 10. 24.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

 

---