Jogszabályfigyelő – 53. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2015. december 28-ai héten megjelent Magyar Közlönyök legfontosabb változásait foglaljuk össze.


A 2016 januárjától megújuló Ügyvédvilág portál új tartalommal kívánja segíteni olvasóink munkáját.

A jogszabályváltozások világában nyújt eligazodást új prémium szolgáltatásunk, mely a legfontosabb változásokkal kapcsolatban innentől kezdve nem csupán a jogszabályhelyekhez kapcsolt változásokat mutatja meg olvasóinknak, hanem rövid szakmai összefoglalót kínálunk az adott hét legfontosabb módosításainak tartalmáról. Prémium változásfigyeltetési tartalmainkat márciusig ingyenesen olvashatja.

Tartalom:

Illetékfizetés elektronikus úton eljáró fél esetén

Minimálbér, garantált bér 2016

Építkezés egyszerű bejelentése

Új őstermelői igazolványok

Új törvény az egységes elektronikus ügyintézésről

Apró Pp. módosítás az elektronikus aláírással összefüggésben

E-szig kiadásának szabályai

 

Illetékfizetés elektronikus úton eljáró fél esetén

A polgári perrendtartásról szóló törvény, illetve e törvény alkalmazását elrendelő egyéb törvény alapján elektronikus úton eljáró fél az illetéket az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára átutalással fizeti meg.

Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság, az illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát és – ha az ismert a – lajstromszámát.

Speciális rendelkezések vonatkoznak a csődtörvény, illetve a cégtörvény alapján, vagyonrendezés eljárásban történő illetékfizetésre.

A fenti módosítások 2016. január elsején lépnek hatályba.

Joganyag: 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól

Módosította: 48/2015. (XII. 30.) NGM rendelet

Megjelent: MK 2015/210. (XII. 30.)

Hatályos: 2016.01.01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Minimálbér, garantált bér 2016

A minimálbér 2016. január 1-jétől 111 000 forint/hó, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A garantált bérminimum havi 129 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, napibér alkalmazása esetén 5940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.

A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet.

Joganyag: 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2015/206. (XII. 29.)

Hatályos: 2016.01.01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Építkezés egyszerű bejelentése

Legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozik az ún. egyszerű bejelentés, amelyet az illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. A bejelentés mellékleteként egyszerű bejelentési dokumentációt kell csatolni a rendelet 1. számú melléklete szerint.

Az építkezés a bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt napos határidő elteltét követően kezdhető meg.

A bejelentéshez kötött épület felépítésének a megtörténtéről hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető ugyancsak a jegyzőtől.

Az egyszerű bejelentés szabályai 2016. január 1-jén lépnek hatályba.

Joganyag: 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2015/206. (XII. 29.)

Hatályos: 2016.01.01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Új őstermelői igazolványok

Új mezőgazdasági őstermelői igazolványokat vezet be a fent hivatkozott kormányrendelet, amely – egy szakasz kivételével – 2016. január 1-jén lép hatályba.

A 2016. január 1-je előtt kiállított igazolványok 2016. december 31-ig, de legfeljebb a kiállításuk évétől kezdődően számított harmadik adóév utolsó napjáig hatályosak.

Joganyag: 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról

Módosította: –

Megjelent: MK 2015/205. (XII. 28.)

Hatályos: 2016.01.01., 2016.02.01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Új törvény az egységes elektronikus ügyintézésről

A parlament által elfogadott törvény legfőbb célja többek között az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, illetve az állami és nem állami szervezetek elektronikus ügyintézésre szorítása a kidolgozott egységes elvek mentén – derül ki a javaslathoz fűzött indokolásból.

A törvény rendelkezéseinek többsége felkészülési időt követően, 2016. július elsején, illetve az e-ügyintézés tekintetében 2017. január elsején lép hatályba. A teljes körű e-ügyintézésre történő áttérést biztosító szabályokat (ha törvény kivételt nem tesz)2018. január 1-jétől kell alkalmazni az indokolás szerint.

Részletesen meghatározza a jogszabály az elektronikus ügyintézésre köteles szervek, szervezetek és az elektronikusan intézendő ügyek körét is.

2018. január elsejétől elektronikus ügyintézésre lesz köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője. Természetes személy ellenben csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre. A gazdálkodó szervezetek esetében a fizetési kötelezettségeket is kötelező elektronikus útra terelik.

A törvény szabályozza az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartását is, valamint az elektronikus és papír alapú okiratok (más jogszabály által nem érintett) hitelességének szabályait.

Az elektronikus aláírásról szóló uniós irányelvet 2014-ben a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (eIDAS-rendelet) váltotta fel. A törvény az eIDAS-rendelet szabályainak a harmonizációját is megvalósítja.

A széles értelemben vett ügyfél – megfelelő átmeneti időszakot követően – a közszférával kapcsolatos valamennyi ügyét egységes felületen, egységes feltételek mellett és logikával, egységes eszközökkel elektronikus ügyintézés keretében intézheti (Egységes Digitális Ügyintézési Tér) – mutat rá az indokolás. Kiemeli továbbá, hogy a bejáratott, működő elektronikus ügyintézési lehetőségeket nem szüntetik meg, hanem ezekkel párhuzamosan teszik kötelezővé az egységes felületen és feltételek mellett történő ügyintézést.

A törvény a különböző eljárási törvényekben rögzített elektronikus ügyintézési szabályok nagy részének a kiváltására törekszik, így rögzíti az elektronikus ügyintézés „minimumszabály”-ait (pl. kézbesítési szabályok).

A jövőben, azaz 2017. január elsejétől kezdődően a gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve a létrejöttét követő 8 napon belül köteles lesz bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (hivatalos elérhetőség). A 2017. január elsején már létező gazdálkodó szervezetek 2017. augusztus 30-áig kötelesek az előzőek szerinti bejelentést teljesíteni.

2016. július elsejével hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény.

Joganyag: 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Módosította: –

Megjelent: MK 2015/202. (XII. 23.)

Hatályos: 2016.01.01., 2016.01.02., 2016.07.01., 2017.01.01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Apró Pp. módosítás az elektronikus aláírással összefüggésben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195–196. §-ában szereplő, elektronikus aláírással kapcsolatos szabályok pontosítására, kiegészítésére került sor a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (eIDAS) elektronikus bélyegző fogalmának bevezetése miatt – derül ki az indokolásból.

Joganyag: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Módosította: 2015. évi CCXXII. törvény

Megjelent: MK 2015/202. (XII. 23.)

Hatályos: 2016.01.01., 2016.07.01., 2017.01.01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

E-szig kiadásának szabályai

A jogszabály tartalmazza a személyazonosító igazolvánnyal és az ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárás szabályait, beleértve az e-aláírási funkcióval, e-kártyával kapcsolatos szabályokat (egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait) is, valamint az állandó személyazonosító igazolványhoz másodlagos kártyaként rendelhető kártyák szabályait.

E körben kiemelendő, hogy az érvényes személyazonosító sértetlenül kell megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon – felhívásra – be kell mutatni. Fontos tudni továbbá, hogy a személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni, biztosítékul adni vagy átvenni nem szabad.

Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült, megrongálódott vagy elvesztette, köteles azt legkésőbb a tudomására jutásától számított három munkanapon belül bármely járási hivatalnál, a központi szervnél vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

Hatályát veszti a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet.

A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba. Nem tagadható meg a személyazonosító igazolvány kiadása akkor, ha a 2016. január 1-jét megelőzően kiállított, érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező új személyazonosító igazolvány kiadását kezdeményezi.

Joganyag: 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól

Módosította: –

Megjelent: MK 2015/202. (XII. 23.)

Hatályos: 2016.01.01., 2016.07.01., 2017.01.01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.