Jogszabályfigyelő

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. november 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 43-44. hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

A 2017-re tervezett újabb adóváltozások vállalkozói szemmel

Nemzetközi vasúti árufuvarozási megállapodás

 

A 2017-re tervezett újabb adóváltozások vállalkozói szemmel

Október utolsó napjaiban nyújtotta be a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi adómódosítások második üteméről szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek. T/12741. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról címet viseli. A terjedelmes, 322 szakaszból álló tervezet érinti egyebek mellett a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az eva és az ekho, a kata/kiva, a jövedéki adó, az áfa, a regisztrációs adó, a helyi adók, a gépjárműadó, a reklámadó és az adózás rendje szabályait. Módosításokat tartalmaz továbbá az illetéktörvény, a társadalombiztosítási törvény, az eho és az uniós vámtörvények vonatkozásában, de érinti a számviteli előírásokat is.

A javaslatot előterjesztő nemzetgazdasági tárca a tervezet újdonságait összefoglaló sajtóközleményében a vállalkozásokat érintően kiemelte, hogy a kata bevételi értékhatára a jövő év elejétől a duplájára (12 millió forint) nőhet, és emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára is (8 millió forintra). A kiva esetében pedig magasabb lesz a kiesést eredményező értékhatár. Az eho az eddig öt kulcs helyett kétkulcsossá válik, amely jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelenthet. 2017-től az adóhivatal nem csak ellenőriz, hanem egy új eljárás keretében segítséget is nyújt az adózóknak.

Bővebben itt olvashatnak erről.

Joganyag: T/12741. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: törvénytervezet (tárgysorozatban)

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Nemzetközi vasúti árufuvarozási megállapodás

A Parlament a 2016. évi CV. törvény elfogadásával hirdette ki a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodásnak (SzMGSz) és Mellékleteinek a 2015-ös és 2016-os módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A 2015-ös módosítások 2015. július 1-jén, míg az idei módosítások 2016. július 1-jén léptek nemzetközi jogilag hatályba Magyarország vonatkozásában.

Hatályát vesztette ugyanakkor e tárgykörben az SzMGSz és Mellékletei korábbi egységes szerkezetű szövegét megállapító 2011. évi XXXVII. törvény, az SzMGSz 2011. évi módosításait tartalmazó 2012. évi CXXXI. törvény, a 2012. évi módosítások kihirdetéséről szóló 2012. évi CXCV. törvény, a 2013. évi módosítások kihirdetéséről szóló 2013. évi CLXXXII. törvény, valamint a 2014. évi módosítások kihirdetéséről szóló 2014. évi LXVII. törvény.

Joganyag: 2016. évi CV. törvény a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/162. (X. 24.)

Hatályos: 2016. 10. 29.

Megjegyzés: új jogszabály

Kapcsolódó cikkek:


Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19.

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Tüntetést biztosító rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélkül, felismerhető módon való nyilvánosságra hozatala esetén a sajtószabadságnak a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről való hiteles tájékoztatás alkotmányos jogának van primátusa a közszereplőnek nem minősülő rendőrök emberi méltóságából fakadó személyiségi jogával szemben, annak ellenére, hogy a tételes jog nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a közszereplők mellett más személyek esetében is jogszerű lehet a képmás (vagy hangfelvétel) érintett hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala – a Kúria eseti döntése.

Határozatok a harmadfokú eljárásban
2018. október 18.

Határozatok a harmadfokú eljárásban

A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben
2018. október 17.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben

A bírósági meghagyás szerepe jelentősen átalakult az új Pp. hatálybalépésével. Az új eljárási törvény részletesebben, külön fejezetben szabályozza az intézményt. A jogalkotó elsősorban a perek gyorsabb lefolyását várja a megváltozott szabályoktól.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.