Jogszabályfigyelő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 43-44. hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

A 2017-re tervezett újabb adóváltozások vállalkozói szemmel

Nemzetközi vasúti árufuvarozási megállapodás

 

A 2017-re tervezett újabb adóváltozások vállalkozói szemmel

Október utolsó napjaiban nyújtotta be a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi adómódosítások második üteméről szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek. T/12741. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról címet viseli. A terjedelmes, 322 szakaszból álló tervezet érinti egyebek mellett a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az eva és az ekho, a kata/kiva, a jövedéki adó, az áfa, a regisztrációs adó, a helyi adók, a gépjárműadó, a reklámadó és az adózás rendje szabályait. Módosításokat tartalmaz továbbá az illetéktörvény, a társadalombiztosítási törvény, az eho és az uniós vámtörvények vonatkozásában, de érinti a számviteli előírásokat is.

A javaslatot előterjesztő nemzetgazdasági tárca a tervezet újdonságait összefoglaló sajtóközleményében a vállalkozásokat érintően kiemelte, hogy a kata bevételi értékhatára a jövő év elejétől a duplájára (12 millió forint) nőhet, és emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára is (8 millió forintra). A kiva esetében pedig magasabb lesz a kiesést eredményező értékhatár. Az eho az eddig öt kulcs helyett kétkulcsossá válik, amely jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelenthet. 2017-től az adóhivatal nem csak ellenőriz, hanem egy új eljárás keretében segítséget is nyújt az adózóknak.

Bővebben itt olvashatnak erről.

Joganyag: T/12741. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: törvénytervezet (tárgysorozatban)

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Nemzetközi vasúti árufuvarozási megállapodás

A Parlament a 2016. évi CV. törvény elfogadásával hirdette ki a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodásnak (SzMGSz) és Mellékleteinek a 2015-ös és 2016-os módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A 2015-ös módosítások 2015. július 1-jén, míg az idei módosítások 2016. július 1-jén léptek nemzetközi jogilag hatályba Magyarország vonatkozásában.

Hatályát vesztette ugyanakkor e tárgykörben az SzMGSz és Mellékletei korábbi egységes szerkezetű szövegét megállapító 2011. évi XXXVII. törvény, az SzMGSz 2011. évi módosításait tartalmazó 2012. évi CXXXI. törvény, a 2012. évi módosítások kihirdetéséről szóló 2012. évi CXCV. törvény, a 2013. évi módosítások kihirdetéséről szóló 2013. évi CLXXXII. törvény, valamint a 2014. évi módosítások kihirdetéséről szóló 2014. évi LXVII. törvény.

Joganyag: 2016. évi CV. törvény a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/162. (X. 24.)

Hatályos: 2016. 10. 29.

Megjegyzés: új jogszabály


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.