Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alapvető elvárás a jogszabályokkal szemben, hogy a jogi normákon alapuló kötelezettségek megszegése minden esetben szükséges és arányos mértékű jogkövetkezményt vonjon maga után. Különösen igaz ez a károkozással együtt járó jogsértésekre. Minden károkozás, így a közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértésekkel okozott kár is jogellenes, amely a polgári jogi keretek között a károkozó számára kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a közbeszerzési jogi és polgári jogi jogszabályok mennyiben segítik a közbeszerzési eljárásban a szerződéskötéstől jogellenesen elzárt károsultat (ajánlattevőt) kártérítési követelésének érvényesítésében. Három eset ismertetésével kísérletet teszünk annak bemutatására is, hogy miként ítéli meg a bírósági joggyakorlat az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés jogellenes odaítélésével okozott károkért fennálló felelősségét. Vizsgálatunk során kitérünk a kérdéskör európai uniós jogi összefüggéseire is.
4.2.2 Kúriai ítélet a nyertes ajánlattevő jogellenes rangsorolásából – mint közvetett közbeszerzési jogsértésből – eredő kárigény érvényesíthetőségéről
[35] Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyben nyolc ajánlatot nyújtottak be. A nyertes ajánlattevő „A” cég lett. Az ajánlatkérő második helyezettként hirdette ki „B” céget. A Döntőbizottság jogerős határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési jogsértést követett el, mert a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani. A Döntőbizottság határozata ellen közigazgatási per nem indult. [36] A „B” cég, mint a polgári peres eljárás felperese ezek után keresetet terjesztett elő a felmerült tényleges kára és elmaradt haszna megtérítése iránt. A Kúria VII. Gfv. 30.220/2013/4. ítéletében a tényleges kár jogalapja tekintetében helyt adott a keresetnek, ugyanakkor az elmaradt haszon iránti kereseti kérelmet elutasította. A bíróság ítéletében kifejtette, hogy „[a] felperesnek mindehhez azt kellett volna tudni bizonyítania, hogy ha nem történik jogszabálysértés, akkor az I. r. alperes[1] a felperes ajánlatát nyilvánítja ki győztesnek és így vele kötötte volna meg a szerződést. A jelen per tényállása alapján ezt minden kétséget kizáróan, ítéleti bizonyossággal megállapítani nem lehetett. Szemben a felperesi állásponttal, önmagában abból, hogy a felperest a második helyre sorolta az I. r. alperes, nem következik, hogy ha a II. r. alperes[2] pályázatát érvénytelennek nyilvánítja, a felperest jelöli meg győztesként. […]. Tény, hogy az I. r. alperes részéről a jogszerű magatartás az lett volna, ha észlelve a II. r. alperes ajánlatának hiányosságait, érvénytelennek nyilvánítja azt. A Kbt.-ből azonban nem következik, nem vezethető le olyan jogszabályi kötelezettség, hogy a kiírónak – érvényes ajánlatok esetén – minden esetben, szükségszerűen győztest kell hirdetnie. Önmagában a beruházás összvolumenéhez képest nem jelentős összegű állami céltámogatás elvesztése miatt nem lehet azt bizonyítottnak tekinteni, hogy a közbeszerzési eljárást az I. r. alperes mindenképpen eredményesnek nyilvánítja. Az I. r. alperes jogellenes magatartása és a felperes kára között tehát nem állapítható meg ok-okozati összefüggés: a felperes elmaradt haszna nem abból e…Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.
4.2.2 Kúriai ítélet a nyertes ajánlattevő jogellenes rangsorolásából – mint közvetett közbeszerzési jogsértésből – eredő kárigény érvényesíthetőségéről
[35] Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott…4.2.2 Kúriai ítélet a nyertes ajánlattevő jogellenes rangsorolásából – mint közvetett közbeszerzési jogsértésből – eredő kárigény érvényesíthetőségéről
[35] Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott…4.2.2 Kúriai ítélet a nyertes ajánlattevő jogellenes rangsorolásából – mint közvetett közbeszerzési jogsértésből – eredő kárigény érvényesíthetőségéről
[35] Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott…Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
