Kedvezőbb lesz a magyarországi hitelezők helyzete

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Igazságügyi Minisztérium a hitelezők követeléseinek végrehajtásával kapcsolatos jogszabályok módosítását tervezi, mert Magyarország a számukra kedvezőtlen jogi környezet miatt már számos külföldi és belföldi kritikát kapott. Ezért a törvénymódosítások alapvető célja a hitelezők – azon belül is a bankok – helyzetének erősítése lesz. Olyan alapvető jogszabályokat fognak módosítani, mint a Polgári Törvénykönyv, a végrehajtási törvény és a csődtörvény.

Új végrehajtási törvény

Rendkívül sok kritika érte a hitelezőknek biztosított jogok elégtelen voltát a bírósági végrehajtási eljárásban. A számos szabályozási koncepció közül még nem lehet biztosan tudni, hogy melyik megoldás ver majd gyökeret az új végrehajtási törvényben. A legtöbb kritika azt emeli ki, hogy a hitelezőknek gyakorlatilag nincs befolyásuk a bírósági végrehajtási eljárás menetére annak ellenére, hogy az eljárás az ő követelésük érvényesítését célozza. A hitelezők jogkörének erősítése egy olyan közös elv, amelyet valamennyi elképzelés magáévá tett; a különböző javaslatok már ezen elvi alapon indulnak el más-más irányba. Egyes javaslatok bevezetése jelenleg inkább tűnik szürreálisnak (pl. hitelezők szabad végrehajtó-választási joga), de a legtöbb javaslat a jelenlegi végrehajtási szabályok közé is beilleszthető lenne. Eszerint például a biztosított követeléssel rendelkező hitelezők befolyással bírhatnának az adós vagyonának értékesítésére, hitelezők több információt kapnának az adós elérhető vagyonáról.

Csődtörvény reformja

A hitelezői pozíció erősítése nemcsak a végrehajtási, de a csőd- és felszámolási eljárásban is kívánatos lenne. Ezt a csődtörvény alapos átalakításával kívánja majd kezelni a jogalkotó. A csődeljárásra vonatkozó javaslatok szerint, a hitelezőket is fel kellene jogosítani az eljárás kezdeményezésre, mivel a jelenlegi szabályok alapján csak az adós kérhet csődvédelmet. Ez bizonyos hitelezők érdekét is védené, akiknek nem érdeke illetőleg célja az adós felszámolása, mivel az adós tovább működésétől nagyobb megtérülést várhatnak. Az ilyen hitelező így meg tudja védeni az adósát attól, hogy más hitelezők indítsanak felszámolási eljárást.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

A csődeljárásban a hitelezőknek megadnák a jogot, hogy az adós reorganizációs tervét véleményezhessék vagy helyette egy másik változatot készíthessenek. Az adóst köteleznék továbbá arra, hogy a csődeljárás megindítása iránti kérelemmel együtt nyújtsa be a reorganizációs tervet is. Ezen javaslatok célja, hogy a csődeljárás gyorsabban folyjon le.

Az adós vagyonának felszámolása során kívánatos a hitelezőknek erősebb hatásköröket biztosítani. Különösen igaz ez a biztosítékkal rendelkező hitelezőkre. A pontos elképzelés még nem látott napvilágot, de a hitelezői hatáskör kiterjedhet az árverésbe való nagyobb beleszólásra vagy akár arra is, hogy a biztosított követeléssel rendelkező hitelezők saját maguk is értékesíthessék a biztosítékul szolgáló vagyontárgyat.

Hitelszerződés átruházása

A Polgári Törvénykönyv jelenleg hatályos szabálya alapján, melynek megváltozása várható, amikor a bank egy hitelszerződést egy másik banknak kíván eladni a hitelszerződés biztosítékai (pl. zálogjog vagy kezesség) megszűnnek függetlenül attól, hogy a biztosítékot nyújtó fél (a zálogkötelezett vagy a kezes) beleegyezett–e a hitelszerződés átruházásába vagy sem. Ez a szabály lehetetlenné teszi a bankok számára, hogy vevőt találjanak, hiszen a vevők az ilyen hiteleket a megfelelő biztosítékok nélkül szereznék meg.

A tervezett módosítás értelmében a biztosítékok nem szűnnének meg a hitelszerződés átruházásakor, továbbá a biztosítékot nyújtó fél beleegyezése nem lenne szükséges, ha a bank ruházza át a hitelszerződését egy másik hitelezőre. Ez jelentősen megkönnyíteni a bankok számára, hogy megtisztítsák portfolióikat a nem teljesítő, de még fel nem mondott hiteleiktől.

Konklúzió

Amennyiben a fenti ötletek és tervek megvalósulnak, bizonyosan pozitív hatással lesznek a bankok helyzetére Magyarországon. A kérdés azonban nem az, hogy ezek a jogalkotói tervek és ötletek sikeresen jutnak–e át a magyar jogalkotás útvesztőjén, hanem hogy úgy kerülnek–e megvalósításra, hogy azok valóban képesek lesznek betölteni feladatukat.

---