Képmáshoz való jog érvényesítése anyagi határidővel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A képmáshoz való jog érvényesítése iránt indított per esetén a keresetindítási határidő anyagi jogi jellegű, a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltak teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napjától számított 15 nap alatt a keresetlevélnek meg kell érkeznie a bírósághoz – a Fővárosi Ítélőtábla esti döntése.

Ami a tényállást illeti, az I. rendű alperes szerkesztésében megjelenő internetes oldalon 2015. június 29-én került sor a „Végleges: július 31-én bezár G. luxusáruháza” című cikkhez készített videoriport megjelentetésére. A felperes az I. rendű alpereshez 2015. július 28-án eljuttatott kérelmében kérte a jogsértő módon készített videofelvétel felhasználásának abbahagyását, valamint megfelelő elégtételadás címén bocsánat kérését 15 napon belül a levél kézhezvételét követően. A felperes által biztosított határidő 2015. augusztus 12. napján lejárt. A felperes 2015. augusztus 27. napján adta fel ajánlott küldeményként keresetlevelét, amely az elsőfokú bírósághoz 2015. augusztus 31. napján érkezett. 

Az elsőfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes keresetét a Pp. 346/A. § (1) bekezdésében, a 346. § (1), (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel bírálta el.

Az alperesi védekezésre tekintettel a bíróság elsőként abban foglalt állást, hogy a felperesi igényérvényesítés elkésett-e. E körben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2015. június 29-ei írás illusztrációjaként felhasznált felperesi képmást tartalmazó videófelvétel közzétételét követően a 2015. július 28-án az alperesi sajtószervhez eljuttatott kérelem határidőben érkezett. Miután az alperesek nem tettek eleget a kérelemben foglaltaknak a Pp. 346/B. § (3) bekezdésében írt 15 napos határidőn belül, a 15. napon postára adott kérelmével a felperes a peres eljárást határidőben indította meg.

A bíróság kifejtette, hogy a 2013. szeptember 12-ei első képmás készítésekor és a felhasználáskor hatályos régi Ptk. 80. §-a, de az új Ptk. a 2015. június 29-ei újbóli felhasználáskor hatályos 2:48. § (1) bekezdése is általános érvénnyel rögzíti, hogy képmás vagy hangfelvételek készítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Osztotta ugyanakkor azt az alperesi álláspontot, hogy nyilvános közéleti szereplésnek tekinthető – a riport körülményeire, az ábrázolás véletlenszerűségére is figyelemmel – az, hogy a felperes a luxusáruház előtt sétál, ott parkol a nagy értékű terepjárójával, így a sajtó számára a szabad felhasználás lehetősége adott az új Ptk. 2:48. § (2) bekezdésének második mondata értelmében. A felperes bemutatásának, spontán rögzítésének apropóját az adás témája adta, jelesül az, hogy kik vásárolhatnak Magyarországon egy ilyen luxusáruházban. A felperes bemutatása nem öncélúan történt, aktualitását a helyszínen tartózkodása adta.

A bíróság a sajtószabadságra, a közügyek szabad vitatásának jogára hivatkozással úgy foglalt állást, hogy a közéletre hatással bíró, a sajtókritikák össztüzében álló felperes közéleti szereplőnek tekinthető, korábban maga is a nyilvánosság elé lépett. A közéletben betöltött szerepére, a kormányzati kommunikációban való részvételére, a vitatott és széleskörűen taglalt jövedelmi helyzetére figyelemmel tűrni köteles az alperes általi megjelenítést. A rövid bejátszás a felperes társadalmi megítélésén nem ront, az ábrázolása az emberi méltóságot nem sérti.

 

A fellebbezés tartalma

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú határozat megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra: irreleváns az elsőfokú bíróság azon fejtegetése, hogy nyilvános közéleti eseménynek tekinthető-e egy luxusáruház megnyitója, mivel a filmezés idején nem volt megnyitó. A bíróság megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy a luxusáruház előtt parkol, a Mercedes terepjáró nem köthető a személyéhez. Tévesen került sor annak megállapítására is, hogy az áruházból lépett ki, csupán az állapítható meg a felvételről, hogy az Andrássy úton sétál. Szintén téves az a megállapítás, hogy a kormányzati kommunikáció kialakításában elismerten vesz részt, ilyen elismerés nem volt sem részéről, sem a kormányzat felől. Nem áll jogviszonyban egyetlen kormányzati szervvel sem, közfunkciót nem tölt be, politikusnak nem minősül. Amiatt, hogy a sajtó valótlanságokat ír személyére vonatkozóan, nem minősülhet közszereplőnek. E vonatkozásában a nyilvánosság önkéntes és tudatos vállalása sem állapítható meg. Annak megítélése során, hogy az adott szituációban való megjelenése közszereplésnek minősül-e, az elsőfokú bíróság hibásan mérlegelt, de az ügy megítélése során nincs is jelentősége annak, hogy közszereplő vagy sem, mivel a videóra vett helyzet nem minősülhet közszereplésnek. Nem helytálló megállapítás az sem, miszerint az a körülmény, hogy egy luxusáruház közelében tartózkodik, közügy.

Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú határozat helybenhagyása mellett érveltek. Kiemelték, hogy köztudomású tény, hogy a felperes közéleti szereplő.

 

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy a perbeli jogvita elbírálásakor a 2015. április 2-ától hatályos Pp. 346/A. § és a 346/B. § szabályai alapján kellett eljárni. A Pp. 346/B. § (1) bekezdése szerint, ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve felhasználója a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltakat nem teljesíti az arra biztosított, napokban megállapított határidőben, a kérelmet előterjesztő fél ellene az e fejezetben foglaltak szerint keresetet indíthat. A keresetben a felperes a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak alkalmazását kérheti. A személyiségi jogok megsértése egyéb szankcióinak alkalmazása iránt külön per indítható. A (3) bekezdés szerint a keresetet a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltak teljesítésére rendelkezése álló határidő utolsó napjától számított 15 nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak (106-110. §) van helye. Ha az, aki a képmás vagy hangfelvétel készítőjének, illetve felhasználójának minősül, nem természetes személy, félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége (48. §).

Visszatérve a tényállásra, az Ítélőtábla megállapította, hogy az I. rendű alperes szerkesztésében megjelenő internetes oldalon 2015. június 29-én került sor a videoriport megjelentetésére. A felperes az I. rendű alpereshez 2015. július 28-án eljuttatott kérelmében kérte a jogsértő módon készített videofelvétel felhasználásának abbahagyását, valamint megfelelő elégtételadás címén bocsánat kérését 15 napon belül a levél kézhezvételét követően. Így a felperes által biztosított határidő 2015. augusztus 12. napján lejárt. Ehhez képest 2015. augusztus 27. napjáig kellett volna keresetlevelének beérkezni a bíróságra, ugyanakkor a felperes ezen a napon adta fel ajánlott küldeményként keresetlevelét, amely az elsőfokú bírósághoz 2015. augusztus 31. napján érkezett. A Pp. 346/B. §-ában foglalt szabályozásból következően a képmásper megindításának egyik alapvető feltétele a keresetindítási határidő betartása: a pert a sérelem orvoslása iránti kérelemben tűzött teljesítésre rendelkezésre álló határidő utolsó napjától számított 15 nap alatt kell kezdeményezni. A perindítási határidő megtartásával kapcsolatosan a 4/2003. Polgári Jogegységi Határozatban foglaltakra kell figyelemmel lenni, mely szerint a keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő számítására – amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik – a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. A képmásper megindításával kapcsolatos határidő helyes értelmezése tehát az, hogy a keresetlevélnek a 15 napos határidőn belül meg is kell érkeznie a bírósághoz. A perindítási határidőt nem lehet megtartottnak tekinteni akkor, ha a felperes a keresetlevelét a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adta. A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén, ha a keresetlevél előterjesztésére megállapított határidő – jogszabály kifejezett rendelkezése folytán – jogvesztő, vagy a mulasztás kimentésére előírt igazolással (Pp. 107-110. §) a fél nem él, illetve az alaptalan, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül hivatalból el kell utasítani [Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont], ennek elmaradása esetén a pert meg kell szüntetni [Pp. 157. § a) pont].

Fentiekből következően a keresetlevél elkésett. A felperes a perindítási határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel nem élt, ezért az elsőfokú bíróságnak a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításáról kellett volna határoznia.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdése értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint a pert megszüntette és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.

 

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 21 449/2015/4/II.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2016/5. számában 79. szám alatt jelent meg.

---