Kizárólagos illetékesség felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő kártérítési ügyben
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
Kerekasztal-beszélgetés a Ptk.-változásokról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kerekasztal-beszélgetés kifejezett célja volt, hogy lehetőséget adjon a meghívott előadóknak és a résztvevőknek arra a vitára, mely az új Ptk. tervezett módosítása kapcsán kerekedett. Mielőtt az utóbbival kapcsolatos és a kerekasztal-beszélgetésen elhangzott vitát megosztanánk a Jogászvilág olvasóival, foglaljuk össze röviden, hogy milyen kérdéseket érint a javaslat.
Két évvel az új Ptk. hatályba lépése után már módosítanák a kódexet. Az erre vonatkozó javaslat is elkészült (Magyarország Kormányának T/10528.számútörvényjavaslata a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénymódosításáról).
Körülbelül fél éve tudunk az érintett tárca e szándékáról, ugyanis szervezetten több szakmai vita is megelőzte a javaslat előtti jogszabály tervezetének elkészültét. Erről alapvetően két lényeges kérdésben vitatkoznak a jogászok immár hónapok óta, az érvek és ellenérvek által vezérelve. Az egyik ilyen terület a jogi személyekre vonatkozó könyvet érinti, a másik pedig a zálogjogi rendelkezéseket. A javaslat végül nem nyúl hozzá a társasági jogot is magába foglaló harmadik könyvhöz, legalábbis koncepcionálisan, nem úgy, mint a másik vitatott területnél, a zálogjogra vonatkozó rendelkezéseknél. Itt lényeges módosításokat terveznek, új alapokra akarják helyezni ugyanis a hatályos kódex e részét.
A Ptk. Második Könyvét érintő módosítás:
– A személyiségi jogok általános védelme körében is nyomatékosítaná a javaslat az Alaptörvény VI. cikkében megjelenő szabályt. (Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.)
A Ptk. Harmadik Könyvét érintő módosítások:
– A vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok változása. (A vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget megállapító 6:541. §-ának hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a javaslat a Ptk. 3:24. §-át egy új (2) bekezdéssel egészítené ki. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. Ha azonban a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, a jogi személlyel egyetemlegesen felel.)
– A tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtése. Az osztalékelőleg kifizetésének egyértelmű végrehajtása. (A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatóak, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját. Erre tehát csakis a működési forma megváltoztatása, vagyis a zártkörűen működő részvénytársaságból nyilvánosan működő részvénytársasággá történő átalakulás esetén, az ehhez kapcsolódó forgalomba hozatal esetén kerülhet sor. A javaslat emellett szövegcserés módosítással a Ptk. és a Számviteli törvény közötti összhangot akarja megteremteni.)
A Ptk. Negyedik Könyvét érintő módosítások:
– A javaslat az Alaptörvényben megjelenő szabállyal párhuzamosan a Ptk.-ban is nyomatékosítaná a nagykorú gyermekek szüleik iránt fennálló tartási kötelezettségét, megismételve az Alaptörvény rendelkezését. A javaslat emellett egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is bevezet arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról – a tartásra köteles gyermek helyett – olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a tényleges tartást nyújtó személy az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. A javaslat szerint tehát olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami-, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől. Ez az új szabály független a Ptk. 4:208. § (1) bekezdésében foglaltaktól, amely szerint a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében – a szülő egyetértésével – a járási hivatal is indíthat pert. A javaslat ez utóbbi rendelkezést nem érinti.
A Ptk. Ötödik Könyvét érintő módosítások:
– Az önálló zálogjog újraszabályozása, a különvált zálogjog megszüntetése.
– Az óvadékul szolgáló vagyontárgyak körének bővítése.
– A zálogjogosulti bizományosra vonatkozó új szabályok. (A javaslat lehetővé teszi, hogy a felek már a zálogjog létrejötte előtt zálogjogosulti bizományost jelöljenek ki.)
– Fogyasztóvédelem. (A javaslat szerint a fogyasztóval szemben – néhány sajátosan szabályozott zálogjog, pl. az óvadék kivételével – a zálogjogosult csak bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja a kielégítési jogát. Ez a zálogjogosult jogait a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése tekintetében a fogyasztókkal szemben jelentősen korlátozza. Mindez azt jelenti, hogy a javaslat fogyasztói zálogszerződés esetén korlátozza a Ptk. által a zálogjogosult számára a kielégítési joga gyakorlása során biztosított egyoldalú választási lehetőséget. A zálogjogosultnak a bírósági végrehajtási eljárás elkerüléséről – kielégítési jogának a megnyílása után – külön meg kell állapodnia a zálogkötelezettel.)
– A biztosított követelés elévülése. ( A javaslat kimondja, hogy a biztosított követelés elévülése a kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.)
A pódiumon a kerekasztal-beszélgetés előadói
A Ptk. Hatodik Könyvét érintő módosítások:
– Az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályok pontosítása. (Ptk. 6:7. §. Ennek megfelelően egy relatív semmisségi klauzulával egészül ki a rendelkezés, amely szerint az írni nem tudó vagy írni nem képes személy, illetve az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az okirat erre alapuló érvénytelenségére csak az ő érdekükben lehet hivatkozni.)
– A fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmának enyhítése. (A jövőben ez a tilalom kizárólag a fogyasztói ügyletekre, valamint a fogyasztók egymás között kötött, de fogyasztói szerződésnek nem minősülő ügyleteire terjed ki. A javaslat szerint az a kikötés lesz semmis, amelyben a fogyasztó a vele szembeni követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. A jövőben tehát ez a semmisségi szankció már nemcsak a fogyasztót terhelő pénzkövetelést, hanem bármilyen más jellegű követelést biztosító fiduciárius ügyletre kiterjed. Ez a semmisségi ok részleges érvénytelenséget eredményez.
– Megváltoznának a szerződés-átruházás szabályai is. (A szerződés-átruházás következtében csak akkor szűnik majd megaszerződés biztosítéka, ha az átruházott pozícióval járó kötelezettséget biztosít, és a biztosíték nyújtója a szerződés-átruházáshoz nem járul hozzá.)
– A Ptk. 6:541. §-ának hatályon kívül helyezése, és a 3:24. § kiegészítése egy új (2) bekezdéssel. (Lásd a Ptk. Harmadik Könyvét érintő módosításoknál írottakat!)
– Az értékpapírral kapcsolatos szabályok módosítása. (A javaslat szerint a Ptk.-ban elsősorban az okirati formában, egyedileg kibocsátott – bemutatóra vagy névre szóló – értékpapírokra vonatkozó szabályozás rögzítése indokolt, annak alapvető szabályokkal történő meghatározása mellett, hogy dematerializált formában is előállítható értékpapír, amelyre más ágazati jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. A javaslat ugyanakkor továbbra is fenntartja a Ptk. által bevezetett, meghatározó újításokat. Ennek megfelelően a javaslat átveszi azt az értékpapír-fogalmi megközelítést, amely a nevesített értékpapírfajták mellett, azoktól eltérő, jogszabályban nem nevesített értékpapírok létrehozását is lehetővé teszi. Ugyanakkor a javaslat lényegesen egyszerűsíti az értékpapír fogalmát, emellett az elkerülhető párhuzamosságok megszüntetése végett egységesíti az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető szabályokat.)
A kerekasztal résztvevői:
– Csizmazia Norbert főtanácsadó, Kúria
– Gárdos Péter ügyvéd, Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda
– Lajer Zsolt ügyvéd, Lajer Ügyvédi Iroda
– Sahin-Tóth Balázs ügyvéd, Morley Allen&Overy
– Vékás Lajos, professor emeritus, ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék
Elsőként Vékás Lajos professzorkapott lehetőséget arra, hogy a kerekasztal-beszélgetésen a Ptk. módosításával kapcsolatos véleményét elmondja. Nem titkolta elkeseredését és felháborodását, amiért két évvel a kódex hatályba lépése után már módosítani akarják a törvényt. Ráadásul úgy, hogy egyes részei alapjaiban változnának, időt sem hagyva a bírói gyakorlatnak arra, hogy alakító szerepét betöltse. Egyébként is, az új Ptk. legtöbb szakaszát még nem is alkalmazták. Az eltelt rövid időre tekintettel a kódex rendszerét, összefüggéseit még nem mindenki látja, de ez érthető. Ha már lesz megfelelő jogalkalmazási gyakorlat, és ott is felmerülnek problémák, akkor sem új jogszabályra lesz majd szükség, hanem sokkal inkább a nem véletlenül létrehozott joggyakorlat-elemző csoportok tevékenységére.
A mostani tartalmi változtatásokkal tehát egyáltalán nem ért egyet a professzor, de azt is feleslegesnek tartja, hogy az Alaptörvénnyel párhuzamosan a Ptk. is megismételjen bizonyos rendelkezéseket. Példának azt a Második Könyvvel kapcsolatos kiegészítendő szabályt említette, mely a személyiségi jogok általános védelme körében beiktatná az Alaptörvény VI. cikkében már megjelenő szabályt, miszerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák”. Az ismétlés itt teljesen felesleges Vékás szerint. Így nem lehet jogszabályt alkotni. Ennek az alaptörvényi szakasznak a formális beillesztése „az antikodifikáció állatorvosi szamara”, hangsúlyozta a professzor, majd áttért a zálogjogi szabályok tartalmi változtatásának problémájára, ezen belül is leginkább arra, vajon az új szabályok hátterében milyen okok állnak, és ezek milyen további kérdéseket vetnek fel. Hozzá lehet-e nyúlni két év után a kódexhez? Nem veszélyezteti-e ez a jogbiztonságot?
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
A javaslat azt az önálló zálogjogot kívánja visszahozni, amelyről már szülőhazájában, Németországban is bebizonyosodott, hogy súlyos visszaélések forrása és kockázatai miatt egyértelműen visszaszorítják alkalmazását. Nem véletlenül szüntette meg az új Ptk. ezt. A zálogjogi részek tartalmi változtatását a professzor egyenesen életveszélyesnek tartja, és mögötte téves jogpolitikai döntést vél felfedezni.
A kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjét megosztotta a változtatás kérdése. Volt, aki Vékás Lajoshoz kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy nem szabad módosítani a Ptk.-t, volt, aki a tartalmi módosítással nem értett egyet, de pár szakasznál helyénvalónak tartja a pontosítást. „Kisebb kodifikációs hibák kijavítását el lehet érni a Ptk. módosításával.”
A meghívottak egyike szerint „itt hitvitáról van szó”, és hangsúlyozta, hogy mindkét álláspont mellett vannak érvek, ellenérvek. A kérdés, hogy legyen-e önálló zálogjog, vagy ne. „De egyáltalán, kit bántott korábban az önálló zálogjog? A kódex előkészítésekor ebben a vitában az a fél nyert, aki eltöröltette, most meg az, aki visszahozná. Vékásék akkor a könnyebb utat választották. Most pedig az általuk helyesnek vélt szabályozást mások eltörlik, ugyanakkor pedig nem szabályozzák ezt a kérdést, ami persze nem jó. Ha most nulla szabályozás lesz, akkor ezt a jogrendszer nem képes majd elviselni”, – mondta az egyik hozzászóló.
Volt, aki kijelentette, hogy „nem kellene a kódexet tabuként kezelni, de két év elteltével koncepcionális változtatásokat elvégezni a Ptk.-n akkor sem szabad, ha nem kezeljük tabuként. Mert nem szabad arról megfeledkezni, hogy egyáltalán mit, mikor és hogyan szabad módosítani”.
A mostani helyzetben a zálogjoggal kapcsolatban a legnagyobb problémát az okozza – hangsúlyozta az egyik beszélgetőpartner –, hogy a kódex hatályba lépése után kevés olyan cikk jelent meg ebben a témában, mely szakmailag kritikus hangot ütött volna meg. Ezért hibát követ el a jogalkotó, ha ideje előtt nyúl a kódexhez.
Olyan hozzászólás is elhangzott, miszerint a javaslat a korábbi, „a 2006-os elgondolásokat” igyekezett becsempészni a módosításba.
Szóba került a fidúcia-tilalom is, és annak enyhítése. A tilalom hátterében korábban az állt, hogy „a hatályos Ptk.-ba egy olyan szabályt akartak beiktatni, mely a korábbi rossz gyakorlatot akarta megváltoztatni, és nem lenne jó, ha ez most visszaállna” – figyelmeztette a jelenlévőket a kerekasztal-beszélgetés egyik meghívottja.
Miről is van itt szó: az új Ptk. a zálogjogi szabályozás átalakításához szorosan kapcsolódva, annak mintegy sarokpontjaként mondta ki a fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmát. A javaslat indokolása szerint enyhítenék az úgynevezett fidúcia-tilalmat. A tilalom kizárólag a fogyasztói ügyletekre, valamint a fogyasztók egymás között kötött, de fogyasztói szerződésnek nem minősülő ügyleteire terjed ki. Ennek megfelelően az ilyen jogügyletekben semmis lesz az a kikötés, amelyben a fogyasztó a vele szembeni követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. Ez a semmisségi ok részleges érvénytelenséget eredményez.