Konferencia: az új Ptk. a gyakorlatban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Visegrád adott ismét otthont a Wolters Kluwer által rendezett II. Jogi Konferenciának, ahol két napon keresztül az új Polgári Perrendtartás tervezetéről és a két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseiről, valamint a napirenden lévő módosításról vitatkoztak a résztvevők. Jelen cikkünkben „Az új Ptk. a gyakorlatban” szeminárium összefoglalóját olvashatja.
A szeminárium levezető elnöke Szalóki Gergely ügyvéd volt a Schönherr Hetényi Ügyvédi Irodából, a meghívott előadók pedig a különböző jogterületekről érkeztek, s ennek megfelelően más-más témáról tartottak kiselőadást.
- Csőke Andrea, kúriai bíró, a csődtörvény és a Ptk. kapcsolatáról beszélt,
- Tomori Erika ügyvéd, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Irodából érkezett, és az értékpapírjogot, valamint a tőkepiac szabályozását érintette,
- Bulányi Tamás, vezető jogtanácsos, a MOL Petrolkémia Zrt.-ből, a Ptk.-n belül a gazdasági társaságok szabályait elemezte, kitérve a diszpozitivitásra is. Érintette a vezető tisztségviselők felelősségének kérdését is.
A Ptk. és a csődjog
Az előadás az új Ptk. szerinti kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások kapcsolatáról szólt. Mivel a csődeljárás és a felszámolási eljárás szabályozása sajátos a polgári jogéhoz képest, ezért elengedhetetlen annak vizsgálata, vajon a két szabályozás tud-e együtt működni a joggyakorlatban, és ha igen, akkor hogyan.
A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások kapcsolata mindig is neuralgikus kérdés volt Csőke Andrea szerint, hiszen mi másért biztosítaná valaki a követelését kezességgel, mint azért, hogy a kötelezett nem fizetése esetén a kezestől a követelését be tudja hajtani. Ugyanakkor a csődeljárás és a felszámolási eljárás a maga speciális szabályaival külön világot teremt a „rendes” polgári jogi szabályokhoz képest, s gyakran a polgári jogi szabályok a fizetésképtelenségi eljárásokban nem úgy működnek, mint rendesen.
Sortartó kezesség – készfizető kezesség
Csőke Andrea három esetet említett, amikor az eredetileg sortartó kezesség készfizető kezességgé válik:
- Az egyik ilyen, amikor a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült.
- A másik esetben a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
- A harmadik esetben a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
A harmadik esetben a kezes kötelezettségének a mértéke miatt figyelembe kell venni a 6:417. § (4) bekezdésének rendelkezéseit is. A jogszabály értelmében a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti.
|
Ne maradjon le!
Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!
|
Ha a kezesség már eleve nem készfizető kezességként volt kikötve, akkor a 6:420. §-sal egységben szemlélve, a sortartó kezesség készfizető kezességgé alakul át abban a pillanatban, amikor a kötelezett megkapja a bíróságtól a fizetési haladékot (moratóriumot). A felek jogai és kötelezettségei azonban annak megfelelően alakulnak, hogy a kötelezettel szembeni követelés a csődeljárás kezdő időpontjában már lejárt, vagy pedig az még nem járt le. A kártalanító kezességre ez nem vonatkozik. A kötelezettel szemben már lejárt követelés tekintetében a jogosult azonnal fordulhat a kezessel szemben, és az nem hivatkozhat arra, hogy először a kötelezettel szemben kell fellépni, hanem fizetnie kell. A jogosult megteheti az adóssal szemben lejárt követelés esetén, hogy a kötelezett csődeljárásának kezdő időpontjától számított 30 napon belül lép fel a kezessel szemben. Ekkor neki magának nem kell hitelezővé válnia a csődeljárásban. A jogosult megteheti azt is, hogy a csődeljárásban bejelenti a hitelezői igényét. Ha nem jelenti be 30 napon belül a követelését és az adós és bejelentkezett hitelezői között bíróság által jóváhagyott egyezség jön létre, akkor a Cstv.-re – 20. § (3) bek. – és az Ptk.-ra – 6:417. § (3) bek. – figyelemmel nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését. Itt kimondja a törvény, hogy bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A Cstv. 20. § (3) bekezdése szerint – amennyiben a bíróság által jóváhagyott csődegyezség jött létre – az, aki a követelését a csődeljárásban nem érvényesíthette, az adóssal szemben a követelését többet nem érvényesítheti, csak egy esetleges – a követelésének elévülési idején belül indított – felszámolási eljárásban jelentheti be a tőke-, ügyletikamat- és költségigényét, de késedelmi kamatot nem. Csőke Andrea szerint ez a törvényi rendelkezés jóváhagyott csődegyezség esetén a be nem jelentett követeléseket naturális obligációvá teszi, ezért ez a be nem jelentett követelés a kezessel szemben sem érvényesíthető.
További kérdés, hogy mit kell tenni a kezességgel biztosított, le nem járt követelés kötelezettel szembeni csődeljárásba történt bejelentése esetén. Az új Ptk. szerint – 6:416. § (1) bek. – kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy a kötelezett csak akkor köteles teljesíteni, ha a kötelezettsége esedékessé vált. Ha viszont az még nem esedékes, akkor a kezesnek még nincs se lejárt, se le nem járt fizetési kötelezettsége.
Az új Ptk. további rendelkezései alapján – 6:417. § (4) bek. – lehet eljárni azon követelések tekintetében, amelyek még nem követelhetők a kezestől, mert nem jártak le a kötelezettel szemben sem. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.
A kártalanító kezesség
A kártalanító kezesség esetén a kezessel szemben nem lehet fellépni a kötelezett csődeljárása alatt egyáltalán, csak esetleg annak végrehajtása eredménytelensége esetén. Illetve a felszámolási eljárásában sem, csak azt követően. Mindezek ellenére a hitelezőnek vannak kötelezettségei. A Ptk. 6: 417. § (4) bekezdésére tekintettel a jogosultnak a csődeljárásban hitelezővé kell válnia, azaz be kell jelentkeznie a kötelezett (adós) csődeljárásában a lejárt vagy le nem járt követelésével, és be kell fizetnie a nyilvántartásba vételi díjat. Ha a vagyonfelügyelő a követelést vitatja, akkor kifogást nyújthat be a csődeljárást lefolytató bírósághoz, vagy elfogadhatja a vitatottá nyilvánítást és azonnal pert indít az adós ellen, ám ha a kifogás elbírálását követően is vitatott marad a követelése, akkor pert kell indítania az adóssal szemben ahhoz, hogy vitatott hitelezőként figyelembe vegyék a csődeljárásban.
Ha a csődeljárásban az adós egyezségi javaslatot tesz, akkor a hitelezőnek a kártalanító kezest mindenképpen tájékoztatnia kell az egyezségi javaslat feltételeiről, akár lejárt már a követelése az adóssal szemben, akár nem, akár elismert a követelése, akár vitatott a vagyonfelügyelő által. Ha elmulasztja a kártalanító kezes tájékoztatását, akkor elveszti a kezessel szembeni, teljes követelésre vonatkozó fellépés jogát, a kezes kötelezettsége az egyezség szerint módosult tartalomra marad fenn.
Ha a kezes kifizeti a kötelezettséget a jogosultnak, akkor a jogosult helyébe lép a csődeljárásban. Ha van tájékoztatás, akkor a kezes az adós által az egyezségben ki nem fizetett összeggel felel az eredeti teljes kötelezettség erejéig – ha fennállnak vele szemben a Ptk. 6:421. §-ában írt feltételek –, ha nincs tájékoztatás, akkor a kezes csak azért az összegért felel, amelynek kifizetésére a csődegyezségben az adós kötelezettséget vállalt.
Amikor a jogosult nem válik hitelezővé az adós csődeljárásában
Ebben az esetben Csőke Andrea szerint a Cstv. 20. § (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti – akár az adóssal szembeni eredménytelen végrehajtást követően sem – a kártalanító kezessel szemben sem a követelését, mert itt kimondja a törvény, hogy bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
A Ptk. és a tőkepiac
Tomori Erika előadásában arra a kérdésre keresett választ, hogy vajon milyen kihívások állnak az Európai Unió előtt a következő tíz évben.
Az egész EU-ban ugyanis problémát jelent, hogy a tőkeigénynek csak mintegy a felét tudják a bankok kielégíteni.
Az elmúlt évek sajnálatos eseményei kihatással voltak erre a területre. Mind a tőkepiaci szabályok európai szintű változása, mind a svájci frank 2015. január 15-i jelentős árfolyamváltozása folytán bekövetkezett események, mind pedig a magyar tőkepiacon egy éve nyilvánosságra került ügyek, vagyis az egyes brókercégek szabálytalan működésére vonatkozó információk miatt szükségessé vált a magyarországi tőkepiaci intézményrendszer módosítása, a szabályozás pontosítása, esetleges megváltoztatása. Tomori Erika felhívta a hallgatóság figyelmét a tőkepiac fontosságára és arra a tényre, miszerint a tőkepiac szinte az egész Ptk.-t érinti, majd összehasonlította a témája szempontjából érdekes kérdéseket a régi és az új Ptk.-ra, valamint a mostani módosító javaslatra vonatkozóan. Az előadó kitért az értékpapír fogalmára, különös tekintettel a mostani módosításra, mely változtat az eddigi definíción, és visszatér a dualista megközelítéshez, de hallgat arról, hogy milyen jognyilatkozatról van is szó. Tomori Erika szerint „itt sikerült a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni”. Más szempontból is zavaros a Javaslat. A régi Ptk.-ban még a kógencia érvényesült, az újban már áttértek a diszpozitív szabályozásra, a mostani Javaslatot tekintve viszont nem tudjuk, hogy melyik elv is fog majd érvényesülni.
|
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.
Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.
Feliratkozás >>
|
Nézzük akkor meg pontosan, hogy mit mond a Javaslat Indokolása:
A Javaslat a Hatodik Könyvön belül módosítja az értékpapírra vonatkozó szabályokat. Az Indokolás szerint „az érintett rész felülvizsgálata azért vált szükségessé, mert a jogterület szabályozásának hatékonysága és konzisztenciája megkívánja egyes rendelkezések ágazati jogszabályokba történő átültetését. Különösen sürgetővé vált a Ptk. és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) egymással történő megfeleltetése. A Ptk.-ban és a Tpt.-ben meghatározott fogalmak összhangjának biztosítása a gazdasági élet kiszámítható működése és a jogbiztonság szempontjából alapvető követelmény, ezért indokolt a Ptk.-nak az értékpapírra vonatkozó alapvetéseit a szabályozási területre speciálisan irányadó Tpt. rendelkezéseihez igazítani. Ahol pedig a Tpt. –vagy felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály – részletes szabályokat rögzít, mint például a dematerializált értékpapírok előállítása, átalakítása, vagy átruházása esetében, ott a szabályozás Ptk.-beli fenntartása nem célszerű.
A Javaslat figyelemmel van arra is, hogy a Tpt. hatálya a sorozatban kibocsátott értékpapírokra terjed ki, dematerializált értékpapírt pedig kizárólag sorozatban lehet előállítani. A Ptk.-ban tehát elsősorban az okirati formában, egyedileg kibocsátott –bemutatóra vagy névre szóló – értékpapírokra vonatkozó szabályozás rögzítése indokolt, annak alapvető szabályokkal történő meghatározása mellett, hogy dematerializált formában is előállítható értékpapír, amelyre más ágazati jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. A Javaslat ugyanakkor továbbra is fenntartja a Ptk. által bevezetett, meghatározó újításokat. Ennek megfelelően a Javaslat átveszi azt az értékpapír-fogalmimegközelítést, amely a nevesített értékpapírfajták mellett, azoktól eltérő, jogszabályban nem nevesített értékpapírok létrehozását is lehetővé teszi (ún. nyitott értékpapír fogalom). Ebben a formában a szabályozás kielégítően képes alkalmazkodni a tőkepiac innovációs igényeihez, valamint megfelel a nyitott piacgazdaság által támasztott elvárásoknak. A Javaslat célja tehát az olyan koherens szabályozás megvalósítása, amely összehangolja a Ptk. hatálybalépésével duplikált, néhol egymásnak ellentmondó, nem azonos fogalmakkal dolgozó, a jogalkalmazó számára nehezen kezelhető szabályokat és emellett a nemzetközi tendenciákra is tekintettel van. A Javaslat ennek fényében lényegesen egyszerűsíti az értékpapír fogalmát, emellett az elkerülhető párhuzamosságok megszüntetése végett egységesíti az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető szabályokat. Fontos célkitűzése továbbá a Javaslatnak, hogy mellőzze az értékpapír jogintézményi alapjaihoz szorosan nem kapcsolódó, eljárási jellegű vagy a speciálisan tőkepiaci szabályozásra tartozó rendelkezéseket, valamint, hogy a pontosított anyagi jogi szabályok által, de lege ferenda a módosítandó ágazati szabályozás irányait is kijelölje.” (http://www.parlament.hu/irom40/10528/10528.pdf)
Tomori Erika szerint, ha összehasonlítjuk a három jogszabályt, a régi, az új és a legújabb Ptk.-t, akkor láthatjuk, hogy az eltérő szabályozás alkalmazására a réginél nem volt lehetőség, az újnál van, a legújabbnál viszont sajnos megint nem találunk ilyen szabályt.
Az előadó kitért még a Javaslat más módosításaira is, pl. az óvadék szabályainak változására, de ezeket a kérdéseket a konferencia második napjáról készített beszámolóban érintjük részletesen.
A vezető tisztségviselők felelősségének kérdése a Ptk. módosításánál
A szeminárium harmadik előadója, Bulányi Tamás volt. Előadásában a Ptk. és a gazdasági társaságok szabályait elemezte, és kitért a diszpozitivitásra, továbbá a vezető tisztségviselők felelősségének kérdésére is.
A Ptk. módosítására irányuló Javaslat a vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok rendezése körében a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget megállapító és a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okozó Ptk. 6:541. §-ának hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Ezzel párhuzamosan a Ptk. 3:24. §-át egy új (2) bekezdéssel egészíti ki. Eszerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. Ha azonban kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
Az e módosítással kapcsolatos vitát a második napi beszámolóban ismertetjük.