Kockázatos lehet a banki költségek mentességének ígérete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingyenesség hirdetése esetén a fogyasztótól nem várható el, hogy egy adott reklám tartalmában kételkedjen, annak valóságtartalmával ellentétes körülményeket kutasson – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes lakásvásárlási célú jelzáloghitelét a következő reklámszöveggel népszerűsítette kommunikációs kampányaiban: „Igényeljen hitelt most induló banki költségek nélkül, 0 Ft folyósítási jutalék, 0 Ft értékbecslési díj, 0 Ft kezelési költség”. Ugyanakkor a fogyasztókat terhelte a lakáscélú hiteleknél a felperes által vezetett fedezeti számláról az ingatlan eladója számlájára történő átutalásának díja.

A GVH eljárása

A GVH (alperes) versenyfelügyeleti eljárást indított a felperes ellen, és annak eredményeként a felperes üzleti gyakorlatát üzletfelek megtévesztésére alkalmasnak találta. Álláspontja szerint jelentős információ tekintetében tartalmazott valótlan tényt ez a gyakorlat, mivel valós tényt olyan módon jelenített meg, hogy megtévesztette, vagy alkalmas volt arra, hogy megtévessze azokat az üzletfeleket, akik felé irányult, vagy akik tudomására juthatott [1996. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés a) pont]. Ezen túl a felperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát is megállapította. A GVH meglátása szerint a felperes közlései alkalmasak voltak a fogyasztói döntések befolyásolására és a fogyasztók megtévesztésére, mivel azt az üzenetet közvetíthették a fogyasztók felé, hogy a felperes részére fizetendő egyszeri költségek elengedésével juthatnak hitelhez. A fogyasztók ugyanis nem szükségszerűen ismerik valamennyi bank folyósítási gyakorlatát és a számításba jöhető díjtételek teljes körét. A GVH szerint a felperes kommunikációja az ellenszolgáltatás nélküliség látszatát kelthette a fogyasztókban az induló banki költségek vonatkozásában, tehát hogy a felperes a hitelhez jutáshoz szükségszerűen felmerült banki költségeket nem fogja felszámítani. Mindezek alapján a felperest 8 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Egyetértett abban, hogy az induló banki költségek nélkül kifejezés az egzakt meghatározottság hiánya miatt a fogyasztók egy részében azt a képzetet kelthette, hogy a hitelhez ingyenesen, tehát költségek nélkül juthatnak hozzá.

A döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta. A bíróság szerint a megjelent reklám nem tartalmazta a fogyasztói tájékoztatás lényeges és sajátos elemeit, mert az abban foglaltak arra utaltak, hogy a felperesnél igényelhető hitel segítségével a pénz ingyenesen elérhetővé válik. Nem értett egyet a felperes azon érveivel, hogy a felszámításra nem kerülő költségek szűkítően kerültek behatárolásra (csupán a folyósítási jutalék, az értékbecslési díj és a kezelési költség 0 Ft). A bíróság megítélése szerint a reklám azt sugallta, hogy a felperes nem csak az általa feltüntetett költségeket, hanem minden további, a hitel nyújtásával felmerülő egyéb banki költség ingyenességét is közvetítette a fogyasztók felé.

A bíróság kiemelte, hogy tisztességtelen az áruk ingyenes, díjtalan, térítésmentes, vagy hasonló jelzőkkel való leírása a fogyasztónak, ha a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokba vételével összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell. Versenyjogi szempontból nem tilos akciókat hirdetni, de követelmény velük szemben, hogy a reklámok terjedelmi korláttól függetlenül pontos képet nyújtsanak a népszerűsíteni kívánt akció tartalmáról. Különösen, mivel a reklámok a fogyasztók döntését jelentősen befolyásoló tényezők, az ügyfelek ezek alapján szereznek tudomást a kedvező feltételű szolgáltatásról.

Mivel a reklámok címzettjei az átlagos fogyasztók, ezért a bíróság alapvetően elvárható követelménynek jelölte meg az őket érintő tájékoztatással kapcsolatban, hogy a szolgáltatás értelmezéséhez elengedhetetlen adatok közlése teljes körűen megtörténjen

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte, az elsőfokú bíróság ítéletére és az alperesi határozatra is kiterjedően. Álláspontja szerint a vizsgált esetben nem volt a hitel nyújtásával felmerülő egyéb banki költség, olyan átutalási díjtétel miatt történt a marasztalás, ami a már folyósított kölcsön felhasználásakor alkalmazandó, amikor a kölcsönvevő számláján azt már jóváírták, vagyis amikor már a kölcsön nyújtása befejeződött.

A Kúria megállapításai

Mivel a fogyasztói döntés meghozatala egy folyamat, ezért a Kúria következetes álláspontja szerint ennek egyes szakaszait is jogvédelem illeti meg, így minden olyan magatartást jogellenesnek kell minősíteni, amely érdemben kihatással van a fogyasztói döntés meghozatalára. A fogyasztótól nem várható el az, hogy egy adott reklám tartalmában kételkedjen, annak valóságtartalmát ellenőrizze és az azzal ellentétes körülményeket vagy a tájékoztatóban foglalt állítást cáfoló körülményeket kutassa. Az ingyenesség, a díjmentesség olyan világos és egyértelmű jelentéstartalmat hordoz, amely hétköznapi és nyelvtani értelmezése sem tér el egymástól. Az ilyen kifejezéseket tartalmazó tájékoztatót a Kúria szerint nem lehet úgy tekintetni, hogy azt kétségbe kelljen vonni, illetőleg azzal kapcsolatosan elvárható legyen, hogy annak valóságtartalmát a fogyasztó ellenőrizze. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. III. 37.020/2014.) a Kúriai Döntések 2015/3. számában 87. 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Jogszabályfigyelő 2024 – 39. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/94–96. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.

2024. szeptember 27.

Az illetékkötelezettség keletkezése

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.