A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kolozsvártól az akadémiáig
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elítéli és károsnak tartja az új Ptk. tervezett módosítására vonatkozó kormányzati terveket a kódex egyik szülőatyja, Vékás Lajos akadémikus, aki szerint súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot, ha máris átírnák az alig két éves törvénykönyvet.*
Beszélgetésünknek több aktualitása is van. A legfrissebb, hogy ön egy január 11-ei, a jogászvilág.hu-n közzétett nyílt levélben nyomatékosan tiltakozik Trócsányi László igazságügyi miniszternél az új Polgári Törvénykönyv tervezett módosítása miatt. Ismeretes, annak idején több mint tíz éven át ön vezette a kódexet előkészítő kodifikációs bizottságot. Tiltakozását a tervezett módosítás ellen a Magyar Jogász Egylet által publikált igazságügy-minisztériumi tézisek kapcsán tette közzé. Mi késztette erre?
Amint arra a levélben is utaltam, megdöbbenéssel értesültem a Magyar Jogász Egylet elnökének meghívójából, hogy a minisztérium a Polgári Törvénykönyv módosítását tervezi, hiszen az évtizedes szakmai előkészítés után elfogadott kódex még két éve sincs hatályban. A Ptk. tervbe vett módosítását ezért alapvetően téves jogpolitikai döntésnek tartom. Olyan súlyosan hibás lépésnek, amely a rendkívül káros, kapkodó törvényhozási gyakorlatot immár egy magánjogi kódex esetében is alkalmazni akarja, és megfeledkezik a jogállamiság egyik alapvető attribútumáról: a jogbiztonság követelményéről. Mit várhatnak az állampolgárok és a gazdaság szereplői egy olyan jogalkotási filozófiától, amely – már kormányváltás nélkül is! – ilyen rövid, valódi gyakorlati tapasztalatokat még nem hozó időszak után módosítani akarja a jogrendszer egyik alappillérét? A jogkeresők elbizonytalanítása és a kódex tekintélyének lerombolása elviselhetetlenül nagy ár néhány jogértelmezési bizonytalanság eloszlatására teendő dadogó kísérletért – ahogy a levélben is fogalmaztam. És ezt nagyon komolyan gondolom, különösen azért, mert a módosítás indokai jórészt komolytalanok. Érveimet a levélben kifejtem. A Ptk. teljes zálogjogi fejezetének felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot egyenesen életveszélyesnek tartom. Ezért kértem nyomatékosan miniszter urat, bízza a felmerülő vitás kérdéseket a judikatúrára, hagyja élni és bizonyítani az átgondoltan – teszem hozzá, nyilván nem hibátlanul – megalkotott törvénykönyvet. Meggyőződésem szerint a Kúria elnöke által létrehozott szakmai elemző bizottság eredményesen segíti ezt a folyamatot, amelybe igencsak káros lenne törvényhozási úton beavatkozni különböző szakmai lobbik önös érdekeit is kiszolgálandó.
Fotó: Rózsa Zsuzsanna
Fotó: Rózsa Zsuzsanna
A másik apropó, hogy Polgári Jog címen, a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában elindul egy online folyóirat, melynek ön a főszerkesztője. Mennyiben lesz más ez a periodika, mint a Polgári Törvénykönyv kommentárja, mely egyfajta magyarázó segédkönyvként is szolgál, s melynek Gárdos Péterrel közösen ön a szerkesztője és egyik társszerzője? Úgy is kérdezhetném, a kiadvány épít-e és mennyiben a kommentár anyagára?
A Polgári Jog című online folyóirat alapvető célja, hogy nyomon kövesse és bemutassa a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv fokozatosan kibontakozó gyakorlatát. A kiadót és a szerkesztőbizottságot – melynek tagjai Csehi Zoltán, Gárdos Péter, Kisfaludi András és Parlagi Mátyás – az vezérli a havonta megjelenő e-folyóirat készítésekor, hogy tudományos igénnyel, ugyanakkor a mindennapokban is hasznosítható módon, a felmerülő, érdekesnek számító problémákra fókuszálva mutassuk be a Ptk.-t. Vessük fel a törvénykönyv alkalmazása során felmerülő kérdéseket, adjuk meg a lehetséges válaszokat, megvilágítva ezzel a joggyakorlat alakulását is. A szépen izmosodó bírói gyakorlat ismertetésével is segítséget kívánunk nyújtani az új kódex zökkenőmentes alkalmazásához. Ennek érdekében közölni fogunk elemző tanulmányokat, jogeset-megbeszéléseket és elemző értékeléseket. Érdekes kísérletnek szánjuk, hogy az új Ptk. alapján oldunk meg régebbi jogeseteket, megmutatva, hogy a korábbi törvénykönyv alapján elbírált ügynek mi lenne a megoldása az új kódex alapján, mi változna, mi nem. Könyvismertetők, recenziók is szerepelnek majd a Polgári Jogban. Azt szeretnénk, ha minél többen olvasnák, és minél többen okulnának belőle a jogalkalmazás színvonalának emelése érdekében. Ami a Ptk. kommentárját illeti, nos, természetesen támaszkodunk annak megállapításaira, a különbség annyi, hogy abban értelemszerűen még nem szerepelnek élő jogesetek, hiszen a kommentár nem sokkal a Ptk. hatályba lépése után jelent meg.
*A teljes interjút az Ügyvédvilág folyóirat 2016. februári számában olvashatják.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|