Kompakt Kommentár a versenytörvényhez – 4. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A versenytörvényhez íródott, a Wolters Kluwer kiadó gondozásában megjelenő kompakt kommentárt bemutató sorozatunkban ezúttal A Gazdasági Versenyhivatal című fejezetből olvashatnak egy részletet.

A Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában megjelenő, dr. Zavodnyik József által írt Kompakt kommentár a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényhez című kötet speciális műfaj (kompakt kommentár) keretében a Tpvt.-t szakaszról szakaszra elemzi. A mű középpontjában az a gondolat áll, miszerint a Tpvt. célja a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának a biztosítása, amely védi egyrészt a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdeket, másrészt a tisztességes, az üzleti tisztesség követelményét betartó vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is. A kommentár minden elemzett szakasz esetében a jogszabályszövegnek kizárólag a felmerülő értelmezési kérdésekre, a vitatható jogszabályi rendelkezésekre, valamint hangsúlyosan a joggyakorlatra fókuszáló elemzését adja az Olvasónak. Az alábbiakban a mű A Gazdasági Versenyhivatal című fejezetéből olvashatnak egy rövid részletet. (Sorozatunk első része itt, a második itt , a harmadik pedig itt tekinthető meg.)

1. Áttekintés

A GVH-t az Országgyűlés hozta létre az 1990-es Tpvt. elfogadásával, amelynek hatálybalépésével egyidejűleg, 1991. január 1-jén kezdte meg működését. A Tpvt. 33. §-a meghatározza a GVH jogállását, elhelyezi az uniós versenyhatóságok rendszerében és rögzíti egyes feladatait.

2. Értelmezéssel kapcsolatos jogi problémák

a) A GVH speciális funkcióval és feladatkörrel rendelkezik, feladata alapvetően az, hogy védje a gazdasági, piaci verseny tisztaságának és szabadságának fenntartásához fűződő közérdeket. Ennek érdekében a Tpvt.-ben szabályozott eszközökkel őrködik a versenyt biztosító piaci működés és struktúra felett, védi és biztosítja a közérdek érvényesülését a piaci szereplők egymás közötti viszonyában {30/2014. (IX. 30.) AB határozat [60] és az ott hivatkozott joggyakorlat}.

b) A GVH alaptevékenységeit és az azokat szabályozó jogszabályokat a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2020. (VII. 14.) GVH utasítás 1. melléklete az alábbiak szerint rögzíti: a GVH

– piacelemzést és ágazati vizsgálatot végez: Tpvt. VIII. Fejezet;

– versenyfelügyeleti eljárást folytat: Tpvt., Kertv., Gyftv. 18/A. § (1) bekezdés, Éltv. 25. § (3) bekezdés, Fttv., a kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés d) pont, az ún. csoportmentességi rendeletek;

– eljár az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatban: Tpvt. IX/A. Fejezet;

– ellátja az Európai Unió jogában a tagállami versenyhatóságok számára előírt feladatokat: az 1/2003/EK tanácsi rendelet, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az Európai Bizottság 2004/C 101/03 közleménye a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről;

– véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő, továbbá a versenyt korlátozó vagy a verseny feltételeit befolyásoló, valamint az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályozási koncepciókat, jogszabálytervezeteket: Tpvt. 33. § (3) bekezdés;

– fellép a verseny szabadságát sértő hatósági tevékenységgel szemben: Tpvt. 85. §;

– közérdekből pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, ha a vállalkozásnak a hatáskörébe tartozó jogsértő magatartása a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti: Tpvt. 85/A. §;

– közérdekű keresetet indíthat a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve a fogyasztókkal történő szerződéskötés céljából meghatározott és nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt: Ptk. 6:105. §;

– törvényben meghatározottak szerint feladatkörében együttműködik más hatóságokkal;

– hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny, valamint a fogyasztói döntéshozatal közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez: Tpvt. 33. § (4) bekezdés;

– évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve felkérésre az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának a tevékenységéről és a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül: Tpvt. 36. § (2) bekezdés c) pont;

– a Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről: Tpvt. 36. § (5) bekezdés.

c) A Tpvt. 33. § (2) bekezdés deklarálja, hogy a GVH feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el, s számára feladatot csak törvény írhat elő. A Versenytanács elnöke és tagjai vonatkozásában a Tpvt. 37. § (1) bekezdés külön is kimondja, hogy döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

d) A Tpvt. rögzíti, hogy a GVH az Európai Versenyhatóságok Hálózatába tartozó versenyhatóságok közötti szoros együttműködés sérelme nélkül látja el feladatait és gyakorolja hatásköreit. Az ECN az Európai Unió tagállamainak egymás közötti és az Európai Bizottsággal való versenyjogi együttműködés legfőbb fórumaként az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján jött létre. Az ECN+ irányelv célja volt a versenyhatóságok közötti együttműködés megerősítése a hatékonyság növelése érdekében, megkövetelve a nemzeti versenyhatóságok fellépéseinek az ECN-nel történő összehangolását.

e) A GVH tevékenysége alapvetően három pilléren nyugszik:

– versenyfelügyeleti eljárások, illetve a versenyfelügyeleti eljáráson kívüli eljárások lefolytatása (piacelemzés, ágazati vizsgálat, gyorsított ágazati vizsgálat, bejelentésekkel és panaszokkal, illetve összefonódás-bejelentésekkel kapcsolatos eljárások);

– versenypártolás [Tpvt. 33. § (3) bekezdés];

– versenykultúra fejlesztése [Tpvt. 33. § (4) bekezdés].

A versenypártolási tevékenysége során a GVH véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő, továbbá a versenyt – különösen valamely tevékenység gyakorlása, a piacra lépés feltételeinek meghatározása vagy kizárólagossági jogok biztosítása révén – korlátozó vagy a verseny feltételeit – ideértve a verseny szabadságát sértő magatartásokkal szembeni fellépést is – befolyásoló, valamint az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályozási koncepciókat, jogszabálytervezeteket az önkormányzati rendeletek kivételével (a jegyző ugyanakkor kezdeményezheti az önkormányzati rendelet tervezetének véleményezését a GVH-nál). A GVH a Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerinti véleményezési feladatainak, valamint a tisztességes verseny szabadságát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése érdekében a piaci folyamatok követése vagy a GVH eljárásai során észlelt, a gazdasági versenyre, illetve fogyasztók érdekeire hátrányos szabályozási megoldások azonosítása és az ezek kiigazítása érdekében való aktív fellépés hatékony és eredményes ellátása céljából a GVH elnöke – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező szabályozási területeket, szabályozási problémákat, szempontokat, amelyeket a szabályozási javaslatok, tervezett intézkedések véleményezése, illetve az aktív versenypártoló fellépés mérlegelése során elsődlegesen figyelembe kell venni. A versenypártolási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a GVH éves céljaira, valamint figyelemmel az eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi a versenypártolási prioritások módosítását. A versenypártolási prioritásokra is figyelemmel a GVH aktív, kezdeményező fellépésével megvalósítandó versenypártolási tevékenységre vonatkozóan minden év január 31-ig éves versenypártolási terv készül, amely tartalmazza a közbenjárást igénylő szabályozási terület megjelölését, a GVH aktív fellépésére okot adó körülmények megjelölését, az elérni kívánt célt, a cél elérése érdekében szükséges tennivalókat, az első helyen felelős és a közreműködő szervezeti egységek megjelölését, továbbá a feladat ütemezését [2/2020. (VII. 14.) GVH utasítás 46. §].

A GVH a versenykultúra fejlesztését célzó tevékenységét a Tpvt. 33. § (4) bekezdése határozza meg. A GVH minden évre elkészíti éves versenykultúra-fejlesztési munkatervét, amely tartalmazza az adott évben tervezett versenykultúra-fejlesztési intézkedéseket (támogatásokat, egyéb intézkedéseket), az egyes intézkedéssel elérni kívánt célt, az érintett célcsoportot, az intézkedés tervezett ütemezését, továbbá az intézkedés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységet [2/2020. (VII. 14.) GVH utasítás 52. §].

f) A Tpvt. 33. § (5) bekezdése kapcsán az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény végső előterjesztői indokolása ismerteti, hogy e rendelkezés, a GVH bírói gyakorlatban elismert azon jogát emeli törvényi szintre, amely szerint a GVH korlátozott erőforrásait azokra az ügyekre összpontosíthassa, amelyek meglátása szerint az adott piac működését legjobban szolgálhatják. Immár törvényi szinten is megjelenített jogalappal rendelkezik arra, hogy a versenyjogi szabályok érvényesítéséhez szükséges jogérvényesítési prioritásokat meghatározza. A Tpvt. nem telepít közzétételi kötelezettséget a GVH-ra, hiszen a versenyhatóság diszkrecionális jogkörébe tartozik a célok dinamikus változtatása, ezzel is óvva a prioritások meghatározására való jogot.

A kötet szerzője dr. Zavodnyik József.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

---