Kötelező biztosítani az ügyvédjelöltek fejlődését

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A MÜK 2012. november 5-én tartott teljes ülésén alkotta meg az 1/2012. (XI. 5.), illetve a 2/2012. (XI. 5.) MÜK szabályzatot. A tárgyi feltételek biztosításáról szóló 1/2012. (XI. 5.) MÜK szabályzat 2013. március 31-én lépett hatályba, a jelöltek képzésével összefüggő 2/2012. (XI. 5.) MÜK szabályzat 2013. február 1-jétől – ténylegesen a hatálybalépést követő oktatási évtől, 2013. szeptember 1-jétől  – alkalmazandó.

A jelölti alkalmazás tárgyi feltételeinek alapja a gyakorlatszerzés, aminek keretében az 1/2012. (XI. 5.) MÜK Szabályzat lefekteti azon elveket, hogy mi minősül megfelelő gyakorlatnak. Hogy e készségek elsajátítása tényleg megfelelő legyen, olyan feltételeket állít a principális elé, melyek teljesítésének céljaként megfogalmazódik:

„…az ügyvédjelölt szakmai fejlődését biztosítja. Feladata, hogy az ügyvédjelöltet a tapasztalatok elsajátításában segítse, az ügyvédjelölttel szemben támasztott követelményeket érvényesítse, figyelemmel kísérje az ügyvédjelölt előrehaladását, közreműködjön az ügyvédjelölt alkalmasságának megítélésében.”

A Szabályzat felelősséget testál a területi kamarákra is, melyek kötelesek a principálisok ellenőrzését megtenni. Ennek keretében nem csupán a tárgyi feltételek meglétét, hanem a jelöltnek kiadott munka minőségét is górcső alá vehetik. Az 1/2012. (XI. 5.) MÜK Szabályzat 8. §-a alapján ugyanis:

„A joggyakorlat ideje alatt az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd köteles az ügyvédjelöltnek olyan feladatokat adni, amelyek teljesítése biztosítja az ügyvédjelölt szakmai fejlődését.”
A tárgyi feltételek meghatározásának alapját is a jelölt megfelelő minőségű munkavégzési körülményei indokolják. Az alapterület meghatározása, a számítógép használat, a jogszabályokhoz való hozzáférés deklarálása triviálisnak tűnhet, azonban az egyes kamarák így teszik kikényszeríthetővé a jelöltet foglalkoztató ügyvédtől, hogy tényleges gyakorlati lehetőséget biztosítson jelöltje számára. Az anyagi feltételek már nem lesznek a jelölt előtt is evidensek: azonban e bevételminimumok meghatározása kvázi hálóként fogható fel a jelölti munkavégzés alatt.

A 2/2012. (XI. 5.) MÜK Szabályzat a jelölti képzés alapjait fekteti le. Egyértelműsíti, hogy 3 esztendő a jelölti gyakorlat időtartama szakvizsgára bocsátás előtt. A joggyakorlati idő számításánál azonban a jogi szakvizsgáról szóló rendeletet nevezi meg háttérjogszabályul. Ezen 3 év alatt egyéni tanulás és gyakorlatszerzés segítségével sajátítja el azon tudást, melyről aztán – a Szabályzatban megfogalmazott jogterületek alapján – be kell számolnia a területi kamarák előtt.

A Szabályzat az egyes jogterületeket klasszikusan az ügyvédi tevékenység működéséhez köti, míg a vizsga egy része az ügyvédi hivatás szabályainak ismerete, használata.

A jelölt principálisa a feladatok kiosztása, a megfelelő gyakorlat elsajátítása során mindkettőre figyelemmel kell, hogy legyen – mely lehetőségek biztosítását a területi kamarák ismét ellenőrzésük alá vonhatják.

---