Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Adóügyekben a jogokat rendelkezésszerűen kell gyakorolni, ezzel ellentétes adózói magatartás esetén a hatóság átminősítése jogszerű. Nem szolgálhat az adózó előnyére, hogy a szerződéses láncolatban egy ellenőrizhetetlen off-shore cég vett részt – mondta ki határozatában a Kúria.
A magánszemély felperes cégei tulajdonában álló jogok és eszközök bevitelre kerültek egy olyan újonnan alapított cégbe, melyben a felperes 10%-os részesedéssel bír, a további 90%-os részesedés egy Csatorna szigeteken bejegyzett off-shore cégé. Az új céget megvásárolta egy külföldi tulajdonban álló társaság, a befolyt vételár teljes összege ténylegesen a felpereshez és cégeihez került.
Az elsőfokú adóhatóság határozatában a felperes terhére személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg azzal az indokkal, hogy a cég értékesítése során a valós gazdasági esemény ténylegesen a felperes és a vevő között jött létre, az off-shore társaság bevonása a tulajdonosi körbe adóelkerülés céljából történt. A felperes üzletrész értékesítésből származó jövedelme adóköteles. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresete folytán eljáró törvényszék az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Kifejtette, hogy a beszerzett tanúvallomások és a rendelkezésre álló szerződések tartalmának teljes körű egybevetésére nem került sor, ezért a szerződések máskénti minősítése nem megalapozott.
Az alperes felülvizsgálati kérelmének elbírálása során a Kúria a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet a bizonyítékokat okszerűtlenül, a logika szabályaival ellentétesen mérlegelte. Helyes az az adóhatósági álláspont, mely szerint az üzletrész adásvételére irányuló ügylet ténylegesen a felperes és a vevő között jött létre, az ellenérték a felpereshez folyt be, ezzel ő rendelkezett.
A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket a valódi tartalmuk alapján kell megítélni. Az adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, az ezzel ellentétes adózói magatartás esetén a hatósági átminősítés jogszerű.
Nem szolgálhat a felperes előnyére, így nem róható az alperes terhére, hogy a szerződéses láncolatban egy ellenőrizhetetlen off-shore cég vett részt. Az, hogy az off-shore cégben a felperes gazdasági érdekeltségének fennállása közvetlenül nem bizonyított, a hatósági megállapítások jogszerűtlenségét nem támasztja alá.
Az Szja tv. 67.§ (1) bekezdésére figyelemmel a felperes személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a teljes megszerzett jövedelem után fennáll. A járulékos költségek bizonyítása nem az adóhatóság, hanem a felperes feladata.
Kfv.VI.35.683/2012.
(forrás: Kúria)
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!