Kúria: jogszerű volt az adóhatósági átminősítés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adóügyekben a jogokat rendelkezésszerűen kell gyakorolni, ezzel ellentétes adózói magatartás esetén a hatóság átminősítése jogszerű. Nem szolgálhat az adózó előnyére, hogy a szerződéses láncolatban egy ellenőrizhetetlen off-shore cég vett részt  – mondta ki határozatában a Kúria.


A magánszemély felperes cégei tulajdonában álló jogok és eszközök bevitelre kerültek egy olyan újonnan alapított cégbe, melyben a felperes 10%-os részesedéssel bír, a további 90%-os részesedés egy  Csatorna szigeteken bejegyzett off-shore cégé. Az új céget megvásárolta egy külföldi tulajdonban álló társaság, a befolyt vételár teljes összege ténylegesen a felpereshez és cégeihez került.

Az elsőfokú adóhatóság határozatában a  felperes terhére személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg azzal az indokkal, hogy a cég értékesítése során a valós gazdasági esemény ténylegesen a felperes és a vevő között jött létre, az off-shore társaság bevonása a tulajdonosi körbe adóelkerülés céljából történt. A felperes üzletrész értékesítésből származó jövedelme adóköteles.  A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresete folytán eljáró törvényszék az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Kifejtette, hogy a beszerzett tanúvallomások és a rendelkezésre álló szerződések tartalmának teljes körű egybevetésére nem került sor, ezért a szerződések máskénti minősítése nem megalapozott.

Az alperes felülvizsgálati kérelmének elbírálása során a Kúria a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet a bizonyítékokat okszerűtlenül, a  logika szabályaival ellentétesen mérlegelte. Helyes az az adóhatósági álláspont, mely szerint az üzletrész adásvételére irányuló ügylet ténylegesen a felperes és a vevő között jött létre, az ellenérték a felpereshez folyt be, ezzel ő rendelkezett.

A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket a valódi tartalmuk alapján kell megítélni. Az adójogviszonyban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, az ezzel ellentétes adózói magatartás esetén a hatósági átminősítés jogszerű.

Nem szolgálhat a felperes előnyére, így nem róható az alperes terhére, hogy a szerződéses láncolatban egy ellenőrizhetetlen off-shore cég vett részt. Az, hogy az off-shore cégben a felperes gazdasági érdekeltségének fennállása közvetlenül nem bizonyított, a hatósági megállapítások jogszerűtlenségét nem támasztja alá.

Az Szja tv. 67.§ (1) bekezdésére figyelemmel a felperes személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a teljes megszerzett jövedelem után fennáll. A járulékos költségek bizonyítása nem az adóhatóság, hanem a felperes feladata.

Kfv.VI.35.683/2012.

(forrás: Kúria)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Az illetékkötelezettség keletkezése

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.

2024. szeptember 25.

A törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása és típusai

Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, Dr. Bodor Mária, Dr. Gál Judit és Dr. Koday Zsuzsanna által jegyzett Magyarázat a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárásról című kiadványába.