Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria közleménye szerint nem csatázik a Kúria és az Alkotmánybíróság. Elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak – hangsúlyozza a közlemény, reflektálva arra, hogy a Kúria a megismételt eljárásban sem hitelesítette a Kormány ötödik népszavazási kérdését.
A Kormány az országgyűlési választásokkal egy időben népszavazást is kezdeményezett négy, a kiskorúak nemváltásával kapcsolatos kérdésről. Az ötödik kérdés (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?) hitelesítését a Kúria ősszel megtagadta, arra hivatkozással, hogy a népszavazási kérdés jelentése nem állapítható meg egyértelműen – írja a 444.hu.
A kormány a Kúria fenti döntést az Alkotmánybíróságon támadta, ennek eredményeként a taláros testület decemberben megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés jóváhagyását megtagadó határozatát és új eljárásra kötelezte a Kúriát. Ebben az ügyben hozott 2022. március 23-án új döntést a Kúria, amelyben továbbra sem hitelesítette a fenti népszavazási kérdést.
Egy másik ügy is folyamatban van: a koronavírus-hírlevélre feliratkozóknak a Kormányzati Tájékoztatási Központ az ukrajnai háborúról szóló tájékoztató hírlevelet küldött, amelyben szerepelt, hogy „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére”. Ezzel a Kúria szerint a Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási eljárási törvény rendelkezéseit.
Március 14-én megjelent cikkünkben megírtuk, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúriának a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztató hírlevelével kapcsolatban hozott végzését. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
A Kúria 2022. március 24-én az alábbi közleményt tette közzé honlapján:
„A bíróságok közötti kapcsolatok a jóhiszemű együttműködés elvére épülnek. Ugyanúgy vonatkozik ez a rendesbírósági szintek egymás közötti, mint a rendesbíróságok és az Európai Unió Bírósága vagy az Alkotmánybíróság viszonyára. Az Alkotmánybíróság jogosult alkotmányossági szempontból felülbírálni a Kúria és más bíróságok határozatait. Az Alkotmánybíróság döntése és az abban foglalt jogértelmezés mindenkire, így a rendesbíróságokra is kötelező. Ezeket a határozatokat a megismételt eljárásban a jóhiszemű együttműködés elve szerint kell olvasni és alkalmazni. A Kúria mindenkor ezt teszi. Ennek ellenére elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak. Szándékos eltérés nyilván nem fordulhat elő, mert az nem lenne sem szabályos, sem észszerű. Az igazságszolgáltatás természetéből adódóan azonban egy ilyen helyzet is csak megfelelő jogorvoslati eljárásban vizsgálható. Másként nem – igazgatási eszközökkel sem, nyilvános vita formájában sem oldható fel egy döntést érintő dilemma. Ha a felek élnek jogorvoslati jogaikkal, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nyilván meghozza a helyes, törvényes, az Alaptörvénnyel összhangban álló új döntést.”
