Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az MGM utasítása részletesen szabályozza lakás-előtakarékossági állami támogatás és járulékai visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelmeire vonatkozó eljárásrendet.
A 10/2015. (III. 31.) NGM utasítás szerint a részletfizetést akkor lehet engedélyezni, ha a részletfizetési kérelmet benyújtó kötelezett igazolja, hogy a kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egy főre jutó, havi nettó átlagjövedelme a kérelem benyújtásakor nem éri el az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
Magasabb összegű jövedelem is megalapozhatja a méltányosság gyakorlását, amennyiben a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve a tartozás nagyságrendjével, annak teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben, a részletfizetés engedélyezhetőségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél a kötelezett és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyait együttesen kell figyelembe venni. A vagyoni viszonyok mérlegelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyontárgyak az átlagos életvitelhez nélkülözhetetlen vagy az azt meghaladó körbe tartoznak-e.
A kötelezettnek a követelés részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell:
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.
Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!