Lezárta az Alkotmánybíróság a CEU-ügyeket


Két olyan ügyben is megszüntette az eljárást az Alkotmánybíróság, amely a felsőoktatásról szóló törvény korábbi módosításait és egyben a CEU (Közép-európai Egyetem) működését érintette. A testület indokolása szerint a 62 országgyűlési képviselő által benyújtott utólagos absztrakt normakontroll indítvány és egy érintett által benyújtott alkotmányjogi panasz a felsőoktatásról szóló törvény módosítása miatt okafogyottá vált, ezért az eljárásokat megszüntette.


Az indítványozó országgyűlési képviselők és az alkotmányjogi panasz benyújtója egyrészt azt kérték, az Alkotmánybíróság elsődlegesen állapítsa meg, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény egésze a megalkotásának eljárására figyelemmel alaptörvény-ellenes. Másodlagosan pedig indítványozták a törvény több rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az indítvány előterjesztését követően 2017. december 7-én az Európai Unió Bírósága (EUB) eljárást indított. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a megindított EUB-eljárás befejezéséig mindkét ügyben felfüggesztette az eljárását. Az EUB 2020. október 6-án hozta meg a döntését.

Nyári képzési akció

Tekintettel arra, hogy az EUB fent hivatkozott döntésével megszűnt a felfüggesztés oka, az előadó alkotmánybíró az alkotmányjogi panaszeljárás folytatásáról határozott. Az eljárás folytatása során az Alkotmánybíróság észlelte, hogy 2021. május 27-én a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, amelyről a jogalkotó az EUB döntésének és az uniós elvárásoknak megfelelően, a további uniós jogvitákat elkerülendő döntött.

A koncepcionálisan megváltozott jogi szabályozás keretein belül az indítványban megfogalmazott alkotmányossági kérdések már nem voltak megválaszolhatók. Az új jogszabályi környezetre vonatkozó indítványt az indítványozók nem nyújtottak be. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványok alapján indult alkotmánybírósági eljárások okafogyottá váltak, ezért az eljárást mindkét ügyben megszüntette.

(alkotmanybirosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 22.

Első Magyar Jogi Könyvszalon – élmények a stand másik oldaláról

2021. szeptember 18-án az impozáns Károlyi-Csekonics-palota adott otthont a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közös szervezésében francia mintára megrendezett Első Magyar Jogi Könyvszalonnak, a hazai jogi szakirodalom nagyszabású seregszemléjének. A Wolters Kluwer Hungary Kft. is képviseltette magát az eseményen – így láttuk e napot belülről.

2021. szeptember 22.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítására irányadó követelmények – 1. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

2021. szeptember 21.

Brüsszel IIa rendelet

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, Bereczki Ildikó által írt Gyermeki jogok a szülői felelősségről szóló nemzetközi magánjogi szabályozás perspektívájából című kiadvány gyermekjogi, nemzetközi, valamint európai uniós jogi szempontból is egyaránt rendkívül időszerű. A gyermeki jogok kibontakozását mutatja be és a szülői felelősségről szóló nemzetközi családjogi szabályozásba, illetve ezen keresztül a joggyakorlatba való beintegrálódását járja körül tudományos igénnyel, ugyanakkor gyakorlati megközelítésben – a hazai jogirodalomban hiánypótló jelleggel – átfogó képet nyújtva e komplex témakörről. Az alábbiakban a kiadványnak a „Brüsszel IIa rendelet” cím alatti magyarázatát olvashatják.