Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cikkben a 1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat és a 2021. évi CXX. törvény szabályainak a digitális nomádokra vonatkozó részeit tekintjük át.
Bár az elmúlt két évet nézve – a home office széleskörű elterjedésével – úgy tűnhet, hogy a magyarok is egyfajta digitális nomáddá váltak a saját otthonukban Magyarországon, a tavaly novemberben elfogadott törvénycsomag részeként hozott szabályozás nem őket, hanem a „valódi” nomádokat célozza.
Ki a digitális nomád?
Alapvetően az, aki olyan munkát végez, amit internetkapcsolat segítségével a világ bármely pontjáról végezhet – és ezt teszi is úgy, hogy közben utazik, vagy rövidebb-hosszabb időre más országban él, jellemzően nomád életmódot folytatva abban az értelemben, hogy kevés felszereléssel, olcsóbb vagy ingyenes szállási lehetőségeket keresve közel minimalista módon él. Mivel nincsen egységesen meghatározott definíciója, ezért az sem mondható, hogy feltétlen egyéni vállalkozóként dolgozik, noha az esetek többségében inkább ez jellemző, és ritkább az, hogy valaki munkavállalóként, egy céghez kötötten végzi a munkáját (csak nem a cég adott országban meglévő irodájából, hanem különböző országokban utazva). Többnyire a kommunikáció, online marketing és az IT világában boldoguló szabadúszók azok, akik ezt az életformát a legjobban tudják kamatoztatni, és persze közel sem mindenki él minimalista módon az utazása közben.
Magyarország és a digitális nomádok
Bár Magyarország nem számít egzotikus úticélnak, egyre többen érkeznek ide olyan külföldiek, akik nem itt vállalnak munkát, viszont jó néhány hónapig tartózkodnak itt úgy, hogy közben dolgoznak, van bevételük, csak éppen nem a megszokott foglalkoztatási lehetőségek révén.
A hazai jogalkotás szempontjából tavaly nyáron született meg az első olyan kormányhatározat, ahol a digitális nomádokat név szerint is említik: a nyúlfarknyi 1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat a digitális nomádok Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő szabályozás kialakításáról címmel azt célozta, hogy a belügyminiszter a külgazdasági és külügyminiszter, valamint az igazságügyi miniszter bevonásával készítsen olyan előterjesztést szeptember végéig, ami az ilyen jellegű munkát végző külföldi személyek foglalkoztatását ösztönzi azzal, hogy Magyarország területére történő be- és kiutazási, valamint tartózkodási joguk gyakorlásával összefüggő szabályokat bevezeti/módosítja.
A kormányhatározat szóhasználatában digitális nomádok azok, akik „földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással dolgozó, rugalmas külföldi munkavállalók”.
A magyar digitális nomád törvény
A javaslat alapján a módosító rendelkezések végül nem önállóan, hanem az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvényben (Saláta tv.) kaptak helyet a 11. alcímben.
A Saláta tv. ezen módosítása – ahogy azt a címe is mutatja – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt (törvény) érinti, azaz ennek a törvénynek a keretein belül kell értelmezni a szabályokat.
Noha a Saláta tv. nem vezeti be a törvényszövegbe így egyértelműen megnevezve a digitális nomád fogalmát, az általános indokolás megerősíti, hogy „a digitális nomádok olyan munkavállalók, vagy vállalkozási tevékenységet végzők, akik munkavégzése földrajzilag nem kötött a munkáltató telephelyéhez, illetve az érintett szokásos tartózkodási helyéhez, tekintettel arra, hogy a fejlett digitális eszközök, a gyors internet-hozzáférés, valamint az általuk végzett tevékenység jellege okán nem csak az állandó jelenlét, de az adott országban tartózkodás sem indokolt.” Megerősíti azt is, hogy a módosítások célja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását elősegítő olyan új tartózkodási cél megalkotása, ami kifejezetten a digitális nomádok munkavégzésének körülményeihez, illetve jellemző életviteléhez igazodik.
Az új nomád „útlevél”: a Fehér Kártya
A törvény 2. §-a kiegészült a Fehér Kártya definíciójával, mely szerint ez egy olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.
A részletes indokolás itt is kimondja, hogy ennek a speciális tartózkodási engedély bevezetésének a célja, hogy a digitális nomádokat bevonzza Magyarország területére – akik rendszerint 40 év alatti egyedülállók.
A Fehér Kártya igénylésére jogosult szabályok is egyértelműsítik, hogy ez nem vonatkozik sem EU-s állampolgárokra, sem hontalanokra, illetve azokra a harmadik országbeli állampolgárokra sem, akik más módon – pl. letelepedési engedéllyel – legálisan Magyarországon tartózkodhatnak, vagy például menekültként érkeztek.
Fehér Kártyát ugyanis az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki:
Nem kaphat Fehér Kártyát:
A Fehér Kártya érvényessége, visszavonása, családtagok egyesülése
További szigorítása a szabálynak, hogy az idegenrendészeti hatóság a Fehér Kártyát akkor is visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét 90 napnál hosszabb időtartamra elhagyta, vagy belföldi foglalkoztató részére, illetve érdekében végez munkát, folytat keresőtevékenységet vagy magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedést szerez – azaz vagy „továbbállt”, vagy pedig éppen ellenkezőleg, hazai munkavállalóvá vált valamely értelemben, és így már másik, létező tartózkodási célt valósít meg. (Érdekes kérdést vet fel, hogy ha egy szabadúszó digitális nomádnak a sok ügyfele mellett lesz magyar ügyfele is, akkor ez mennyiben értelmezhető visszavonási okként.)
A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, és ugyanebből a célból egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, vagyis a két évnél tovább itt tartózkodó személyt már nem tekintik digitális nomádnak. Nincs lehetőség arra sem, hogy az illető családtagja részére családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedélyt állítsanak ki. A részletes indokolás tulajdonképpen meg is adja a kétéves érvényességi időtartam okát: a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 8. cikke szerint a tagállam előírhatja a családegyesítő számára, hogy egy két évet nem meghaladó időszakon keresztül tartózkodjon jogszerűen a területén, mielőtt családtagjai egyesülnének vele – azaz emiatt nem is várható, hogy a Fehér Kártya érvényességi idejét később meghosszabbítanák.
Ha időközben megszűnik a külföldi foglalkoztatási jogviszonya vagy a vállalkozása, akkor ez esetben a Fehér Kártyával már rendelkező digitális nomád köteles ezt bejelenteni a befejezés időpontjától számított öt napon belül az idegenrendészeti hatóságnak.
A rendelkezések 2022. január 1-től hatályosak.
