Magyarországon is beköszöntött a digitális nomádok kora


A cikkben a 1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat és a 2021. évi CXX. törvény szabályainak a digitális nomádokra vonatkozó részeit tekintjük át.

Bár az elmúlt két évet nézve – a home office széleskörű elterjedésével – úgy tűnhet, hogy a magyarok is egyfajta digitális nomáddá váltak a saját otthonukban Magyarországon, a tavaly novemberben elfogadott törvénycsomag részeként hozott szabályozás nem őket, hanem a „valódi” nomádokat célozza.

Ki a digitális nomád?

Alapvetően az, aki olyan munkát végez, amit internetkapcsolat segítségével a világ bármely pontjáról végezhet – és ezt teszi is úgy, hogy közben utazik, vagy rövidebb-hosszabb időre más országban él, jellemzően nomád életmódot folytatva abban az értelemben, hogy kevés felszereléssel, olcsóbb vagy ingyenes szállási lehetőségeket keresve közel minimalista módon él. Mivel nincsen egységesen meghatározott definíciója, ezért az sem mondható, hogy feltétlen egyéni vállalkozóként dolgozik, noha az esetek többségében inkább ez jellemző, és ritkább az, hogy valaki munkavállalóként, egy céghez kötötten végzi a munkáját (csak nem a cég adott országban meglévő irodájából, hanem különböző országokban utazva). Többnyire a kommunikáció, online marketing és az IT világában boldoguló szabadúszók azok, akik ezt az életformát a legjobban tudják kamatoztatni, és persze közel sem mindenki él minimalista módon az utazása közben.

Magyarország és a digitális nomádok

Bár Magyarország nem számít egzotikus úticélnak, egyre többen érkeznek ide olyan külföldiek, akik nem itt vállalnak munkát, viszont jó néhány hónapig tartózkodnak itt úgy, hogy közben dolgoznak, van bevételük, csak éppen nem a megszokott foglalkoztatási lehetőségek révén.

A hazai jogalkotás szempontjából tavaly nyáron született meg az első olyan kormányhatározat, ahol a digitális nomádokat név szerint is említik: a nyúlfarknyi 1516/2021. (VII. 29.) Korm. határozat a digitális nomádok Magyarország területén történő tartózkodásával összefüggő szabályozás kialakításáról címmel azt célozta, hogy a belügyminiszter a külgazdasági és külügyminiszter, valamint az igazságügyi miniszter bevonásával készítsen olyan előterjesztést szeptember végéig, ami az ilyen jellegű munkát végző külföldi személyek foglalkoztatását ösztönzi azzal, hogy Magyarország területére történő be- és kiutazási, valamint tartózkodási joguk gyakorlásával összefüggő szabályokat bevezeti/módosítja.

A kormányhatározat szóhasználatában digitális nomádok azok, akik „földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással dolgozó, rugalmas külföldi munkavállalók”.

EU Jog online

A magyar digitális nomád törvény

A javaslat alapján a módosító rendelkezések végül nem önállóan, hanem az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvényben (Saláta tv.) kaptak helyet a 11. alcímben.

A Saláta tv. ezen módosítása – ahogy azt a címe is mutatja – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt (törvény) érinti, azaz ennek a törvénynek a keretein belül kell értelmezni a szabályokat.

Noha a Saláta tv. nem vezeti be a törvényszövegbe így egyértelműen megnevezve a digitális nomád fogalmát, az általános indokolás megerősíti, hogy „a digitális nomádok olyan munkavállalók, vagy vállalkozási tevékenységet végzők, akik munkavégzése földrajzilag nem kötött a munkáltató telephelyéhez, illetve az érintett szokásos tartózkodási helyéhez, tekintettel arra, hogy a fejlett digitális eszközök, a gyors internet-hozzáférés, valamint az általuk végzett tevékenység jellege okán nem csak az állandó jelenlét, de az adott országban tartózkodás sem indokolt.” Megerősíti azt is, hogy a módosítások célja a digitális nomádok magyarországi beutazását és tartózkodását elősegítő olyan új tartózkodási cél megalkotása, ami kifejezetten a digitális nomádok munkavégzésének körülményeihez, illetve jellemző életviteléhez igazodik.

Az új nomád „útlevél”: a Fehér Kártya

A törvény 2. §-a kiegészült a Fehér Kártya definíciójával, mely szerint ez egy olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.

A részletes indokolás itt is kimondja, hogy ennek a speciális tartózkodási engedély bevezetésének a célja, hogy a digitális nomádokat bevonzza Magyarország területére – akik rendszerint 40 év alatti egyedülállók.

A Fehér Kártya igénylésére jogosult szabályok is egyértelműsítik, hogy ez nem vonatkozik sem EU-s állampolgárokra, sem hontalanokra, illetve azokra a harmadik országbeli állampolgárokra sem, akik más módon – pl. letelepedési engedéllyel – legálisan Magyarországon tartózkodhatnak, vagy például menekültként érkeztek.

Fehér Kártyát ugyanis az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki:

  • Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és munkáját vagy vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi,
  • a törvény 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, vagyis
    • rendelkezik érvényes úti okmánnyal
    • rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel
    • igazolja beutazása és tartózkodása célját
    • Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel
    • tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel
    • az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja
    • nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét
    • nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt
  • és vele szemben nem állnak fenn a törvény 13. § (2) bekezdésben foglalt kizáró okok, és
  • nem folytat keresőtevékenységet Magyarországon, valamint magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezik.

Nem kaphat Fehér Kártyát:

  • az a harmadik országbeli állampolgár, aki a törvény 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel,
    • vagyis jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt kaphat
  • aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt,
  • a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
  • az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
  • akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
  • a befogadott,
  • az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,
  • az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK letelepedési engedéllyel rendelkezik,
  • az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében érkezik az Unió területére, vagy
  • az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

A Fehér Kártya érvényessége, visszavonása, családtagok egyesülése

További szigorítása a szabálynak, hogy az idegenrendészeti hatóság a Fehér Kártyát akkor is visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét 90 napnál hosszabb időtartamra elhagyta, vagy belföldi foglalkoztató részére, illetve érdekében végez munkát, folytat keresőtevékenységet vagy magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedést szerez – azaz vagy „továbbállt”, vagy pedig éppen ellenkezőleg, hazai munkavállalóvá vált valamely értelemben, és így már másik, létező tartózkodási célt valósít meg. (Érdekes kérdést vet fel, hogy ha egy szabadúszó digitális nomádnak a sok ügyfele mellett lesz magyar ügyfele is, akkor ez mennyiben értelmezhető visszavonási okként.)

A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, és ugyanebből a célból egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, vagyis a két évnél tovább itt tartózkodó személyt már nem tekintik digitális nomádnak. Nincs lehetőség arra sem, hogy az illető családtagja részére családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedélyt állítsanak ki. A részletes indokolás tulajdonképpen meg is adja a kétéves érvényességi időtartam okát: a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 8. cikke szerint a tagállam előírhatja a családegyesítő számára, hogy egy két évet nem meghaladó időszakon keresztül tartózkodjon jogszerűen a területén, mielőtt családtagjai egyesülnének vele – azaz emiatt nem is várható, hogy a Fehér Kártya érvényességi idejét később meghosszabbítanák.

Ha időközben megszűnik a külföldi foglalkoztatási jogviszonya vagy a vállalkozása, akkor ez esetben a Fehér Kártyával már rendelkező digitális nomád köteles ezt bejelenteni a befejezés időpontjától számított öt napon belül az idegenrendészeti hatóságnak.

A rendelkezések 2022. január 1-től hatályosak.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 24.

Nem teljesítette az oltásokkal kapcsolatos adatigénylést az EMMI

A NAIH többek között azt állapította meg, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működésének veszélyeztetésére, illetve üzleti titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.

2022. január 21.

Választási szakértőkkel folytatott megbeszélést az ÁSZ

2022. január 19-én az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának szakértői delegációja tett látogatást az Állami Számvevőszék székházában. A szakmai találkozón az ÁSZ az EBESZ szakértői delegációját a teljes körűen tájékoztatta arról, hogy a törvények által előírt kereteken belül a kampányidőszakot megelőzően, arra felkészülve, proaktívan mind ellenőrzési, mind tanácsadó szerepével hogyan mozdította elő a szabályos, átlátható közpénzfelhasználást.