Meddig terjedhet a fogyasztók védelme? Állami beavatkozás kontra magánautonómia

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület által 2023. októberében hatodik alkalommal megrendezett Alternatív Vitarendezési Konferencia kerekasztalbeszélgetésén a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelenő Fogyasztóvédelmi Jog online szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagjai megvitatták, hogy a fogyasztói érdekek védelmében milyen szerephez jutnak a hatóságok, valamint hogyan védekezhetnek a fogyasztók az új digitális platformokon közzétett hirdetésekkel, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

A kerekasztalbeszélgetésben a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelenő Fogyasztóvédelmi Jog online szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagjai vettek részt: dr. Hajnal Zsolt (elnök, Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület), dr. Balogh Virág (osztályvezető, Magyar Telekom Nyrt.) és dr. Zavodnyik József (ügyvéd, DHZ Ügyvédi Iroda).

(dr. Hajnal Zsolt, dr. Balogh Virág és dr. Zavodnyik József – fotó: MNB)

A beszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a válaszokat, hogy vajon helytálló-e az az állítás, amely szerint a hazai fogyasztóvédelemben egyszerre van jelen a túlzó és az elégtelen védelem, és egy ilyen helyzetben elképzelhető-e a fogyasztóvédelem rugalmasságának megteremtése. Megvitatták, hogy a fogyasztói érdekek védelmében milyen szerephez jutnak a hatóságok, azok eljárásaiban milyen fogyasztói kép jelenik meg, és a polgári jogi jogviszonyokba történő erőteljes állami beavatkozás hosszú távon milyen hatással lehet a vállalkozásokkal szembeni fogyasztói erő kialakulására.

A beszélgetésben kitértek arra, hogy a fogyasztók hogyan védekezhetnek az új digitális platformokon közzétett hirdetésekkel, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Képes-e az állam megvédeni minket, illetve képesek vagyunk-e megvédeni magunkat saját magunktól?

Balogh Virág elmondta, hogy robbanásszerűen megnőtt a fogyasztók számára nyitva álló tranzakciós lehetőségek száma. Applikációkon, websiteokon, mindenféle platformokon keresztül tudunk fogyasztói szerződések alanyai vagy kereskedelmi gyakorlatok célzottjai lenni. Ami az elmúlt években talán a leginkább foglalkoztatja az európai hatóságokat és az európai fogyasztóvédelmi civil szervezeteket, az az úgynevezett sötét mintázatok kérdése az online platformokon. Bizonyos honlapszerkesztési technikákkal, pusztán egy honlap, egy applikáció dizájnjával olyan érzéseket kelthetnek a fogyasztóban, amik olyan döntések meghozatalára késztetik őket, amiket egyébként nem hoztak volna meg (pl. ha most nem veszem meg ezt a terméket, soha többé adódik ilyen kedvező lehetőség). Ezeknek a sötét mintázatoknak számos fajtája van, és nagy kérdés, hogy a a velük szembeni fellépés hogyan fog belesimulni az eddigi fogyasztóvédelmi igényérvényesítési modellekbe, vajon megfelelőek-e a jelenlegi jogszabályi keretek vagy szükség van újabb jogszabályi előírásokra?

Zavodnyik József elmondta, hogy ha megnézzük a magyar fogyasztóvédelmi intézményrendszert, akkor kimondhatjuk, hogy nálunk állami dominancia érvényesül. Azzal együtt, hogy a fogyasztóvédelmi intézményrendszer nem szűkíthető le az állami szerepvállalásra, a fogyasztói igények érvényre juttatásában is kiemelt szerephez jut az állam. Ez egyrészről kényelmes a fogyasztóknak, másrészről viszont veszélyt rejt magában, hiszen mindig az állami kapacitástól függ az, hogy egyes fogyasztói igények érvényesítését felvállalja vagy sem, megindul-e a hatósági eljárás vagy sem. Hozzá hosszabb távon az az elképzelés áll közel, amely szerint háttérbe kell egy kicsit szorulnia az államnak bizonyos területeken. Erre kiváló példa akár a békéltető testületek vagy a Pénzügyi Békéltető Testület működtetése, amely módot nyit arra, hogy a fogyasztó egyszerűen könnyen, gyorsan érvényesíthesse az igényét.

Hajnal Zsolt hozzátette, hogy az Európai Unió biztonságos piactérnek tekinthető. Ezt biztosítják a termékbiztonsági szabályok, illetve a régóta jól működő piacfelügyeleti rendszer. De vajon képes-e egy hatóság megvédeni a fogyasztót akkor, ha egy online felületről rendel meg termékeket. Ezáltal önmaga válik a termék importőrévé, a termék odajön az ajtónkhoz, a futár kiszállítja. Mi magunk kerüljük ki azt a rendszert, ami eddig az Európai Piactér termékbiztonságát jelentette. Emellett olyan új biztonsági kockázatok jelennek meg, amelyekről eddig nem gondoltuk, hogy biztonsági kockázatok lehetnek. Eddig mindig fizikai biztonságban gondolkodtunk, a fogyasztó egészségének, testi épségének a védelme volt fontos, de vajon a függések kialakulása, vagy éppen a személyes adataink megfelelő kiberbiztonsági védelme, ez nem a korábban használt termékbiztonsági kategóriának a kiszélesedését jelenti-e? Ezekkel a kérdésekkel már az Európai Uniós színtéren is foglalkoznak. Ennek megfelelően elindultak jogszabályi kezdeményezések, változások is, de ehhez új ellenőrzési gyakorlatok is szükségeltetnek, hogyha ugyanolyan biztonságban szeretnénk magunkat érezni, valamint kellenek hozzá a fogyasztók is, akik tudnak a kockázatokról és felmérik azokat.

A beszélgetés végén elhangzott, hogy léteznek magyar sajátosságok. Nem lehet átlagos fogyasztói modellről beszélni európai szinten, még ha a jogalkotás ezt is veszi alapul. A magyar jogintézményeket is a magyar viszonyokhoz, a társadalmi, kulturális és fogyasztói beágyazottságunkhoz kell igazítani.

(A Wolters Kluwer Hungary a jogaszvilag.hu kiadója – a szerk.)

---