Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tudjuk, hogy még nem tudunk semmit. Augusztus 1-ével vélhetően részletes szabályozás jön a rövid távú szálláshelykiadás terén.
Tegnap kihirdették a rövid távú szálláshelykiadással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi XCVI. törvényt, ami az AirBNB típusú lakáskiadásokra vonatkozóan tartalmaz szabályokat.
A törvény meglehetősen szűkszavúan szabályozza a rövid távú, jellemzően turisztikai célból történő lakás-, üdülő-, és egyéb, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben lévő épületrész –magánszálláshely és egyéb szálláshely – bérletével, kiadásával kapcsolatos egyes kérdéseket, a részletszabályok majd kormányrendeleti és önkormányzati rendeleti szinten kerülnek kibontásra.
A törvény indokolása a szabályozás szükségeségének indokát tárja fel. Az elmúlt években elsősorban a turisztikailag kiemelt területeken elterjedtté vált, hogy a tulajdonos az eredendően nem szálláshely-szolgáltatás céljából épült ingatlanát hosszú távú bérlet helyett rövid távra, jellemzően turistáknak adja ki. Emiatt a szabad lakások, üdülők hasznosítása mindinkább az üzletszerűség irányába tolódott el, a tulajdonosok rövid időközönként rendszeres jövedelmet hozó tevékenységként tekintettek a lakáskiadásra, illetve a lakásvásárlások egyre nagyobb hányada történt ilyen befektetési céllal.
A jogalkotó kiemelte, hogy a szálláshely-közvetítők által leggyakrabban online platformokon keresztül végzett szálláshely-szolgáltatások értékesítése mára jelentős arányt képvisel az utazási piacon. Ennek hatására egyre jobban elmosódott a határvonal az elsődlegesen turisztikai céllal kialakított szálláshelyek és a magánszálláshelyek között. Mindez a tendencia több társadalmi-gazdasági problémát vetett fel, melyek egyre inkább megkövetelték a terület szabályozását. A rövid távú lakáskiadás megnövelte az albérletárakat, és az ingatlanárakat. Ez utóbbi Magyarországon az intenzív rövid távú lakáskiadással érintett területeken a nyugati tendenciákhoz hasonlóan alakul.
Kiemelte továbbá, hogy a rövid távú lakáskiadás esetében az állam és a helyi közösségek jelentős adóelkerülési tendenciával néznek szembe. Ebbe az irányba hat az is, hogy ezeknek a platformoknak olyan tagállamokban van a székhelyük, ahol az adókörnyezet kedvező. Európa más országaiban ennek megakadályozása érdekében különböző megoldási kíséretek születtek (pl. nyilvántartási szám hiányának elektronikus kiszűrése, az állami szervekkel megállapodást kötő felületek adójogi privilegizálása a felhasználók és a tranzakciók adatainak átadása, továbbá több kiadható nap fejében, különféle bejelentési kötelezettségek).
Fontos probléma, hogy ez a típusú lakáskiadás konfliktusokat generált a társasházi együttélés körében. Érdekkülönbségek jelentek meg a tulajdonnal való rendelkezési jog és az Alaptörvényben is rögzített magán- és családi élethez való jog és az otthon nyugalmához való jog között. Mivel ezek a konfliktusok a földrajzi szórást és az érdekellentét mértékét tekintve is változatosak, a jogalkotó úgy döntött, hogy a helyben lakók magánéletéhez való joga, az otthon nyugalma, valamint a magánszálláshely üzemeltető érdekei közötti egyensúlyt a helyi önkormányzatoknak kell megteremteni. Mindehhez a törvény indokolása szerint hatékony fellépési lehetőséget kapnak a helyi lakosok érdekeivel ellentétesen üzemeltetett magánszálláshelyekkel szemben.
A feltárt problémák méretéhez képest a törvény csak néhány szabályt tartalmaz, a szabályozás nagy részét alacsonyabb szintű jogszabályokra bízza. Törvényi szinten kerül rögzítésre ugyanakkor a magánszálláshely és az egyéb szálláshely definíciója. Magánszálláshelynek minősül a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Emellett egyéb szálláshely a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz.
A szálláshely-szolgáltatás a továbbiakban is csak a kereskedelmi hatóság részére történő szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően lesz folytatható (nem szükséges engedélyezési eljárás). de további szabályok kerülnek rögzítésre. A Kormány szabályozási lehetőséget kap a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeinek (a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számának meghatározásán kívül), a szálláshely-üzemeltetési bejelentés rendjének és feltételeinek, valamint a szálláshelyek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmának és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályoknak, a szálláshely-szolgáltató tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek, az adatszolgáltatás rendjének, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályozására.
Emellett a települési, kerületi önkormányzatoknak (fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlésének) csak arra van lehetőségük, hogy a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát meghatározzák. A szabályok megsértése közigazgatási bírságot és tevékenység végzésétől történő eltiltást vonhat maga után. Amennyiben ilyen szabályozásra nem kerül sor, a tevékenység időbeli megkötés nélkül végezhető. Érdemes még megemlíteni, hogy a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényben megállapított, a megyei önkormányzat közgyűlése számára biztosított általános rendeletalkotási felhatalmazás a rövid távú lakáskiadás szabályozása tekintetében is érvényesül.
Az önkormányzatnak a rövid távú szálláshelykiadást szabályozó rendeletükről a kihirdetését követő 5 napon belül tájékoztatniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét.
A szabályok augusztus 1-jével lépnek hatályba, várhatóan addig a vonatkozó kormányrendeleti szabályok is elkészülnek.
