Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) két ügyben is hitelesítette a magánszemély által benyújtott kérdéseket, és ezt a Kúria is jóváhagyta. A két kérdés a következő volt. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?” és „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?” Az Alkotmánybírósághoz mindkét ügyben alkotmányjogi panasszal fordultak a Kúria döntése ellen.

A Fudan Egyetem ügyében az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét okozza – a többi között – az, hogy a Kúria az NVB határozata szerinti népszavazás alkotmányosságát érdemben nem vizsgálta, illetve a határozat szerinti népszavazási kérdés célja és tartalma nem egyértelmű. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény szerinti népszavazási tilalom tárgyában a vizsgált esetben az alaptörvényi tilalom szempontjából (szemben a Kúria döntésében foglaltakkal) annak van jelentősége, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza. Az Alkotmánybíróság szerint egy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése az Alaptörvény alapján nem tartozik népszavazási útra. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés jelen esetben az Alaptörvény tiltott tárgykörébe tartozó kérdésnek minősül. A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A határozathoz különvéleményt fűzött Juhász Imre, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró.

Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint a Kúria döntéséből az következne, hogy a költségvetési törvény módosítása hiányában az álláskeresési járadék folyósítására rendelkezésre álló összeget a központi költségvetésben nem növelik, ezért egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán a járadék folyósítására rendelkezésre álló, változatlan összeget az eddigi 90 nap helyett 270 nap alatt fizetnék ki. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt. A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró.

(alkotmanybirosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.